A háború február 22-i eseményeiről itt olvashat.
Az ENSZ elfogadott egy nem kötelező érvényű nyilatkozatot arról, hogy Oroszország azonnal vonja ki a csapatait Ukrajnából, fejezzék be a harcot és legyen béke.
141 ország szavazta meg, hét szavazott ellene és 32 ország tartózkodott, köztük Kína is. Valamivel kevesebben szavazták ezt most meg a Guardian szerint, mint a korábbi öt hasonló szavazás rekorderét.
A Parlamenti Imacsoport tagjai 24 órán keresztül imádkoznak a békéért az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján – közölte Vejkey Imre KDNP-s képviselő, az imacsoport vezetője csütörtök este az MTI-vel.
A kereszténydemokrata képviselő elmondta: a csütörtök éjfélkor kezdődő, 24 órás imaláncban óránkénti beosztásban vesznek részt az imacsoport tagjai, összesen 74-en.
Vejkey Imre hozzátette, hisz abban, hogy az imának hatalmas ereje van. A képviselő egyben mindenkit arra kért, hogy az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulóján, pénteken csatlakozzanak a közös imához egy-egy órára.
„Imádkozzunk együtt azért, hogy Európában és a világban a fegyverek hatalma helyett újra Isten békéje legyen a győzedelmes, hogy a világ hatalmasai felismerjék, hogy a háború nem megoldás” – fogalmazott Vejkey Imre.
A NATO is látja annak jeleit, hogy Kína fegyverszállításokat fontolgat Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz – jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
Egyben óva intette a pekingi vezetést egy ilyen lépéstől.
Nem láttunk még halálos fegyverzetszállítmányokat Kínából Oroszországba tartani, de megfigyeltünk olyan jeleket, amelyek szerint fontolgatják, illetve tervezik ezt
– hangsúlyozta.
Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nagyon világosak voltak, és óva intettek ettől. Kínának nem lenne szabad támogatnia Oroszország illegális háborúját.
– fogalmazott Stoltenberg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, és Oroszország hadművelete sérti a világszervezet alapokmányát.
Az alapokmány alapvető elve más államok épségének tiszteletben tartása, nem pedig az, hogy több százezres hadsereggel megtámadjunk egy másik országot
– fűzte hozzá a NATO-főtitkár.
Nemrégiben Antony Blinken amerikai külügyminiszter is figyelmeztette Kínát, hogy következményei lennének, ha támogatást nyújtana Oroszországnak ukrajnai hadműveletéhez.
Kína egyelőre nem reagált az ügyben, de a pekingi külügyminisztérium a nap folyamán közölte, hogy az Egyesült Államok erre vonatkozó hírszerzési értesüléseit pusztán találgatásnak tekinti.
Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy előrelépést lát Svédország NATO-csatlakozási törekvéseit illetően a megrekedt török-svéd tárgyalások közepette. Reményét fejezte ki, hogy Svédország és Finnország az észak-atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozójára már teljes értékű tag lesz.
Elmondta: Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megállapodtak abban, hogy március közepén a NATO székházában találkoznak Finnország és Svédország képviselőivel „a svéd csatlakozási jegyzőkönyv török ratifikációját övező kihívások orvoslására”.
Beszélt arról is, hogy a NATO-csatlakozási folyamat részeként több NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok külön is biztonsági garanciákat nyújtott, így “elképzelhetetlen, hogy Finnország vagy Svédország katonai fenyegetéssel szembesüljön Oroszország felől a NATO válaszintézkedése nélkül”.
(MTI)
Az ukrán delegáció részvétele nélkül kezdődött meg csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének kétnapos ülése. Az ukrán küldöttség azzal indokolta távolmaradását, hogy sértésnek tekinti Oroszország részvételét az ülésszakon.
Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: noha rokonszenvez azokkal, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy „egy teremben foglaljanak helyet az agresszorral, a közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a jelenlévők vitatkozhassanak az agresszor hazugságaival”.
Az osztrák parlament elnöke, Wolfgang Sobotka ugyanakkor úgy vélte:
Az EBESZ-nek nem feladata rácsapni az ajtót a diplomáciára, hanem ellenkezőleg: közérthető megközelítése és biztonsági koncepciója révén az EBESZ lehet a legalkalmasabb arra, hogy részese lehessen az orosz-ukrán konfliktus megoldásának.
Az üléstől távol maradó ukrán delegáció közleményt adott ki, amelyet Szlovákia küldötte olvasott fel. A közlemény szerint „a háborús uszítóknak a bécsi közgyűlésen való megjelenése sérti az EBESZ célkitűzéseit”, mert véleményük szerint „az orosz küldöttek nem a párbeszéd és az együttműködés, hanem propagandájuk terjesztésének céljából és azért vannak jelen, hogy az elkövetett háborús bűnöket legitimálják, a nemzetközi jog és az emberi tisztesség elveit pedig meggyalázzák”.
