Az Olaf Scholz vezetésével egy évvel ezelőtt felálló hárompárti kormánykoalíció egyik ígérete az volt, hogy legalizálni fogják a kannabisz rekreációs célú használatát Németországban. Bár hazánkban az indiai kender néven ismert növény illegális, világ- és Európa-szerte egyre több helyen már nem az (vagy legalábbis a jogilag megtűrt kategóriába tartozik). Az USA 19 államában, illetve például Kanadában is már szabadon használható a könnyű drog – amit nyáron a szigoráról híres Távol-Keleten, egészen pontosan Thaiföldön is legalizáltak.
Ha teljesül a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) hárompárti koalíciójának megállapodásába is lefektetett ígéret, akkor Németország lehet 2024-től a világ legnépesebb, legális kenderpiaccal rendelkező állama. A Forbes szerint még júniusban indult a jogalkotási folyamat előkészítését célzó konzultációsorozat a szövetségi kormány drog- és szenvedélybetegség-ügyi biztosának, Burkhard Blienernek a vezetésével, a törvénytervezetet pedig az év végéig kell elkészíteni.
Eddig nem sokat lehetett tudni arról, hogyan is fog kinézni a legális kenderpiac, de a múlt szerdán a RedaktionsNetzwerk Deutschland (RND) honlapján kiszivárogtak az első részletek arról, hogy milyen jogi keretek között szeretnék megvalósítani ezt a rendszert. A konkrét elképzelésektől azonban kicsit elvesztették a lelkesedésüket az egyébként a legalizálásról szóló kampányígéreteket üdvözlő szakértők, iparági szereplők és fűlobbisták. Sőt, még a koalíció pártjaiból is hallhatók voltak kritikus hangok.
A tervezet szerint ugyanis
- a fogyasztók maximum 20 grammot birtokolhatnának – miközben egyébként megfelelő engedéllyel otthon két növényt nevelhetnének, amiről ennek a mennyiségnek a sokszorosát is le lehet szüretelni;
- a 18 és 21 év közötti fogyasztók csak 10 százalékos vagy annál alacsonyabb THC-tartalmú kannabiszt vásárolhatnának (a THC a növény bódító hatású vegyülete),
- a 21 év feletti fogyasztók pedig csak 15 százalékos, vagy annál alacsonyabb THC-tartalmú kannabiszt vehetnének;
- a kannabisz termékeket engedéllyel rendelkező üzletekben és gyógyszertárakban fogják árusítani;
- ilyen üzleteket csak iskoláktól, és egyéb gyerekeket ellátó intézményektől megfelelően nagy távolságban lehet majd nyitni;
- a legálisan értékesített kannabiszra adót fognak kivetni – bár ennek a részleteit még nem dolgozták ki;
- tilos lesz a termékek reklámozása, és a dohánytermékekhez hasonlóan egységes csomagolást kapnak;
- a kannabisz termékek importja is tilos lesz, a Németországban értékesített rekreációs kannabisz kínálatát belföldi termesztéssel kell majd megteremteni;
- a továbbra is törvényt szegő 18 évnél fiatalabb fogyasztóknak a jövőben nem kell tartaniuk retorzióktól;
- viszont az illegálisan árusító és termesztő állampolgárok és üzletek súlyos bírságra számíthatnak majd.
Bár ezek még csak előzetes javaslatok, amelyeket Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter terjesztett elő, és amelyeken jelenleg a szövetségi kormány több minisztériuma dolgozik, úgy tűnik, hogy ezek jelentik azokat az alapköveket, amelyekre a törvényhozók a kannabisz németországi legalizálásának jogi keretét építik – írja a Forbes.
„Kevés a 20 gramm, és a 15 százalékos THC-tartalom is”
A közegészségügy, a közbiztonság és a kiskorúak védelme, valamint az illegális piac elleni küzdelem voltak azok az érvek, amelyekkel a kormánykoalíció a 2021 végén bejelentett, a szabadidős kannabisz németországi legalizálásáról szóló döntést indokolta. A kiszivárgott tervezet fiatalokat védő intézkedéseinek többségét nem érte kritika a területre rálátó szakemberek részéről, de a csomag összes többi fő pontját igen.
