Vasárnap parlamenti választást rendeznek Szlovéniában, a legfejlettebb exjugoszláv utódállamban, ahol tavaly 8 százalék fölötti volt a gazdasági növekedés a koronavírus-válság okozta 2020-as gazdasági sokk utáni „visszapattanás” miatt. Ám idén egyre borúlátóbbak a közgazdászok, valószínűleg a fele sem jön össze a 2021-es GDP-növekedésnek, és az infláció is várhatóan a 7 százalékot közelíti majd. Az Ukrajna elleni orosz háború gazdasági következményeivel érezteti a hatását, februárban például 8 százalékkal esett a szlovén ipar teljesítménye januárhoz képest. Eközben az Orbán-kabinetet sok mindenben – például a közmédia ledarálásában – másoló szlovén jobboldali kormány az inflációt benzinárstoppal próbálja megfékezni.
A 2020-ban hatalomra került, döntően jobboldali pártok által irányított, Janez Jansa vezette kormány amúgy is Orbán Viktor utolsó szövetségesei egyikének számít az EU-ban. Brüsszelből Jansáékat is egyre inkább bírálják a jogállamisággal és a sajtószabadsággal kapcsolatos vitatott kérdések miatt.
Odahaza is sokan kritizálják a Jansa-kormányt, például a koronavírus kezelése miatt. Meg is erősödtek az oltás- és lezárásellenes erők, amelyek szép számmal indulnak a választáson, ám így szét is forgácsolják magukat – ezért nem valószínű, hogy bejutnak a parlamentbe.
Pártkeringő
Óriási viszont az ideológiai versengés, és megsemmisítőek a lejárató kampányok, amelyeket a jobb- és baloldali pártok – vagyis az Orbán-féle illiberalizmust számos elemében átvevő Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a zöldpártból balközép gyűjtőpárttá és a demokrácia fő védelmezőjévé előlépő GS, a Szabadság Mozgalom – vívnak egymással. A támogatottságuk közötti különbség időnként csak töredékszázalékokban fejezhető ki.
A felmérések hibahatára viszont akkora, hogy a kispártok sorsa megjósolhatatlan. A bejutási küszöb környékén legalább féltucatnyi ilyen erő lebeg, nem tudni, hányan kerülnek be közülük a törvényhozásba.
Az 5-11 százalékos tartományban mozgó szociáldemokraták (SD) sem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy meg tudják ugrani a parlamentbe jutás küszöbét, a 4 százalékot. Csütörtökön 8 százalékon álltak, és nekik van a legnagyobb esélyük a bekerülésre a kisebb erők közül. Ők a Szabadság Mozgalmat támogathatják a kormányalakításban.
A jelenlegi kisebbik kormánypárt, az Új Szlovénia (NSi) szintén a bejutás határán lebeg. Ezt az esélyt rontja a választás hajrájában kitört botrány: a párt színeiben induló mezőgazdasági miniszternek, Joze Pogorseknek szerdán le kellett mondania. A tárcavezető egy hotelszámlát hagyott kiegyenlítetlenül. Ráadásul pont egy olyan szállodában nem fizetett, amelynek tulajdonosa vitában, sőt perben áll a szlovén állammal.
Az SD-n és az NSi-n kívül két balliberális párt kerülhet még be a parlamentbe. A róla elnevezett LMS élén Marjan Sarec exkormányfő áll, a SAB pedig Alenka Bratusek ex-miniszterelnöknő nevét viseli. Ők várhatóan a GS-t támogatnák, ha újra parlamenti pártok lehetnének.
A szélsőbalos Levica is küzd a küszöb átlépéséért, mely az SD-vel és a két balliberális párttal együtt alkotta az úgynevezett alkotmányos ellenzéket. Egy-két éve még úgy tűnt, hogy ez a négy párt válthatja le Jansát és az SDS-t, de mostanra mind meggyengültek, és lehet, hogy csak a szocdemek kerülnek be közülük a parlamentbe. Ez katasztrofális forgatókönyv lenne a baloldal számára, hiszen így a három kisebb párt egymást pofozná ki a törvényhozásból.