Amikor az orosz küldöttség tagjai szót kaptak a közgyűlésen, több küldött is úgy tiltakozott, hogy elhagyta az üléstermet. A tanácskozás kezdete után néhány órával együtt tartott sajtótájékoztatót Ukrajna és az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, Mikita Poturajev és Ben Cardin. Poturajev közölte: Ukrajna olyan tervezetet dolgozott ki, melyben azt fogja indítványozni, hogy ha a jövőben bármely EBESZ-tagállam háborút indítana egy másik tagállam ellen, akkor a támadó tagságát függesszék fel a szervezetben. Ben Cardin pedig azt mondta: az amerikai delegáció egyetértett azzal, hogy az orosz küldöttséget ki kellett volna zárni a közgyűlésről, továbbá kiemelte, hogy véleményük szerint Oroszországot felelősségre kell vonni az ukrajnai háborúban elkövetett atrocitásokért.
A kétnapos tanácskozásnak helyszínt biztosító Ausztria az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók ellenére arra hivatkozva engedélyezte az orosz részvételt, hogy az EBESZ székhelye is Bécsben van, így a szervezet valamennyi tagállamának képviselőit, köztük az orosz küldöttséget is kötelesek fogadni. Az orosz részvétel ellen 20 ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada is tiltakozását fejezte ki.
Az EBESZ-nek 57 ország, köztük Ukrajna és Oroszország, valamint az Egyesült Államok is tagja. A szervezetet a hidegháború időszakában hozták létre, hogy párbeszéd alakulhasson ki a Kelet és a Nyugat között. Legfőbb célkitűzései között szerepel a béke elősegítése, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonsági együttműködés. A közgyűlés téli ülésszaka egybeesik az ukrajnai háború első évfordulójával: Oroszország tavaly február 24-én indította meg hadműveleteit Ukrajnában.
(MTI)
Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint a brit kormánynak harci repülőgépek átadásával kellene segítenie az ukrán fegyveres erőket az Oroszországgal vívott háborúban.
Johnhson a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette azt is, hogy Kína „történelmi léptékű hibát” követne el, ha fegyvereket adna Oroszországnak. A volt kormányfő – akit sorozatos belpolitikai botrányok után tavaly nyáron kényszerített távozásra a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója – úgy fogalmazott: Nagy-Britannia és az egész euroatlanti biztonsági térség védelme szempontjából is a leggazdaságosabb megoldás annak biztosítása lenne, hogy Oroszország kudarcot valljon Ukrajnában és Ukrajna megnyerje a háborút.
Johnson szerint az ukránok F-16-os vadászgépeket akarnak. „Nekünk nincsenek F-16-osaink, vannak viszont Typhoonjaink. Véleményem szerint érvek szólnak amellett, hogy Nagy-Britannia megtörje a jeget és átadjon néhány Typhoont” Ukrajnának – mondta a csütörtöki Sky News-interjúban Boris Johnson. Hozzátette: ha az a kérdés, hogy az ukrán pilótákat ki is kell képezni ezeknek a gépeknek a működtetésére, „azt is meg tudjuk oldani”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és tárgyalásain igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű vadászgépeket Ukrajnának. A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal azonban meglehetősen tartózkodó módon reagált Zelenszkij beszédére, hangsúlyozva: repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
Ben Wallace védelmi miniszter, aki a minap egy brit-olasz miniszteri fórumon vett részt, a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vadászgépekhez kiszolgáló személyzet is kell, és ha Nagy-Britannia a királyi légierő (RAF) kötelekében hadrendbe állított Typhoon harci repülőgépekből adna Ukrajnának, ahhoz „jó sok embert is” Ukrajnába kellene telepítenie.
Ha egy Forma-1-es csapatban nincs kiszolgáló személyzet, még az autót sem lehet beindítani,
fogalmazott Wallace. A védelmi miniszter szerint „sem a jövő héten, sem a jövő hónapban, de még a következő hat hónapban sem” várható brit harci repülőgépek átadása Ukrajnának.
Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a kormány rendre hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.
Boris Johnson a csütörtöki Sky News-interjúban az Oroszországnak nyújtandó esetleges kínai katonai segítségre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Kína történelmi léptékű hibát követne el, ha ezt megtenné. „Miért akarná Kína beszennyezni magát azzal, hogy közösséget vállal Putyinnal, aki gengszterként és kalandorként leplezte le saját magát” – tette hozzá a volt miniszterelnök.
