Az Isten szerelmére, mikor lépünk már fel a fegyverlobbi ellen?
– kiáltott fel Joe Biden amerikai elnök azt követően, hogy május 24-én a Texas állambeli Uvalde általános iskolájában egy fiatal férfi agyonlőtt 19, nyolc és tíz év közötti gyereket, valamint két tanárnőjüket. A tettes az öldökléshez használt két gépkarabélyt előző héten, a 18. születésnapján vásárolta. Mielőtt az általános iskolába indult, fejbe lőtte a nagyanyját, aki túlélte a támadást, és volt annyi lélekjelenléte, hogy értesítse a rendőrséget. Később az egyik iskoláslány – aki utóbb az életét vesztette – ugyancsak hívta a segélyhívót, de a gyilkos még így is közel egy órán át az iskolában tartózkodott, mielőtt lelőtték volna a rendőrök.
Az Uvaldéban történt tragédia az Egyesült Államok történetének második legsúlyosabb iskolai lövöldözése, a 2012-es, Sandy Hookban lezajlott tragédia után, ahol egy fegyveres húsz, 6–7 éves gyereket és hat felnőttet ölt meg, miután otthon az édesanyját is agyonlőtte. Az elmúlt tíz évben 3500 tömeges lövöldözés volt az USA-ban, de a fegyverlobbit kritizáló és a fegyverviselési szabályok szigorítását követelő hangok általában akkor erősödnek fel a legjobban, amikor az áldozatok gyerekek.
A szabadok, a bátrak és a fegyvertartók hazája
A magánszemélyek lazán szabályozott fegyverviselését támogató amerikaiak egyik kedvenc érve az, hogy a fegyverviselés alkotmányosan biztosított jog, és annak csorbítása alkotmányellenes. Az amerikai alkotmány második kiegészítése úgy szól, hogy „a well regulated Militia, being necessary to the security of a free State, the right of the people to keep and bear Arms, shall not be infringed”, amely magyarul nagyjából annyit tesz, hogy
mivel a szabad állam biztonságához szükség van egy jól szervezett milíciára, nem szabad csorbítani az emberek fegyverbirtokláshoz és -viseléshez való jogát.
Az alkotmány további segítséget nem ad a kiegészítés értelmezéséhez, emiatt a fegyverpártiak is bele tudják magyarázni, hogy nekik van igazuk, de a szigorítást követelők is, mondván: erre a kiegészítésre még akkor volt szükség, amikor a 18. század végén nem voltak államilag szervezett bűnüldöző szervek, a 20. és főleg a 21. században azonban ez már okafogyottá vált. Utóbbi csoport úgy véli, ideje lenne szűkebbre vonni azok körét, akik legálisan fegyverhez juthatnak, és az sem mindegy, hogy milyen fegyvert vásárolhatnak meg.
Egy tavaly júniusban közzétett felmérés szerint az amerikai felnőttek egyharmada rendelkezik fegyverrel, ám egy svájci szervezet 2017-es tanulmányában ennél durvább adat szerepel. E szerint minden 100 civil amerikaira 121 (bejegyzett és nem bejegyzett) fegyver jut, messze megelőzve a második helyen álló Falkland-szigeteket (62), vagyis azon amerikaiak jelentős része, akiknek van fegyverük, egyszerre többet is tartanak otthon. Összehasonlításképpen: Magyarországon minden 100 civil lakosra 11 fegyver jut.
A fegyvertartási törvények hatását kutató RAND elemzése alapján óriási különbségek mutatkoznak az egyes államok között. 2007 és 2016 között Montanában a háztartások 64 százaléka rendelkezett hivatalosan valamilyen fegyverrel, míg New Jersey-ben és Hawaiin ez az arány mindössze 8 százalék volt. Tíz államban 50 százalék fölötti volt az arány, tucatnyi államban pedig 40 százalék fölötti.