Mindeközben a jobboldalon az SDS és NSi mellett egy furcsa képződmény, a középen ingadozó, de valójában az SDS-szel összejátszó pártkonglomerátum, a Pozitív Szlovénia (PS) is bejuthat. A PS egy politikailag nehezen meghatározható pártszövetség, amelyben egy olyan politikus is feltűnik, aki jelenleg is tagja Jansa kormányának. A gazdasági miniszterről, Zdravko Pocivalsekről van szó, aki a hírhedt lélegeztetőgép-botrány egyik főszereplője. Ez az a beszerzés, ami Szlovéniában nagy vihart kavart, mert drágán vásárolták volna a gépeket, bár ugyanezeket a berendezéseket Magyarország végül még drágábban vette meg.
A DeSUS nevű nyugdíjaspárt romjaiból építkező Nasa Dezela („Mi Országunk” vagy „Mi Vidékünk”) pártnak szintén van esélye a parlamentbe jutásra. Ezt az az Aleksandra Pivec vezeti, aki feltehetően szintén a jobboldalhoz húzna, ha döntenie kellene a GS és az SDS között, mivel volt már kormányfőhelyettes is Jansa kormányában 2020-ban.
Megy a „gyurcsányozás”
A jobboldali illiberális főerő, az SDS mindeközben pártmédiájában és a befolyása alá vont internetes oldalon, a Siol.net-en gőzerővel dolgozik az utolsó napokban az ellenfél lejáratásán. Kifejezetten a Fidesz taktikáját követi Jansa és pártja Szlovéniában: „összegyurcsányozni” akarta a frissen a politika színpadára lépett ellenfelét, Robert Golobot. Ez Ljubljanában azt jelentette volna, hogy Golob, a Szabadság Mozgalom vezére az SDS-propanganda szerint csak egy újabb kreálmánya lenne a „szlovén Gyurcsánynak”, azaz Milan Kucannak, aki a független Szlovénia első köztársasági elnöke volt.
Az kétségtelen, hogy a szlovén balközépen sorozatban tűntek fel eddig is olyan politikusok (Alenka Bratusek, Miro Cerar, Marjan Sarec), akik rövid miniszterelnöki regnálás után a süllyesztőbe kerültek, de hogy mindannyian Kucan kreálmányai lettek volna, az nehezen igazolható. Másrészt Jansáéknak ez a módszere azért sem működött jól, mert Kucan egyáltalán nem olyan népszerűtlen hazájában, mint Gyurcsány nálunk, hiszen Szlovénia függetlenségét részben Kucan érte el a jugoszláv vezetéssel szemben. Így Jansáék hamarosan taktikát váltottak, mert Golobot nem gyengítette, hanem talán még erősítette is a Kucanhoz kapcsolása.
A GS élén álló Robert Golob egy energetikából ismert menedzser, aki korábban egy állami tulajdonú vállalatot is vezetett. Golobot most a vagyonával és fizetésével támadják Jansáék, és az SDS-közeli média korábbi üzleti projektjeit is elővette. A legfőbb vád Golob ellen az, hogy állítólag román bankszámlával is rendelkezik, amit korábban tagadott, majd furcsa magyarázatokat kezdett adni rá.
Ezzel összefüggésben a pesti Városháza-ügyhöz hasonlóan egy meg nem valósult projekttel is támadják Golobot. Egy 2009-es – rejtett kamerás, korábban Boszniában nyilvánosságra került – felvételt mutatott be a Planet TV, amely a magyar TV2 tulajdonában van 2020 óta. Golob neve egy végül meg sem épült, csak tervezett boszniai vízierőmű építkezése kapcsán került elő. A Planet TV és a Siol.net által közölt videón egy boszniai helyi politikus és egy Golobbal állítólag összefüggésbe hozható üzletember tárgyalt – a pesti Városháza-botrányhoz való hasonlóság nemcsak ez, hanem az is, hogy az egyik lejárató Siol.net-cikket egy Anonymus-fej „vezeti be”, illetve illusztrálja, melyhez hasonlót a Karácsony Gergely főpolgármester elleni kampányban használt itthon a Fideszhez közeli média.
