Natasa Pirc Musar, a vasárnap megválasztott új szlovén köztársasági elnök több országot érintő, változatos pályát futott be. Mint mindenkinek, aki az egykori Jugoszláviában született (ő 1968-ban, Ljubljanában), eleve legalább két állampolgársága volt: a jugoszláv után számára a szlovén következett. Igen szerény körülmények között nevelkedett, majd tanulással és munkával kompenzálta a nehéz indulást. A felfelé törekvés és az anyagi előrejutás vágya mindmáig jellemzi az elhivatottságáról és szakértelméről híres jogászt és korábbi tévés újságírót. Így Szlovénia egyik legelismertebb, adatvédelemmel, információs jogokkal, emberi jogokkal és médiával foglalkozó szakembere lett.
Életpályájának helyszínei legalább olyan változatosak, mint az általa végzett munkák: a pályája elején Horvátországban stewardessként dolgozott, Ausztriában megkapta második doktori címét (Szlovéniában végzett jogászként, Bécsben tudományos fokozatot szerzett ehhez), Amerikában a CNN-nél, Angliában a BBC-nél gyűjtött tévés gyakorlatot, de két szemesztert elvégzett egy manchesteri egyetemen is. Brüsszelben az Europol egyesített felügyelő testületét vezette.
Szlovéniában volt a helyi Vöröskereszt elnöke, vállalati kommunikációs vezető, írt újságcikkeket és rádiózott is. Tíz évig információs biztos, azaz az adatvédelem egyik legfőbb őre volt. Lemaradt viszont a tévéelnökségről, miközben a legnagyobb állami és magántévék esti híradóit is évekig vezette, majd sztárügyvéd lett. Olyan ügyfelei voltak, mint az akkor még hivatalban lévő amerikai elnök, Donald Trump szlovén felesége, a sevnicai születésű Melania Trump, és képviselt az SDS-hez, a legnagyobb jelenlegi ellenzéki párthoz kötődő üzletembereket is.
Pedig az első fordulóban induló sok jelölt közül még Logar került ki relatív győztesként. Ő tehát annak az SDS-nek az embere, amely a Fidesz legszorosabb szövetségeseinek egyike Európában. Logar Janez Jansa exminiszterelnök és jelenlegi SDS-elnök idén megbukott kormányában külügyminiszter volt. Jansát Orbán Viktor a barátjának nevezte, amikor egy korábbi választás előtt az SDS mellett kampányolt Szlovéniában.
A tavaszi választáson az SDS ugyan nem szerepelt rosszul, de szövetségesei annyira meggyengültek, hogy a választás után a balliberális és környezetvédő programmal előlépő Szabadság Mozgalom (GS) vezetője, Robert Golob alakíthatott kormányt Ljubljanában.
Pirc Musar végül mindkét nagy párt, az SDS és a GS jelöltjét kiütötte a ringből. A leendő államfő, aki változatos pályafutása ellenére választott politikai tisztséget még nemigen töltött be, azt hangsúlyozta az első rádióinterjújában, hogy ha december 23-án beiktatják a funkciójába, elsősorban a szegényeket, különösen a 65 éven felüli, szegénységben élő nőket képviselné elnökként. Tehát azoknak a hangja lesz, akik eddig nem hallathatták a hangjukat – magyarázta.
Pirc Musar az államfői poszton az „Instagram-elnököt”, azaz Borut Pahort, a szociáldemokraták (SD) korábbi politikusát váltja majd, aki a nem sok érdemi feladattal járó posztot azzal színesítette, hogy rendszeresen posztolta a közösségi médiában, hol és mit csinál éppen. (Mellesleg fotómodell volt pályája kezdetén.)
Persze a szlovénok szkeptikusak a politikusaikkal, talán nem véletlenül. Pirc Musarról is sok olyan információ jelenik meg, ami nem azt sejteti, hogy csak a 65 éven felüli, mások által meg nem hallgatott nőkkel foglalkozik. Férjéé, Ales Musaré (más források szerint részben a leendő elnöknőé is) az exkluzív ljubljanai „fogadó”, a Ruska dača (Orosz Dácsa). A szálláshely szolgáltatásai közé tartozik, hogy bérbe ad egy 1971-es gyártású Rolls-Royce-t, amelyet egy brit hercegnő, a nemrég elhunyt II. Erzsébet királynő unokatestvére, Alexandra használt.
Pirc Musar férjéről a választási kampány finisében sokat írt a szlovén sajtó. Főként arról, hogy miként gazdagodott meg hirtelen az eurómilliomosként maga köré bonyolult céghálót építő Ales Musar, akiről a tényfeltáró cikkeiről ismert Necenzurirano is hosszasan írt.
A megválasztott elnöknő és a pénz viszonyát mutatja az is, hogy amikor nem került a szlovén állami médiaholding élére, mert szabálytalan eljárással kigolyózták a pályázaton, hatalmas kártérítési igénnyel perelte be az RTV Sloveniját, az állami tévét és rádiót. Végül a hírek szerint az eredeti, 215 ezer euró körüli követelés harmadát, mintegy 70 ezer eurót kapott az őt ért igazságtalanság miatt.
Most azt ígéri, hogy az elnöki adminisztrációból eltávolítja a pártkatonákat, és szakértőket alkalmaz a különböző posztokon. A hírek szerint valószínűleg az ügyvédi irodájából szerződteti majd az elnöki adminisztráció kabinetfőnökét. Azt is jelezte, hogy sokat kíván foglalkozni az egészségüggyel, ahol súlyos problémákat lát. És persze törődik majd a klímaügyekkel és a környezetvédelemmel is.