Szükségtelenül korlátozó! – tweetelte a tervezet kiszivárgása után a különböző mennyiségi és THC-tartalmat érintő korlátozásokra utalva a liberálisok drogpolitikai szóvivője, Kristine Lütke a Politico szerint, majd azzal folytatta a bejegyzését, hogy ezek a szabályok a feketepiacra fogják terelni a fogyasztókat, ami a fiatalok, az egészség és a fogyasztóvédelem szempontjából is katasztrófa.
Georg Wurth, a Német Kenderszövetség (Deutsche Hanfverband – DHV) ügyvezető igazgatója a 20 grammos limitet például amiatt kritizálta, mert az nem veszi figyelembe a vidéki napi fogyasztók szükségleteit, akiknek ennél nagyobb mennyiség betárazására is szükségük lehet. (Egy egész nap füvező fogyasztó könnyedén elszívhat egy nap alatt akár több mint egy grammot is.)
A THC-tartalom felső határát szabályozni kívánó részletek pedig szerinte „teljesen elrugaszkodnak a valóságtól” – főleg a 18 és 21 év közötti fogyasztókra vonatkozó 10 százalékos korlátozás –, és „kizárják a fű jelenleg létező piacának nagy részét”.
A lényeg az, hogy ezek miatt a kulcsfontosságú pontok miatt nem sikerül a fogyasztókat a feketepiacról a boltokba terelni. Így a kívánt fogyasztó- és egészségvédelem is kudarcot fog vallani
– idézi a fűlobbista nyilatkozatát a Vice. (A hippik még alacsony 5-10 százalékos THC-tartalmú kendert szívtak a hatvanas években, de azóta a növény termesztői a magasabb hatóanyag-tartalom elérése érdekében keresztezték a különböző példányokat, így a 15-20 százalékos THC-tartalmú kannabisz egy Forbes által bemutatott tanulmány szerint már évekkel ezelőtt is csak közepes erősségűnek számított a legális kenderpiaccal rendelkező országokban.)
A feketepiac visszaszorítása egyébként azért is kulcskérdés, mert Németországban az utóbbi időben a dílerek elkezdtek veszélyes – a Magyarországon főként herbál és biofű néven ismert – szintetikus kannabinoidokkal felütni a portékájukat, amely erősebb függőség kialakulásához vezet. A Vice High Society című műsora lassan korábban egy negyedórás riportban mutatta be ezt a jelenséget. Egy a videóban végig símaszkot viselő, bűntudata miatt nyilatkozó díler arról beszélt, hogy havonta 20-30 kiló kannabiszt ad el kisvárosi dílereknek, és hét év illegális drogkereskedés után szörnyen érzi magát amiatt, hogy a szintetikus kannabinoidokkal felütött füvével átveri a vásárlóit.
Fabian Steinmetz vezető toxikológus, a Schildower Kreis nevű német drogszakértői hálózat tagja szerint sem lehet arra számítani a tervek alapján, hogy a feketepiacra mérete jelentősen csökkenteni fog.
Számomra fontos, hogy olyan szabályozási keretet kapjunk, amely a tiltás által érintett emberek többségéhez szól, beleértve a »nagyfogyasztókat« is
– nyilatkozta a szakértő, majd azt is hozzátette, hogy ha Németországban elhibázzák a legalizáció lépéseit, az több évre visszavetheti a kannabisszal kapcsolatos szabályok globálisan megfigyelhető enyhülését.
A toxikológus elmondása alapján egyébként még három alkalommal tárgyalnia kell a német szövetségi parlamentnek a tervezetről, mielőtt törvényerőre emelkedne.