A magyar hatás tehát a média tulajdonviszonyait és a módszereit látva is egyértelmű a szlovén kampányban. A Fideszhez közeli vállalkozók egyébként évek óta fektetnek pénzt vagy közvetlenül az SDS pártmédiájába, vagy más kisebb nagyobb tévéket és rádiókat vásárolnak meg, mint a már említett Planet TV. Nem véletlen, hogy a magyar médiabefolyás kiverte a biztosítékot az ellenzék körében. Jani Möderndorfer ellenzéki honatya a választás előtt egy héttel tett újabb feljelentést hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával a többi között az SDS és a párt egyik médiavállalata ellen, mert tisztázni akarja ezeknek a magyar kapcsolatait (is).
Möderndorfer nem először szembesül a magyar befolyással a szlovén pártmédiában: tagja annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak, amely megpróbálta feltárni a Fideszhez közeli magyar vállalkozók befolyását a szlovén jobboldalra és annak sajtójára. Feljelentésének ismertetésekor részletesen kitért azokra a pénzmozgásokra, amelyek vélelmezhetően a magyar kormánypárthoz közeli vállalkozóktól indultak és Szlovéniában, az SDS „közelében” landoltak.
Már korábban is indult nyomozás az SDS felé áramló magyar pénzek miatt, de a 2020 elején hatalomra került Jansa-kormánynak éppen az az Ales Hojs lett a belügyminisztere, aki olyan SDS-es pártmédiavállalkozásokat irányított, amelybe magyarok is befektettek korábban. Hojst meg is hallgatta a parlamenti vizsgálóbizottság emiatt. A politikust azóta az ellenzék a rendőrség átpolitizálásával vádolja, a kampány utolsó napjaiban pedig a rendőrszakszervezetek is feljelentették, mert szerintük a belügyminiszter megsértette a jogaikat. Hojst ez nem rémítette meg: Golobról azt mondta szerda este egy tévéműsorban: a választás után, hétfőre már csak „egykori” ellenzéki miniszterelnök-jelölt lesz. Azaz mondhatni, Lázár János Márki-Zay Péterről elhangzott mondatát „ültette át” szlovénra; emlékezetes: a fideszes politikus azt mondta a választás előtt pár nappal, hogy Márki-Zay április 3-án este tízre politikai hulla lesz. Tán a magyar tapasztalatok nyomán abban bíznak az SDS kampánystratégiái, hogy Hojs nyilatkozata is önmagát teljesíti be.
Hajrá koronavírussal és kijevi látogatással
Egyelőre úgy fest, nem véletlenül vette át a Fidesz kampánystratégiáját az SDS: a kormánypártot éppenhogy megelőzte a Szabadság Mozgalom, amikor Jansáék elkezdték felcsavarni a lejárató kampányt Golob ellen. Így pár nap múlva az SDS vissza is vette a vezetést egyes közvélemény-kutatóknál. Ugyanakkor a két nagy tömörülés, a GS és az SDS továbbra is hibahatáron belül mozog, és nem lehet kijelenteni, hogy bármelyik behozhatatlan előnyre tett volna szert a választás előtt.
Jansa javára szól az is, hogy „kivitte” Szlovéniát a világpolitika színpadára az elmúlt hetekben. Ráadásul olyan gesztust tett, ami gyökeresen eltér Orbán keleti politikájától: az elsők között ment Kijevbe tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a cseh és a lengyel kollégájával együtt.
Orbán és Jansa között tehát lehetnek törésvonalak, de az már biztos, hogy a szlovén SDS 2020 és 2022 közötti kormányzása idején jelentősen fokozódott a magyarok befolyása a szlovén üzleti életben. Számtalan befektetés történt az elmúlt években, kezdve az OTP és a Mol terjeszkedésével, folytatva turisztikai befektetésekkel – tehát nemcsak politikai befolyásszerzésről, hanem gazdasági nyomulásról is beszélhetünk. Így a magyar kormány és a nagy magyar cégek számára sem mindegy, hogy milyen kormány alakul Szlovéniában a vasárnapi választás után. A szlovén ellenzék ugyanis magyar gyarmatosításról beszél időnként, így van miért aggódniuk a Fideszhez és Jansához túlzottan kötődő magyar befektetőknek a vasárnap szavazás miatt.