(MTI)
A Katolikus Karitász útjára indította a 367. segélyszállítmányát Ukrajnába, egy évvel az orosz-ukrán háború kitörése után – hangzott el a szervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Écsy Gábor, a Katolikus Karitás országos igazgatója emlékeztetett rá, hogy 2022.február 24-én a világ döbbenettel fogadta az orosz-ukrán háború kitörésének hírét, és egy emberként bízott abban, hogy annak hetek alatt vége is lesz. A Caritas Internationalis és a nemzetközi karitász hálózaton belül a Katolikus Karitász is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy támogassa azokat a kiszolgáltatott embereket és közösségeket, akiknek az életét az ukrajnai háború tönkretette – tette hozzá.
Az igazgató elmondta, hogy a segélyszállítmányok egy részét Kárpátaljára, emellett Ukrajna belső területeire viszik. Ahhoz, hogy Kelet-Ukrajnába is eljuthassanak, az ukrán hadsereg segítségére is szükségük van. Eddig hat alkalommal küldtek adományokat Ukrajna belső területeire, ezek együttes értéke már meghaladja az 500 millió forintot.
A Katolikus Karitász Kárpátaljára eddig több mint 300 tonna tartós élelmiszert, higiéniai eszközt, fertőtlenítőszert, aggregátort, fűtőpanelt szállított, emellett három járási kórházat orvosi műszerekkel, műtősruhákkal, sebészeti eszközökkel támogattak. A kárpátaljai karitász szervezetek munkáját nyolc kisbusszal és az adományok szállítására alkalmas járművekkel is segítették – sorolta az igazgató.
Écsy Gábor elmondta, hogy a Magyarországra érkezett, segítségnyújtásban részesült menekültek között egyaránt vannak kárpátaljaiak és Ukrajna belső, illetve keleti területeiről származók is. Csaknem 1300 család kapott eddig lakhatási, vagy megélhetési támogatást 60 millió forint értékben, több mint száz család pedig albérleti támogatást, lakhatási hozzájárulást. Ötven család kilencvenegy gyermeke kapott eddig iskolakezdési támogatást, emellett száz ukrajnai gyermek nyaralhatott tavaly Balatonakalin a Karitász Táborban.
A Katolikus Karitász budapesti, Bartók Béla úti központjában jelenleg is folyamatosan érkeznek az Ukrajnából, a háború elől menekülő emberek, akik segítséget kapnak a szervezettől a lakhatásuk intézésében, álláskeresésben, az általuk elszenvedett traumák feldolgozásában, a munkát tolmácsok is segítik.
Écsy Gábor hangsúlyozta, hogy a menekültek támogatását célzó programok folytatódnak, a segítségnyújtásba a Katolikus Karitász országos hálózatában működő egyházmegyei Karitász Központok is bekapcsolódtak, emellett óriási társadalmi összefogás jött létre.
(MTI)
Fehéroroszország a problémák békés rendezését szorgalmazza, de kész megvédeni függetlenségét és szuverenitását – jelentette ki csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a kínai sajtónak adott interjújában.
Készek vagyunk országunk függetlenségét és szuverenitását megvédeni. Nem akarunk háborút. Azt szeretnénk, ha itt minden békés lenne
– ismertette a BelTA helyi hírügynökség az elnök szavait.
Mint mondta, Lengyelország, Litvánia és Ukrajna területén az utóbbi napokban nem látták jelét olyan csapatösszevonásoknak, amelyekkel belerángathatnák Fehéroroszországot a konfliktusba. Hangsúlyozta: Minszk ezt pozitívan értékeli. Mindazonáltal készen állnak “nagyon komoly” választ adni egy esetleges külföldi agresszióra. Hozzátette: ezt világossá tették a kijevi, a londoni és a washingtoni vezetésnek is. “Remélem, lesz alkalmam álláspontunkat a franciáknak is értésére adni, végtére is nukleáris nagyhatalom” – tette hozzá.
Isten őrizz, hogy Ukrajna felől agressziót hajtsanak végre Fehéroroszország ellen, mert akkor kénytelenek leszünk válaszolni” – idézte az SZB Belarusz Szevodnya című lap Lukasenkát, aki meggyőződését fejezte ki, hogy ebben az esetben számíthatnak majd a világközösség, különösen pedig Kína és Oroszország támogatására is.
Lukasenka beszélt az ukrajnai orosz hadműveletről is. Véleménye szerint a fegyveres konfliktus elkerülhetetlen volt. Hozzátette, ha Moszkva nem veszi elejét a Nyugat tevékenységének Ukrajnában, az még súlyosabb következményekkel járt volna.
