Az utóbbi két hétben az Ukrajnában zajló háború, illetve a Törökországban és Szíriában pusztító földrengés mellett valószínűleg egy harmadik, halálos áldozatokat szerencsére nem követelő eseménysorozat szerepelt a legtöbbször a nemzetközi hírekben: (ismeretlen) repülő tárgyak Észak-Amerika fölött.
Az első hírek február elején érkeztek, amikor kiderült, hogy egy, a Csendes-óceán és Alaszka felől érkező hőlégballon repült be az USA légterébe, amelyet aztán az Atlanti-óceán felett, Dél-Karolina partjainál lőttek le február 4-én. Az gyorsan kiderült, hogy a ballont Kína bocsátotta fel, de azt állította, hogy egy meteorológiai léggömbről van szó. Az amerikaiak azonban ezt nem hitték el, mondván, a szerkezet sokkal inkább egy kémkedéshez használt eszköznek tűnik.
Szűk egy héttel később, pár napon belül aztán három másik repülő tárgyat is észleltek, és ezeket az előző hőlégballonhoz hasonlóan ugyancsak lelőtték. Ezekről az amerikai kormány egyelőre nem adott ki sok információt, de így is érdemes összefoglalni, hogy mi is az, amit tudunk.
Ismeretlen repülő szerkezetek és egy léggömb
Az első tárgyat, amelyet az amerikai kormány és a sajtó is egyhangúan kémléggömbnek hív, már akkor észlelték a védelmi minisztérium alá tartozó ügynökségek, így a földönkívüli tevékenységet is figyelő részleg, amikor az megközelítette Alaszka partjait. A Fehér Házzal egyeztetve azonban úgy döntöttek, hogy nem lövik le, mert félő volt, hogy a szárazföld felett szétszóródó törmelék veszélyt jelenthet a lakosságra, így megvárták, míg kiér az óceán fölé.
Az incidenst követően az amerikaiak átkalibrálták a radarokat, hogy azok érzékenyebbek legyenek, így történhetett meg az, hogy február 10-én, 11-én és 12-én is felfedeztek egy-egy ismeretlen repülő objektumot. Ezeket azonban már nem követték napokig, hanem a lehető leggyorsabban lelőtték az USA és a Kanada alkotta Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság (North American Aerospace Defense Command, NORAD) kötelékébe tartozó vadászgépek. Egyrészt azért, mert lakatlan területek felett haladtak el, másrészt pedig ez a három objektum – amelyet az amerikai kormány még nem határozott meg pontosabban – 6000 és 12 000 méter közötti magasságban repült, amely veszélyt jelentetett a kereskedelmi repülők számára is. A kémléggömb 18 000 méteres repülési magassága esetében ilyen probléma nem volt.
A kémléggömb maradványait a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI quanticói laborjába szállítják, ahol alapos elemzésnek vetik majd alá. Ez a terv a három másik szerkezettel is, kérdés azonban, hogy ez mennyire fog sikerülni, azokat ugyanis meglehetősen zord vidékek felett lőtték le, az egyik például a fagyos és mély Huron-tóba esett. Annyi azonban tudható, hogy ez a három légi eszköz kisebb volt, mint az első, és míg a kémléggömböt tudták irányítani a távolból a kínaiak, a másik három csak a széllel sodródott.
Diplomáciai botrány
Az, hogy a kormányok egymás után kémkednek, nem újdonság, ez a hírszerzés lényege. Az azonban, hogy az egyik ország egy másik ország légterét megsértve teszi ezt, egészen más tészta. Nem csoda, hogy az incidensre reagálva azonnal lemondta kínai útját Antony Blinken amerikai külügyminiszter és az is beszédes, hogy egyelőre nem is tűztek ki új időpontot a látogatásra.
Az sem meglepő, hogy a két ország egymás kémjeinek célpontja, és volt is már ebből konfliktus. 2001-ben Kína partjaitól messze összeütközött egy amerikai elektromos kémrepülő és egy kínai vadászgép, amely aztán le is zuhant, a pilóta pedig feltételezhetően meghalt. 2014-ben, nemzetközi légtérben, egy másik kínai harci gép 9 méterre közelítette meg az amerikai haditengerészet megfigyelő gépét, amelyet a Pentagon akkor „nagyon-nagyon-nagyon veszélyes esetnek” nevezett.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy az Egyesült Államok mindössze tavaly értesült arról, hogy a kínai hadsereg már évek óta működtet egy kémléggömb-programot, azt azonban nem tudni, hogy mind a négy lelőtt szerkezet ennek a programnak a része-e, és ha igen, akkor pontosan milyen információra vadásznak velük a kínaiak. Katonai titkok kikémlelése, civilek lehallgatása? Egyelőre bármelyik lehet. Előbbit támaszthatná alá az a tény, hogy a léggömbök a műholdakkal ellentétben huzamosabb ideig egy helyben tudnak lebegni, így a katonai objektumok megfigyelésére is alkalmasabbak lehetnek.
Hogy ezután mi következik, az természetesen függ attól is, hogy az amerikaiak mit derítenek ki a szerkezetekről, az azonban biztos, hogy a Kína és az USA közötti kapcsolatokban súlyos károkat okoz az incidens. Az is látszik, hogy a Fehér Ház már most igyekszik maga köré gyűjteni a támogatókat azzal, hogy a titkosítást feloldva megosztja az információkat a szövetségeseivel. Eközben viszont a léggömb lelövése miatt felháborodott Kína azzal támadt vissza, hogy szerintük az USA tavaly január óta több mint tíz alkalommal küldött léggömböt a kínai légtérbe – ezt a Fehér Ház tagadta.