Lily Temperton, az európai kannabisz-kutatás terén vezető stratégiai tanácsadó cég, a Hanway Associates elemzési vezetője szerint „a legális termékeknek a legtöbb fogyasztó által megszokott erősségnél alacsonyabbra történő korlátozása leginkább az erős kannabisz fogyasztókat idegeníti el, akik az eladások túlnyomó többségéért felelősek”. A fűlegalizációs szakértő egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a felső határérték 15 százalékban történő meghatározása elveszi a lehetőséget az ennél erősebb kivonatokban, vaporizátor patronokban, vagy ehető termékekben rejlő innovációtól.
Steve Rolles, a kormányoknak a kannabisz szabályozásával kapcsolatban tanácsot adó Transform Drug Policy Foundation vezető politikai elemzője pedig azt mondta, hogy a 20 grammos felső határ „egy kicsit alacsony”, de a THC-re vonatkozó felső határ ésszerű.
A 15 százalékos THC-korlátozás valójában nem fogja zavarni a legtöbb fogyasztót – és azok számára, akik erősebbet szeretnének, a hazai termesztés továbbra is lehetőség marad. Az erősebb termékek orvosi felhasználásra is elérhetőek maradnának
– fogalmazott a szerinte az észak-amerikai kereskedelmi modellekhez képest „meglehetősen konzervatív” német tervezettel kapcsolatban.
Import nélkül fenntarthatatlan lesz a rendszer
Kritizálta a mennyiséggel és a THC-tartalommal kapcsolatos korlátokat Niklas Kouparanis, a Bloomwell Group, Németország egyik legnagyobb orvosi kannabisz holdingjának vezérigazgatója és társalapítója. A Forbesnak nyilatkozó Kouparanis – akinek saját bevallása szerint a kiszivárogtatásban is benne volt a keze – ugyanakkor a tervezett importtilalommal kapcsolatos aggodalmainak is hangot adott – amit egyébként az indoklás szerint azért írtak bele a tervezetbe, mert az uniós jogszabályok, és a különböző nemzetközi egyezmények tiltják a kábítószer-kereskedelmet.
Engedélyeznünk kell a rekreációs kannabisz importját. Ellenkező esetben nem tudjuk kielégíteni az igényeket, mert jelenleg nincs meg a kapacitásunk, és ismét az illegális piacnak fogunk kedvezni a legális piac kárára
– mondta Kouparanis. A gazdasági lap ennek kapcsán azt is megjegyezte, hogy a legális keretek között működő német orvosi kannabisz-iparnak 2021-ben 20 tonna kannabiszt kellett importálnia, mivel belföldön csak 2,6 tonnát tudtak megtermelni. Közben a rekreációs kannabisz használat legalizálásával a becslések szerint évi 400 tonna kannabiszra lenne szükség.
Kouparanis emellett azt is elárulta, hogy ő úgy tudja, a német kormány már készíti elő az Európai Bizottságnak címzett dokumentumokat, amelyekkel igazolja az ország döntését a felnőtteknek szánt kannabisz értékesítésének szabályozásáról, mivel Németországot olyan uniós és nemzetközi megállapodások kötik, amelyek nem tennék lehetővé, hogy legalizálja a rekreációs céllal fogyasztott kannabiszt.
A tervezet importtilalomra vonatkozó részét egyébként a Politico szerint a koalíció harmadik pártja, a Zöldek részéről is kritizálták. Kirsten Kappert-Gonther, a párt egészségügyi bizottságának alelnöke annak a félelmének adott hangot, hogy a nemzetközi szervezetek irányába mutatott „előrelátó engedelmességből” felvázolt importtilalom azt jelentheti: a kannabisz iránti keresletet nem lehet kielégíteni. Az űrt pedig a feketepiac fogja betölteni.
A kritikáknak úgy tűnik, máris meglett a hatásuk: ugyanis szerdán Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter is megosztott pár részletet egy sajtótájékoztatón, ahol 20 gramm helyett már 20-30 grammról, két nevelhető növény helyett pedig háromról beszélt.