Kiemelte, hogy tudomása szerint Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön vagy pénteken beszédet mond, vagy bejelentést tesz az ukrajnai orosz hadművelet kapcsán. „Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ez a kínai politika részéről nem szokványos dolog. A kínaiak mindig gondosak és óvatosak. Nem ártják magukat olyan dolgokba, amelybe nem szükséges” – fogalmazott a fehérorosz elnök, aki szerint nagyon komoly következményei lennének, ha nem találna értő fülekre a kínai álláspont.
(MTI)
Magyarország arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy végre az emberi életek megmentésére, vagyis a tűzszünet elérésére és a minél előbbi béketeremtésre összpontosítson Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés ukrajnai háború miatti rendkívüli ülésén aláhúzta, hogy Magyarország szomszédos államként közvetlenül találkozik a fegyveres konfliktus tragikus következményeivel.
Felszólalásában rámutatott, hogy hazánk a történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, már több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, s a maradni kívánók számára egyenlő hozzáférést biztosítanak a hatóságok az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz.
Ez a háború csak szenvedést hozott, ennek a háborúnak nincsenek győztesei, csak vesztesei. Naponta emberek százai vagy ezrei vesztik életüket,
közölte.
Leszögezte: a nemzetközi közösségnek ezért a legnagyobb feladata most az emberi életek megmentése lenne, amihez békére van szükség, ugyanis sem a fegyverszállítások, sem a szankciók nem mentenek életet, épp ellenkezőleg, csak hozzájárulnak a háború meghosszabbításához, az eszkaláció veszélyéhez.
Szijjártó Péter felszólította a világ országait, hogy végre arra fókuszáljanak, hogy miként lehet azonnali tűzszünetet elérni, és hogyan lehet minél előbb béketárgyalásokat kezdeni. Márpedig ehhez igenis párbeszédre van szükség, ezért nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat, és az ENSZ-nek ebben fontos szerepe van, mivel a világszervezet épp azért jött létre, hogy platformként szolgáljon a dialógusra az egymással szembenálló államok között – hangsúlyozta.
Szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország mihamarabb kezdjen tárgyalásokat az ENSZ keretein belül,
mondta. „Lehet, hogy az ukrajnai helyzet több száz vagy ezer kilométerről, egy óceánnal arrébb kevésbé tűnik tragikusnak, de a közvetlen szomszédságban tisztában vagyunk vele, hogy a 25. órában járunk” – tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy Magyarország már eddig is nagyon magas árat fizetett a háborúért, s nem csak az egekbe szökő infláció miatt, hanem a kárpátaljai magyarok közül is sokan elestek a harcok során. Ezért felkérte a világpolitika szereplőit, hogy tartózkodjanak a háború eszkalációjának, elhúzódásának kockázatával járó intézkedésektől és nyilatkozatoktól. Illetve hozzátette, hogy Közép-Európa mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, Magyarország ezért nem akar újabb hidegháborút, nem akar újból blokkosodást.
„A háború mindig a diplomácia kudarca, a béke pedig mindig a diplomácia sikere. Remélhetőleg 2023 a béke és az újjáépítés éve lesz” – fogalmazott.
(MTI)
Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és piacvédelmi intézkedések felfüggesztésének, az úgynevezett autonóm kereskedelmi kedvezmények meghosszabbítására további egy évvel – tájékoztatott az uniós bizottság csütörtökön.
A brüsszeli testület hangsúlyozta: az EU ezzel is támogatja Ukrajna gazdaságát, és segít enyhíteni az ukrán gyártók és exportőrök nehéz helyzetét, amelyet Oroszország „provokáció nélkül indított, és indokolatlan” katonai agressziója idézett elő.
Az aktualizált autonóm kereskedelmi kedvezményeket – azt is figyelembe véve, hogy 2022-ben jelentősen nőtt egyes ukrán mezőgazdasági termékek behozatala az EU-ba – gyorsított védelmi mechanizmus kíséri, amely szükség esetén védi az uniós ipart, emelték ki.
A javaslatot most a parlament és az Európai Unió Tanácsa is megvizsgálja, hogy zökkenőmentes legyen az átállás az autonóm kereskedelmi kedvezmények új rendszerére – tájékoztattak.
A bizottság emlékeztetett: az autonóm kereskedelmi kedvezmények 2022. június 4. óta vannak hatályban. Az egyoldalú és ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezmények kiszélesítik a vámliberalizáció hatókörét az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi térségben azáltal, hogy felfüggesztik az összes fennálló vámot és kontingenst, illetve a dömpingellenes vámokat és védelmi intézkedéseket az ukrán behozatalra vonatkozóan.
