Ál- és rémhírek árasztották el vasárnap este a szerbek és albánok, sőt az oroszok által is nézett Twitter és Telegram csatornákat arról, hogy lőnek a koszovói-szerb határon. Más források a szerb légierő aktivizálódásáról szóltak. Utóbb kiderült, hogy a hírek nagy része hamis, vagy legalábbis túlzó. A Szabad Európa Rádió, illetve a szerb ellenzéki lap, a Danas szerint e híreket részben a putyinista propagandagépezet próbálta meg feltupírozni a közösségi médiában.
Az orosz szélsőjobbos Vlagyiszlav Pozdnyakov, aki az Ukrajna elleni putyini agresszió lelkes támogatója, Telegram csatornáján publikált olyan híreket, amelyek szerb sebesülésekről szóltak. Ráadásul úgy tűnik, hogy ezt más álhírgyártókkal koordinálva tette. Ramzan Kadirov Kreml-barát csecsen vezető gyakorlatilag a NATO-t vádolta a konfliktus szításával és azzal, hogy „hit és becsület nélküli, állati ösztönök által vezérelt gonosz emberekké” próbálja átalakítani a „tradicionális értékeket valló” országok lakóit. Kadirov nagyon aktív az utóbbi időben, például Orbán Viktort is megdicsérte tusványosi beszédéért.
Rövid időre a koszovói albán különleges rendőri egység is kivonult a határra, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt. A szerb hadsereg pedig azonnal hangsúlyozta: nem lépte át a koszovói határt.
Ha megteszi, nem koszovói albánokkal találta volna szemben magát. Koszovót ugyanis a NATO tartja ellenőrzése alatt, melynek körülbelül 3700 fős, KFOR nevű alakulata biztosítja a térség nyugalmát. A KFOR pedig gyorsan reagált, és a határra vezényelte egységeit. Ezek parancsnoka jelenleg a magyar Kajári Ferenc vezérőrnagy. Koszovóban emellett egy magyar alakulat is teljesít békefenntartó feladatokat. Idén tavasztól Rácz Szabolcs alezredes irányítja az MH KFOR Kontingenst.
Feltehetően a magyar alakulatnak is akadt dolga az elmúlt napokban: ha nem is a szerbiai, de a koszovói szerbek valóban akcióba lendültek a határvidéken a múlt hét végén. Munkagépekkel és teherautókkal torlaszoltak el két határátkelőhelyet, ami lassan szerb népszokássá válik Koszovó északi részén. Tavaly is volt már ilyen akciójuk.
A koszovói szerbek az idén azért tiltakoztak, mert augusztus 1-jétől léptek volna érvénybe a pristinai, azaz a koszovói kormány új rendeletei, melyekkel megváltoztatták volna a beutazási szabályokat a Szerbiából érkezők részére, és arra köteleznék az ország északi régióiban élő szerbeket, hogy cseréljék le gépjárműveiken a rendszámokat.
De mi köze ehhez a putyini propagandának?
Az orosz számítások – ha voltak ilyenek – azonban egyelőre nem váltak be: időközben ugyanis a szórványos lövöldözések, úttorlaszok és verekedések mégsem torkollottak fegyveres konfliktusba Koszovóban. Ehhez hozzájárult, hogy a NATO mellett az Európai Unió is a viták békés rendezésére ösztökélte a szemben álló feleket. Hivatalosan persze az oroszok sem mondanak mást, de ők elsősorban a szerb elnök, Aleksandar Vucic visszafogottságát dicsérik.
Vucic visszafogottsága ugyanakkor „viszonylagos”: vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján, amikor még úgy tűnt, hogy a konfliktus éleződni fog, a pristinai kormányt vádolta. Szerinte Albin Kurti koszovói miniszterelnök hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma. Az viszont igaz, hogy Vucic arra kért mindenkit: őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”. A koszovói kormányfő viszont éppen a szerb elnököt vádolta a konfliktus kiélezésével, sőt azzal, hogy a feszültséget a szerb hadsereg és a koszovói rendőrség között is szítja.