Ugyanakkor Pirc Musar sem a politikai zéróról indult a politikai arénában. Két nagyon fontos támogatója is akadt a mostani kampányában: két korábbi köztársasági elnök, Milan Kucan és Danilo Türk is őt ajánlotta a választóknak. A szlovén rendszerváltás levezénylésében főszerepet játszó egykori reformkommunista pártvezérnek, Kucannak – aki a függetlenség kivívása után az ország első államfője volt – még mindig jelentős a befolyása. Támogatása kulcsfontosságú lehetett Pirc Musarnak, aki átvette, sőt tovább is fejlesztette Kucan gondolatait a kampányban.
Kucan ugyanis arra figyelmeztetett a választás előtt, hogy ha a GS a kormányfői és a parlament elnöki poszt után az államfői tisztséget is a saját jelöltjével tölti be, akkor az túl erős hatalomkoncentrációt eredményezhet. Így amikor Natasa Pirc Musar addigi barátnőjéről, a Szabadság Mozgalom elnökjelöltjeként is elinduló Marta Kosról nyilatkozott, akkor Kucan gondolatait tovább vitte, és a GS-t „orbáninak” minősítette. Azt sugallta, hogy a GS a Fideszhez hasonlóan birtokolni szeretné a három legfontosabb közjogi posztot.
A GS akkori alelnöknője és köztársasági-elnökjelöltje, Kos ezen nagyon megsértődött, felháborítónak tartotta, hogy a GS-t vagy őt orbanistának nevezzék. Hiszen éppen a Szabadság Mozgalom váltotta le az idei választáson az SDS-t , amely a jogállamot próbálta leépíteni Szlovéniában. Délnyugati szomszédunkban „orbanizáció” alatt eddig valóban Janez Jansa ténykedését értették – erről a 24.hu-n is többször írtunk.
Kos szerint ezért méltatlan volt az új kormányfőre, a GS vezetőjére, Robert Golobra nézve is, hogy Orbán Viktorhoz hasonlítsák. Pirc Musar vádjai személyesen is megviselhették, hiszen ők ketten korábban egy a nők tudományos és szakmai előrehaladását segítő szervezetet is alapítottak.
A GS végül Milan Brglez volt parlamenti elnököt, a szociáldemokraták jelöltjét támogatta a kampányban, de ő csak harmadik helyre futott be, így a második fordulóban már részt sem vehetett Pirc Musar és Logar mellett.
A második forduló előtt mindezek után aggódtak Pirc Musar nem túl „politikus” nyilatkozatai miatt, melyekkel akár el is idegeníthette volna magától a baloldali szavazókat. Korábban ugyanis kijelentette, hogy a szélsőbaloldali Levicára, a Szabadság Mozgalommal együtt kormányzó pártra nem számít támogatóként. Bár ezt a lépését utóbb korrigálni próbálta, mindez talán nem is tett rosszat kampányának: a Levica sokszor szélsőséges nézetei nem sokat segíthettek volna neki a lakosság középre húzó, legjelentősebb csoportjainak megnyerésében.
Mindazonáltal a legnagyobb kormányzó párt, a GS továbbra is a legnépszerűbb politikai erők között, az SDS a különböző kutatások szerint 3–10 százalékos hátránnyal áll Golobék mögött.
Szlovénia pénzügyileg jól kormányzott, és külső stabilitást ad az is, hogy az ország tagja az EU-nak és az eurózónának is. Igaz, az eladósodottság szintje viszonylag magas, és a strukturális reformok is lassúak. Tény az is, hogy az SDS minden eszközzel igyekszik megakadályozni a hatékonyságot célzó kormányzati reformokat és az öregedő lakosság ellátásának újraszabályozását. Így például a szociális ellátások egyik részkérdésének rendezését szolgáló intézkedések ügyében népszavazást kezdeményezett az ellenzéki párt. Nem beszélve arról, hogy a köztévében médiaháború folyik, és az ezt leállítani próbáló kormányzati tervekről szintén referendumot tartanak majd novemberben, ugyancsak Jansáék kezdeményezésére.
A Fitch hitelminősítő az idén 5,5 százalékos GDP-növekedésre számít Szlovéniában, ami a 2021-es 8,2 százaléknál kisebb érték, viszont még mindig jóval magasabb a jövőre várható 1,3 százaléknál. A visszaesés oka az eurózónában meglévő problémák mellett a magas inflációs környezet és a kontinensünk nagy részére jellemző energetikai bizonytalanság.
Azonban mielőtt nagyon aggódnánk, a szlovén statisztikai hivatal szerint délnyugati szomszédunkban 11-ről 9,9 százalékra lassult az év végére az áremelkedés üteme. Azaz Ljubljanában már csökken az inflációs nyomás, míg Magyarországon éppen 20 százalék fölé emelkedett a drágulás mértéke. A Fitch éves szinten 8,6 százalékos inflációt vár 2022-ben. A mérséklődést a kormány azon intézkedése segítette a hitelminősítő szerint, mely az áfát elengedte egyes energiaipari termékek esetében.
Ljubljanában 2022-ben a költségvetési hiány a GDP-hez képest 3,6 százalékra várható a Fitch szerint. Ez a kormányzati takarékosságnak is köszönhető. Ám jövőre ez az arány 4,1 százalékra növekedhet. A szlovén GDP-hez viszonyított államadósság is várhatóan csökkenni fog: a 2021-es 74,5 százalékról 2024-re előreláthatóan 68,6 százalékra (a magyar államadósság 77,5 százalék körül alakul a legfrissebb adatok szerint).