Az ukrán termékek exportját lehetővé tevő szolidaritási folyosók mellett az autonóm kereskedelmi kedvezményeknek köszönhető, hogy az Ukrajnából az EU-ba irányuló kereskedelmi forgalom tavaly stabil maradt a háború által okozott fennakadások ellenére, és dacára annak, hogy az ukrán kereskedelem volumene összességében erőteljesen csökkent – tették hozzá.
(MTI)
Az orosz erők tüzet nyitottak csütörtökön a Harkiv megyei Kupjanszk térségére, eltaláltak egy adminisztrációs épületet, emberek rekedtek a romok alatt – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója a Telegramon.
Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki. A kormányzó közölte, hogy az eltalált hivatali épület mellett egy ember megsérült, és legalább két ember rekedt a romok alatt. A mentést végzők a helyszínen dolgoznak. Szinyehubov hozzátette, hogy a reggeli órákban Kupjanszk városát is lőtték az oroszok, aminek következtében két nő sérüléseket szenvedett.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy Kijev fölött lelőttek egy orosz felderítő drónt.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni teljes körű agresszió egy évvel ezelőtti kezdete óta csaknem 5 ezer rakéta- és 3500 légicsapást hajtott végre az ország ellen. Ezenfelül csaknem 1100 dróntámadást indítottak.
A katonai vezető közölte, hogy az ukrán erők februárban hat orosz repülőgépet, két helikoptert, 80 robotrepülőgépet és 84 drónt semmisítettek meg Ukrajna légterében.
Hromov szerint a Kreml tervei nem változtak. Az orosz hadsereg igyekszik elfoglalni a donyecki régió kulcsfontosságú városait, a nyárig pedig el akarja érni Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait.
A dandártábornok kijelentette még, hogy az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz katonai vezetés erőfeszítéseket tesz a katonai magánalakulatok feletti ellenőrzés megteremtésére, és igyekszik kiszorítani “információs térből” a Wagner zsoldoscsoportot vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal együtt. Ennek érdekében alternatív katonai magánalakulatokat aktiváltak, többek között egy Jasztreb (Sólyom) elnevezésű katonai magánvállalkozás társult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB).
Hromov elmondása szerint a Wagner csoport és az egyéb félkatonai formációk feletti ellenőrzés megteremtése érdekében az orosz katonai vezetés arra törekszik, hogy maga lássa el az önkéntesekből álló alakulatokat fegyverekkel, katonai felszereléssel és élelmiszerrel.
(MTI)
Teljes egészében helyreállt csütörtökön a közúti forgalom a Krími hídon, amelyet tavaly októberben rongált meg robbantással az ukrán titkosszolgálat.
A híd közúti része összes sávjának helyreállításáról Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes tett bejelentést. Közölte, hogy a helyreállítási munkálatokat a tervezettnél 39 nappal előbb fejezték be. Az építmény vasúti részének teljes helyreállítását júliusra ígérte. A fémkonstrukcióhoz szükséges, 524 tonnányi anyagot már leszállították, az építmény mintegy fele már elkészült.
Husznullin elmondta, hogy a hídlábközök teherbírási tesztjei sikeresen lezajlottak. A hídon, amelyet tavaly október 8-án rongált meg egy robbanóanyaggal megrakott teherautó segítségével az ukrán katonai felderítés, Vitalin Szaveljev orosz közlekedési miniszter szerint a személygépkocsi-forgalom már órákkal a robbantás után helyreállt, és gyakorlatilag a javítás alatt sem állt le. A merénylet óta eltelt idő alatt több mint 700 ezer jármű haladt át rajta.
Husznullin emlékeztetett arra, hogy a Kercsi-szoroson a teherautók számára kompátkelést biztosítottak napi négy közúti és két vasúti komp alkalmazásával, és megnyitottak egy alternatív útvonalat a Krasznodari területen, a Krím és Rosztov megye bevonásával. Mint mondta, mindez lehetővé tette a forgalom stabilitásának fenntartását és mindannak biztosítását, amire a Krím félsziget lakóinak szüksége volt.
A híd két pótolandó részéhez rekordidő alatt 2442 tonna acélszerkezetet gyártottak, amelyet a közlekedésrendészet kíséretében Tyumenből, Voronyezsből és Kurganból szállítottak oda. Az építőknek a híd mindkét oldalán egyaránt ki kellett cserélniük négy hídlábköz-építményt, le kellett fektetniük két réteg aszfaltburkolatot, és fel kellett szerelniük világítóoszlopokat.