Tavasszal egyébként már volt egy pengeváltás Kurti és a szerb külügyminiszter között. A koszovói kormányfő „kis Putyinnak” titulálta a szerb államfőt, mire Nikola Selakovic szerb külügyminiszter Kurtit nevezte „kis balkáni Hitlernek”.
Kurti megfogalmazása szerint Vucic, valamint a boszniai Szerb Köztársaságban élő barátja, Milorad Dodik célja az, hogy Oroszországot a Balkánra csábítsa, így a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága soha nem volt még nagyobb veszélyben. A Nyugat-Balkánon csak Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és Kurti szerint arra is képes lenne, hogy felhagyjon az európai integrációs folyamattal csak azért, hogy lojális maradjon Vlagyimir Putyinhoz.
Minthogy Washington és Brüsszel is mérsékletre intette az albánokat, a koszovói kormány végül visszakozott attól, hogy azonnal le kelljen cserélni a szerbiai rendszámtáblákat a szerbek által lakott térségben. Egészen pontosan 30 nappal elhalasztották az intézkedés végrehajtását. A pristinai kormány azt is kérte ugyanakkor, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.
Az albánok kompromisszumkészsége láttán a helyi szerbek felszámolták az útblokádokat, és látszólag mintha rendeződni kezdett volna a helyzet. Persze egy hónap múlva megint ugyanúgy kiéleződhet a konfliktus, mint most augusztusban vagy tavaly. A koszovói szerbek ugyanis, amennyire lehet, ragaszkodnak minden olyan okmányhoz és rendszámtáblához, ami Szerbiához köti őket.
Koszovó északi részén százezernyi szerb lakik, akik az ország (szerb szemszögből: tartomány, mivel Belgrád nem ismeri el Koszovó 2008-ban egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét) népességének tíz százalékát teszik ki. Ez folyamatos feszültséget erjeszt Szerbia és Koszovó között.
Moszkvának talán jól jönne az Európai Unió délkeleti határvidékén, a Balkánon a helyzet destabilizálódása, ami egy kicsit elterelné az Ukrajna elleni putyini agresszióról a figyelmet, és tovább gyengítené az EU egységét. Talán ezzel is magyarázható, hogy nem csak a szerbeknek tesznek gesztusokat.
Az Euractiv hírportálon nemrégiben – de még az útlezárások előtt – Orhan Dragaš, a Nemzetközi Biztonsági Intézet szakértője kifejtette, hogy Oroszország taktikázik a koszovói konfliktusban. Szerinte ugyanis
Dragaš Koszovó elismerésére utaló jeleket vett észre Moszkva részéről. Az orosz védelmi minisztérium például felrakta Koszovót azon országok listájára, amelynek állampolgárai Ukrajna oldalán harcolnak, Koszovó nevének említésekor pedig még egy lábjegyzetet sem tettek ki az oroszok, hogy ezt az entitást nem ismeri el Moszkva független államnak.
Dragaš szerint ez nem az első alkalom a mostani háború során, hogy az oroszok úgy tesznek, mintha önálló államnak tekintenék Koszovót: Igor Konasenkov tábornok, az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy olyan térkép előtt is feltűnt már, amely Szerbiától elkülönülő államként mutatta Koszovót. Dragaš szerint ez sem véletlen, mert amikor Moszkva elismerte a donyecki és luhanszki „népköztársaságokat”, akkor gyakorlatilag lemásolta a Koszovót elismerő nyugati lépéseket.
Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a napokban megerősítette: Moszkva teljes mértékben támogatja a belgrádi álláspontot Koszovó ügyében. A Kreml tehát nem „egy húron játszik”: amikor most kiéleződött a koszovói feszültség, Moszkva felszólította a koszovói albánokat, az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy fejezzék be a provokációkat, és tartsák tiszteletben a koszovói szerbeket. Sőt a moszkvai külügyminisztérium egyértelműen a szerbek mellé állt. Az orosz külügy szerint az új koszovói szabályok, amelyek a személyi igazolványokra vonatkoznak, csak egy újabb lépést jelentenek afelé, hogy elűzzék a helyi szerbeket Koszovóból.
A szerb hatalom egyik reprezentánsa viszont a moszkvai politikához igyekezett felzárkózni. A koszovói határon történtek után a szerb kormánypárt képviselője, Vladimir Djukanovic arról beszélt, Szerbiának el kellene kezdenie a Balkán „denácifikálását”. Ezzel a putyini érvelésre célzott, amivel az orosz elnök az Ukrajna elleni agresszióját próbálta „nácitlanítással” magyarázni. Djukanovic alighanem túllőtt nyilatkozatával a célon, mert egy-két nap múlva elnézést kért emiatt.
Az oroszok érdeklődését a Balkán iránt mutatja a Pravda.ru cikke, amely idéz egy véleményt is miszerint Kárpátaljára is ki kellene terjeszteni a mostani Ukrajna elleni háborút. Ezt a hajmeresztő ötletet egy belarusz (fehérorosz) politológus vetette fel pár napja a moszkvai lap szerint. A Pravda természetesen nem képviseli a hivatalos orosz álláspontot, mégis jelzésértékű, hogy milyen kombinációkról számolt be a lap.
A Pravda-cikk ugyanis ezzel a címmel jelent meg: „Ahhoz, hogy a szerbeknek segíteni tudjon, Oroszországnak Kárpátalján kell befejeznie a különleges hadműveletet”. A cikk szerzője, Ljubov Sztepusova aztán kifejti: az albánok elhatározták., hogy a szerbeket Koszovó állampolgáraivá teszik. Sztyepusova szerint az albánok „meg akarják semmisíteni”, illetve ki akarják űzni a szerbeket Koszovóból, amelyet törvénytelenül foglaltak el. A Pravda ezek után azt írja: „Oroszország segítséget ígér a konfliktusban, amely még mindig problematikus”. Ennek kapcsán az orosz lap idézi Vlagyimir Dzsabarov orosz szenátort, aki korábban a világsajtóba Finnország fenyegetésével került be, miután Helsinki bejelentette, hogy csatlakozna a NATO-hoz.
„Abban az esetben, ha súlyosbodna a Szerbia körüli helyzet, Oroszország segítséget fog nyújtani Belgrádnak, anélkül, hogy belépne a konfliktusba” – jegyezte meg most a szenátor. A Pravda kombinálni kezdett arról, hogy ez miféle segítséget jelenthet, és arra jutott, hogy olyasféléről lehet szó, mint amilyen támogatást a Nyugat adott Ukrajnának – azaz fegyverek szállításáról. Ám minthogy Oroszországnak nincs közös határa Szerbiával, ezért egy harmadik országon át kellene eljuttatni ezeket az eszközöket Belgrádba. Ez komoly akadályt jelenthet, mivel Románia például korábban nem engedte, hogy területén át, illetve a Dunán szállítsanak Belgrádba orosz fegyvereket.
Ugyanakkor a Pravda felidézi, hogy 2019-ben a magyar kormány EU-szankciók ellenére engedélyezte orosz haditechnika (páncélozott harcjárművek) szállítását Szerbiának, ugyanakkor a magyar kormány szerint nem volt szükség engedélyre, hiszen egy polgári repülőgép vitte Vucicéknak a harceszközöket.
Éppen ezért – és itt a Pravda már egy belarusz politológust, Alekszej Dzermantot idézi –, ha Oroszország tényleg segíteni akar a szerbeknek, akkor az „ukrajnai speciális hadművelet során” el kell jutnia Kárpátaljára, mert onnan „Magyarországon át” lehetséges szorosabb kapcsolatot kialakítania Szerbiával.