A fegyvervásárlásra vonatkozó szabályok – sok más törvényhez hasonlóan – különböznek szövetségi és állami szinten. Például a szövetségi jogszabályok szerint 21 év alatt tilos fegyvert eladni bárkinek, miközben számos államban, például Alabamában, Arizonában vagy éppen Texasban elég betölteni a 18-at. Sőt, Texasban, ha valaki kiskorúnak szeretne ajándékba venni fegyvert, akkor elegendő lehet hozzá egy írásos engedély a szülőtől vagy gondviselőtől. Bár a fegyvervásárlás során az eladónak kötelező elvégeznie egy háttérvizsgálatot, akár hét perc alatt is hozzá lehet jutni egy félautomata gépkarabélyhoz, főleg, ha a kérelmező soha nem került összeütközésbe a törvénnyel. Az Uvaldéban gyilkoló Salvador Ramos is két, AR-15-ös, félautomata gépkarabélyt használt.
A legerősebb lobbi a fegyverlobbi
A fegyvertartásról Amerikában azonban nem lehet beszélni az NRA (National Rifle Association) nélkül, amely a legnagyobb hatalommal rendelkező, a fegyvertartók érdekképviseletével foglalkozó szövetség az USA-ban. Az NRA-t 1871-ben alapította két polgárháborús veterán azzal a céllal, hogy „tudományos alapon népszerűsítsék és ösztönözzék a lövészetet” – olvasható a BBC összeállításában.
Az NRA szerint a hasonló tragédiák megelőzésére a tanároknak is fegyvert kellene viselniük, de például arra már nem térnek ki, hogy mi van akkor, ha a támadó, mint Uvaldéban is, testpáncélt visel.
Az NRA támogatja azt is, hogy a fegyvertartók külön engedély nélkül, mások számára látható módon is hordhassák a fegyverüket nyilvános helyeken. A szervezetnek jelenleg is tagja Chuck Norris, Tom Selleck és Whoopi Goldberg, míg 1998 és 2003 között Charlton Heston volt a szövetség elnöke. A legendás színész 1999-ben, a 13 halálos áldozatot követelő columbine-i iskolai mészárlást követő NRA-nagygyűlésen tartott beszéde során egy puskát emelt a feje fölé, és kijelentette, hogy a fegyvert csak a „hideg halott” kezéből lehet majd kivenni.
Az NRA 1934-ben jelent meg a politikában, amikor a tagokkal levelezni kezdtek a fegyvertartási szabályokra vonatkozó jogszabálytervezetekről. Az 1970-es évekig két ilyen jogszabályt is támogattak, ám igazán ezt követően kezdtek aktivizálódni, majd 1975-ben a szervezet létrehozta a kifejezetten lobbizással foglalkozó szárnyát is (Institute for Legislative Action), 1977-ben pedig a törvényhozók pénzügyi támogatására megalakították a saját politikai akciócsoportjukat (Political Action Committee, PAC).
Bár az USA-ban vannak még érdekképviseleti szervezetek, messze az NRA-nek van a legtöbb tagja, így rengeteg pénz fölött rendelkezhet. 2020-ban 92 milliárd forintnak megfelelő dollárt költöttek, többek között lőterekre és oktatási programokra is.
– azért fogalmazunk így, mert ez az elszámolásokban rögzített összeg, azonban PAC-eken keresztül is mennek pénzek a politikusokhoz, ezeket azonban nehéz nyomon követni.
A pénzen kívül azonban van még egy eszköze az NRA-nek, amellyel nyomást tud gyakorolni a törvényhozókra, a szervezet ugyanis a képviselőház tagjait az amerikai iskolai osztályzásra épülő skála szerint A-tól F-ig rangsorolja az alapján, hogy ki mennyire támogatja a fegyvertartási jogokat: az A legjobb, az F pedig a legrosszabb. Nézzünk is rá egy példát: június 7-én Kaliforniában előválasztásokat tartanak, az NRA pedig jó pár jelöltet már be is sorolt. Az 1-es körzetben Doug LaMalfa (republikánus) megkapta az A minősítést, és ott van mellette a jelzés is, hogy az NRA által támogatott jelölt, miközben a demokrata párti Max Steinernek egy F jutott. Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi csoportjának vezetője különösen jól teljesített, neki egy A+ járt.