A 19 kilométer hosszú Krími híd, amelyen a közúti személyforgalom 2018. május 15-én, a vasúti teherforgalom pedig 2020. június 30-án indult el, a maga nemében a leghosszabb átkelő Európában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a híd ellen végrehajtott robbantást követően rendelte el Ukrajna kritikus infrastruktúrájának támadását.
(MTI)
A Telex azt írta, a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén vita volt abból, hogy a frakció támogassa-e Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, amelyet elvileg a jövő héten kezdene el tárgyalni az Országgyűlés. A miniszterelnök támogatta, hogy fogadják el a javaslatot, azonban a frakcióban vita volt a kérdésről, ezért tárgyalódelegációt küldenek a problémás kérdések rendezésére- mondta a lap szerint Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője, Simicskó Istvánnal, a KNDP frakcióvezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Volt olyan vélemény a frakción belül, amelyek szerint a belépő országok eszaklációt jelenthetnek. Többen kifogásolták, hogy ezeknek az országnak a politikusai durván, sokszor közönségesen sértegették Magyarországot, és most szívességet kérnek.
Felkértük az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két országba tájékozódás céljából.
– mondta Kocsis. Ennek ellenére szerinte ez nem jelenti a döntés elhalasztását, mert azt meg fogják hozni, ehhez Orbán a frakció támogatását kérte. Kocsis kicsi esélyt lát arra, hogy így ne menjen át.
Posztumusz becsületrenddel tüntették ki Frédéric Leclerc-Imhoff francia újságírót, aki tavaly május 30-án halt meg egy kelet-ukrajnai humanitárius misszióban – jelentette be Rima Abdul Malak francia kulturális miniszter kijevi látogatása során csütörtökön.
A kitüntetést a francia köztársasági elnök rendeletben adományozta az újságírónak. Emellett az ukrán fővárosban található Francia Intézet médiatárának egyik termét Frédéric Leclerc-Imhoffról fogják elnevezni – tette hozzá a tárcavezető.
A fotóriporter kitüntetését a kijevi francia nagykövetség előtt tartott ünnepségen jelentették be, amelyen részt vett Maxime Brandstaetter újságíró és az ukrán összekötő, akik Frédéric Leclerc-Imhof mellett voltak a robbantás idején.
A BFMTV francia tévécsatornának dolgozó Leclerc-Imhoff 32 éves volt. Járművüket lövedék találta el. A fotóriporternek ez volt a második útja a háború sújtotta Ukrajnába.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet szerint nyolc újságíró vesztette életét és tizenkilenc sebesült meg az ukrajnai konfliktus tavaly február 24-i kezdete óta a térségben.
https://twitter.com/le_Parisien/status/1628747019194929155
(MTI)
A cseh kormány újabb katonai segélyszállítmányt hagyott jóvá Ukrajnának, és továbbra is küldeni fog felszereléseket a készletekből – közölte csütörtökön a védelmi miniszter.
Jana Cernochova beszámolója szerint tavaly óta a hadsereg eddig 38 harckocsit, 55 páncélozott járművet, négy repülőgépet és 13 önjáró löveget küldött. Emellett a minisztérium katonai egészségügyi anyagokat, valamint sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi anyagokat, katonai felszereléseket, lőszert és alkatrészeket adományozott Ukrajnának.
A prágai kormány szerdán döntött egy újabb szállítmányról Ukrajna számára – jelentette ki Cernochova anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. Karel Rehka vezérkari főnök elmondta, hogy Csehország mindenképpen további szállítást tervez, sőt, néhánynak már ütemterve is van. A védelmi ágazat minden egyes Ukrajnába küldött haditechnikai cikket alapos mérlegelés után választott ki, hogy ne gyengítse a cseh hadsereget. Hozzátette, hogy soha nem tapasztalt politikai nyomást semmilyen felszerelés szállítására vonatkozóan, ami ellentmondana az ő ajánlásával.
Cernochova azt is elmondta, hogy több mint ezer ukrán menekült, főként nők, gyermekek és idős férfiak találtak menedéket a védelmi minisztérium szálláshelyein. Mindketten arra emlékeztettek, hogy ukrán katonákat képeznek ki a közép-morvaországi Olmütz melletti Libavá területén. A helyszínen jelenleg is folyamatban van egy újabb csoport kiképzése.
Rehka elmondta, hogy a múlt év végén cseh kiképzésen vett részt az ukrán gépesített zászlóalj több mint 600 tagja, valamint a vegyi csapatok egészségügyi személyzetének és a mérnöki csapatoknak mintegy 50 szakembere.
Petr Fiala miniszterelnök a szerdai varsói megbeszélések után közölte, hogy a cseh kormány katonai segélye Ukrajnának az orosz támadás kezdete óta tízmilliárd koronát (160 milliárd forintot) tesz ki.
(MTI)
A köztársasági elnök Varsóban járt, ahol a Bukaresti Kilencek nevű biztonságpolitikai együttműködés országainak vezetői tanácskoztak. Ezen részt vett az éppen Kijevből visszatérő amerikai elnök is.
Novák posztja szerint elmondta Bidennek, hogy a magyar emberek mielőbbi békét akarnak.
https://twitter.com/KatalinNovakMP/status/1628675181005733893
Aktivisták kék és sárga festéket öntöttek az utcára a londoni orosz nagykövetség előtt csütörtökön – számolt be a Guardian.
A „Led By Donkeys” nevű csoport az akció során előbb lezárta a forgalmat, majd 300 liternyi nem mérgező, oldószermentes, gyorsan száradó, ehető festéket öntött az aszfaltra, hogy elkészítse az 500 négyzetméteres zászlót.
A csoport egy közleményben kijelentette, hogy Ukrajna független állam, az ukránok pedig egy önrendelkezési joggal rendelkező nép, és ez a hatalmas ukrán zászló majd Putyint is emlékeztetni fogja erre.
A Guardian beszámolója szerint az akció után a rendőrség négy embert őrizetbe vett károkozás és a forgalom akadályozásának gyanúja miatt.
Az uniós állampolgárok továbbra is erős szolidaritást éreznek Ukrajna iránt és támogatják az ukrán népet segítő intézkedéseket – olvasható az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából megjelent értékelésből kiderül, hogy válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával. Összességében az európai polgárok 56 százaléka továbbra is elégedett az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszával.
A felmérés továbbá arra is rámutat, hogy az európaiak nagy többségben támogatják az energetikai átállás felgyorsítását. A válaszadók 84 százaléka szerint az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét. 85 százaléka a megkérdezetteknek meg van győződve arról, hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenteni fogja az unión kívüli energiatermelőktől való függőséget.
Az európai gazdaság helyzetének megítélése 2022 nyara óta változatlan: 40 százalék „jónak”, 51 százalék pedig „rossznak” értékelte. Az euró támogatottsága továbbra is magas szintű, 71 százalékos az EU egészében. A felmérésben rész vettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy derülátó az EU jövőjét illetően. Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban, 27 tagállamban, összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.
(MTI)
Esetleges incidensek kockázatára figyelmeztetett az orosz flotta egyre erősebb jelenléte miatt a Földközi-tengeren Enrico Credendino tengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke, aki a parlament védelmi bizottságában szólalt fel csütörtökön.
Enrico Credendino hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború felerősítette a Földközi-tenger stratégiai szerepét. Kijelentette, ami az ország biztonsági helyzetét illeti, az Ukrajnában zajló konfliktus a tengeren érezteti hatását, mivel „megdöbbentő mértékben emelkedett az orosz flotta hajóinak száma a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, olyan mennyiségben, melyet a hideg háború idején sem lehetett tapasztalni”. Úgy vélte, magas számuk ellenére az orosz hajók jelenléte nem képvisel közvetlen fenyegetést Olaszország területére, de „jelentősen növeli a feszültséget”. Hangoztatta, hogy a helyzet nagyobb jelenlétet követel az olasz haditengerészet és a szövetségesek részéről is.
A haditengerészet vezérkari főnöke hozzátette,
az oroszok agresszív magatartást tanúsítanak, amely nem számított megszokottnak a Földközi-tengeren,
és korábban csak a Baltikum térségében volt tapasztalható. „Lehetséges az incidens kockázata, és amikor ilyesfajta incidens történik, sose lehet tudni, mi lesz a kimenetele” – hangoztatta.
Enrico Credentino hozzátette, problémát jelent a Földközi-medence déli partján fekvő országok fegyverkezése is. Példaként Algériát említette, mely Olaszországtól, Franciaországtól és Németországtól hajókat vásárol, Oroszországtól pedig Kalibr-rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat. Elmondta, az olasz haditengerészet naponta 10 ezer hajót azonosít és ellenőriz átlagban a partoktól távol is. A munkában hatvankét nagyobb hadihajó vesz részt, valamint a nemzeti felderítés két további vizi járműve. A vezérkari főnök hozzátette, nagyobb költségvetési támogatás szükséges a haditengerészet légvédelmi eszközökkel való felszerelésére, és a legénységi létszám növelésére.
Finnország három Leopard 2 tankot küld Ukrajnába – idézte a Reuters az ország védelmi minisztériumának csütörtöki közlését.