Beszédes, hogy a már értékelt republikánusok A-nál rosszabb „érdemjegyet” nem kaptak, míg a demokratáknak csak F jutott. Az NRA taglétszámmal kapcsolatos közléseit egyébként a szakértők túlzónak tartják, és a tényleges tagok számát 3 millióra teszik, ám még ez is bőven elég ahhoz, hogy a szövetség által közzétett politikusi értékelés akár a szavazást is befolyásolja.
Naná, hogy elvesszük az AK-47-eseket!
Az alkotmányban biztosított jog és az NRA látványos lobbi erejének kombinációja biztosítja azt, hogy rendkívül nehéz bármilyen, a fegyvertartást korlátozó szabályt törvénybe iktatni. A republikánus törvényhozók többezer dollárnyi kampányadományt kapnak azért, hogy cserébe ne szavazzanak meg semmilyen szigorítást – hívja fel a figyelmet Sky News. Texasból például Ted Cruz, Floridából pedig Marco Rubio profitált ebből az együttműködésből, és mivel a republikánusok hagyományosan fegyverpártiak, a demokrata párti kormányok igyekeznek szövetségi szinten változást elérni.
1994-ben Bill Clinton – az akkor még szenátor Joe Biden segítségével – sikeresen végigvitt egy, a gépkarabélyok betiltására vonatkozó törvényt, de azt tíz évvel később hatályon kívül helyezték. 2013-ban készült egy törvényjavaslat a háttérellenőrzés jelentős kibővítésére, de végül a szenátusban elbukott. 2018-ban Donald Trump a Stoneman Douglas középiskolában történt, 17 halálos áldozatot követelő lövöldözés után azzal lepte meg a pártját, hogy átfogó új szabályozást javasolt, és arra biztatta a párt tagjait, hogy ne ijedjenek meg a lobbistáktól, ám egy kisebb változtatástól eltekintve nem valósult meg a reform.
A lövöldözések után fellángoló vitákat sokan azzal utasítják el, hogy nem szabad ilyen tragédiákba belekeverni a politikát, pedig – ahogy azt fentebb is láttuk – a probléma gyökere éppen a politikában keresendő. Idén pedig kiemelt szerepet kaphat a kérdés, ugyanis több államban, így Texasban is választások lesznek. A kormányzói címért újraindul a republikánus Gregg Abbott, aki, miközben „értelmetlen bűncselekménynek” nevezte az uvaldei tragédiát, a hétvégén az NRA houstoni gyűlésén mond majd beszédet. Az esemény honlapján egyébként az NRA azt írja, hogy a keddi mészárlás egy „magányos, tébolyult bűnöző” cselekménye volt, és hogy ezentúl megkétszerezett erővel fognak dolgozni „az iskolák biztonságossá” tételén.
Abbott várható ellenfele a Demokrata Párt részéről Beto O’Rourke lesz, aki egy 2019-es vita során kijelentette: „Naná, hogy el fogjuk venni tőletek az AR-15-ösöket meg az AK-47-eseket! Nem fogjuk többé megengedni, hogy az amerikai embertársaink ellen használják őket!” O’Rourke a 2020-as elnökjelölti kampányában egy olyan program bevezetését sürgette, amelynek során az állam kötelezően felvásárolná mindenkitől a gépkarabélyokat és az azokhoz hasonló fegyvereket.
Bár a képviselőház korábbi tagja nem lett elnökjelölt, a kormányzói székért folytatott harcban most újra hangsúlyos szerepet kaphatnak a szigorításra vonatkozó javaslatai. Ebből némi ízelítőt kaphattak azok, akik szerdán figyelemmel követték a texasi kormányzó és több republikánus politikus részvételével zajló sajtótájékoztatót, amelynek során a közönség soraiban tartózkodó O’Rourke odament az emelvényhez, majd mielőtt kivezették volna a teremből, azt mondta a kormányzónak:
Most kell tenni valamit, hogy a következő lövöldözést megállítsuk, de maga nem tesz semmit. (…) Ez mind a maga hibája lesz addig, amíg nem tesz semmit. Valakinek most már ki kell állnia a gyerekekért, különben tovább fogják öldösni őket, ahogy az tegnap Uvaldéban is történt.