A bejelentés azután történt, hogy Svédország védelmi minisztere kijelentette, készek Leopard harckocsikat küldeni Ukrajnának.
Több napos, a nyilvánosságban zajló üzengetés után az orosz Wagner-zsoldoscsapat alapítója közölte, hogy a magánhadsereg egységei számára már úton van a szükséges hadianyag utánpótlás. Jevgenyij Prigozsin szerint az általa és mások által a Védelmi Minisztériumra gyakorolt nyomás kifizetődött, a lőszerszállításhiz szükséges „dokumentumokat már aláírták aláírták”.
Az utóbbi napokban Prigozsin gyakorlatilag árulással vádolta Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akik szerinte szándékosan akadályozzák, hogy a Wagner hadianyaghoz jusson. A Wagner vezetője felvételeket is nyilvánosságra hozott elesett katonákról, akiknek élete szerinte megmenthető lett volna, ha az utánpótlás időben megérkezik.
Svédország nyitott arra, hogy néhány Leopard harckocsiját Ukrajnába küldje annak az újabb segélycsomagnak a részeként, amelyet a közeljövőben készülnek bejelenteni – mondta a svéd védelmi miniszter a Guardian beszámolója szerint.
Pal Jonson közölte, hogy a legutóbbi küldeményükben páncélozott gyalogsági harcjárművek is voltak a szárazföldi hadviseléshez szükséges felszerelések mellett. Svédország emellett arra is készül, hogy Ukrajnába küldjenek Archer típusú önjáró lövegeket.
A svéd parlamentben egyre nagyobb támogatottsága van annak, hogy az ország mintegy 120 Leopard harckocsijából is adjanak át, erről intenzív tárgyalások zajlanak Németországgal – jelentette ki Jonson. A Leopardok német tankok, azok továbbadásához Németország hozzájárulás is szükséges.
Videó került ki a közösségi médiába, melyen az látható, hogy egy amerikai Oskosh M1070-es vontatójárművel szállít el egy hadizsákmánnyá vált orosz T-90M harckocsit – írta a Portfolio.hu.
Azt nem tudni, hogy a videófelvétel hol készült, viszont a jármű az amerikai haderő erdei álcamintáját viseli; vélhetően az ukrán fegyveres erők egyik Egyesült Államok által adományozott vontatójárművét és a hozzá tartozó trélert látni a felvételen. Az ukránok jellemzően nem festik át a nekik adományozott katonai járműveket, csupán az országjelzőket takarják le.
A tréleren az orosz haderő láthatólag sértetlen állapotú T-90M harckocsija látható – ez a legmodernebb, széles körben rendszeresített és sorozatgyártott tanktípus az orosz fegyveres erőknél. Ahogy többen is utalnak rá a videó alatti kommentmezőben: megvan az esély arra, hogy a harcjármű végül az Egyesült Államokban köt majd ki.
Breakthrough succeeded
American truck Oshkosh HET (M1070) and captured most modern working Russian tank T-90M https://t.co/XdVm4Yde6u pic.twitter.com/1T3WqYVRrz— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) February 22, 2023
Intenzív rakétatűz alá vették a dél-donyecki régióban található Vuhledar városát – olvasható a brit Védelmi Minisztérium jelentésében. Az akció a közelmúltban a térségben aktív orosz támadások sorába illeszkedik, amelyek ugyanakkor átütő sikerrel nem jártak.
A hírszerzési beszámoló szerint az orosz haderő keleti csoportjának parancsnokára, Rusztam Muradov altábornagyra „valószínűleg” nagy nyomás nehezedik, hogy a körzetben katonai sikereket szálítson. A britek ugyanakkor nem várnak áttörést a front ezen szakaszán.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 February 2023
Find out more about Defence Intelligence: https://t.co/wfwm9P2xXK
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/kJnDtbypjV
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 23, 2023
Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy Moldova szakadár, Dnyeszteren túli régiójának, Transznyisztriának a megtámadására készül – írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése alapján a Guardian.
A TASZSZ hírügynökség idézte Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettest is, aki azt mondta, hogy a Nyugat arra utasította a chisinaui kormányt, hogy hagyjon fel minden interakcióval a Moszkva által támogatott Dnyeszteren túli kormányzattal. Maia Sandu moldovai elnök a hónap elején azzal vádolta Oroszországot, hogy puccsot tervez a kormány megdöntésére.
Moldova keleti, szláv többségű része, Transznyisztria 1992 óta gyakorlatilag önállóan kormányozza magát. Az orosz befolyás alatt álló szakadár államban körülbelül 1500–2500 fős orosz „békefenntartó” haderő is jelen van.
