Magyarul üzent az ukrán külügyi szóvivő, felfüggesztették Oroszországot az ENSZ egyik tanácsában

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte csütörtökön Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. “Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.

Visszatért közben Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete, – szavai szerint – elsőként az ukrán fővárosból kimenekített külföldi nagykövetek közül. A diplomata egy hónapig volt távol az ukrán fővárostól, ez idő alatt a nyugat-ukrajnai Lvivben, illetve egy kis ideig az ukrán-lengyel határon dolgozott.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak esélyét, hogy az orosz csapatok ismét a főváros, Kijev ellen indítanak támadást. Kifejtette, hogy jelenleg Oroszország az erőit más régiókba – főként a keleti és a déli országrészbe – csoportosítja át. “Amennyiben ott harci sikereket érnek el, bár kétlem, hogy így lesz, akkor is még mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy megpróbálják megtámadni Kijevet. Hozzátette: meggyőződése, hogy másodjára is megpróbálják majd az orosz csapatok bevenni Kijevet, mert szerinte Oroszország számára csak ez jelent győzelmet Ukrajnában.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.

Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában.

A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen.

Az ukrán katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 698 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán országos rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy lefoglalták a Vlagyimir Putyin “komájaként” emlegetett, hazaárulással meggyanúsított Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha és parlamenti képviselő feleségének a vagyonát.

(MTI)

Két mód van rá.

Kapcsolódó

Putyin szóvivője: Belátható időn belül vége lehet a fegyveres konfliktusnak

Akár a tárgyalásokon eredményeket érhetnek el.

És még további kérései is vannak az ukrán kormánynak.

Kapcsolódó

Ukrajna katonai támogatásra szólítja fel Magyarországot

Magyarország nyújtson katonai támogatást Ukrajnának – írta csütörtökön kiadott közleményében Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő. Ha

Többségbe kerültek az igenek.

Kapcsolódó

Felfüggesztették Oroszországot az ENSZ Emberi jogi bizottságából, Magyarország is igennel szavazott

Oroszország lemond a tagságról.

A Kijev megyei Bucsában az ukrajnai háborúnak áldozatul esettek túlnyomó részét agyonlőtték, és nem a tüzérségi támadásokban vesztették életüket – jelentette ki Anatolij Fedoruk, a város polgármestere csütörtökön a Deutsche Welle német hírportál orosz nyelvű kiadásának adott interjújában.

Elmondta, hogy szerda estig a településen 320 civil holttestét találták meg, amelyeket most szakemberek vizsgálnak. Kiemelte, hogy a holttestek száma napról napra nő, mivel folyamatosan találnak újabbakat magánbirtokokon, parkokban és tereken, ahol az ágyúzások közötti időszakokban el tudták temetni a halottakat. Megjegyezte, hogy főként azért ásták el a halottakat, hogy a kutyák ne tépjék szét a holttesteket.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az eddig feltártak alapján a civilek “gyakorlatilag a 90 százaléka” golyótól és nem tüzérségi repeszektől halt meg.

Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt.

(MTI)

A NATO fenntartja, és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően.

Sajtótájékoztatóján Stoltenberg közölte, a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.

Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának foglalkoznia kell a szövetség és Oroszország jövőbeli kapcsolatával, valamint abban, hogy

további nyomást kell helyezni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval.

Február 24. óta  kilenc, a háború bemutatásával összefüggő beadvány érkezett az NMHH-hoz, amely egyik esetben sem indított eljárást. Sőt, vizsgálatukból kiderül, hogy okbjektíven számoltak be az országos televíziócsatornák az orosz-ukrán háborúról:

Kapcsolódó

A médiatanács szerint a köztévé is objektíven számolt be az orosz-ukrán háborúról

Több beadvány is érkezett, de a médiatanács nem indított eljárást.

Oroszország valószínűleg újra támadást indít az ukrán főváros ellen, ha sikerül teljes ellenőrzést szereznie Donbasz és Luhanszk régiói felett – mondta Olekszandr Gruzevics, az ukrán szárazföldi erők vezérkarifőnök-helyettese.

Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese is arra figyelmeztetett, hogy bár Oroszország rövid távú célja Ukrajna keleti részénekelfoglalása, hosszú távú célja egész Ukrajna elfoglalása.

Oroszország fő célja Ukrajna teljes területének elfoglalása volt és most is az. Az oroszok ezt gyorsan tervezték, de Putyin villámháborúja kudarcot vallott. Ennek ellenére nem hagyta fel a tervét, hogy Ukrajna egész területét elfoglalja – mondta a helyettes, hozzátéve, Oroszország most kisebb célok elérését tervezi, hogy eredményeket tudjon felmutatni.

(Guardian)

Nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az orosz katonai stratégia szerves részei lehetnek az ukrán polgári lakosságot megtizedelő vérengzések.

Kapcsolódó

Az orosz stratégia része lehet a civilek legyilkolása Ukrajnában - állítja a német hírszerzés

Rögzített rádióadások szolgálhattak bizonyítékkal.  

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a NATO külügyminiszterei tanácsülésének második napján tartott sajtótájékoztatóján. A NATO értékelése szerint elhúzódó, akár évekig tartó lehet az ukrajnai háborús helyzet. A NATO mint szövetség most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának – közölte Szijjártó Péter az M1 tévécsatornán közvetített tájékoztatón.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni.

A szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és földgázszállításokat. Továbbá – a paksi atomerőmű működése szempontjából kiemelten fontos – nukleáris energia előállításához kapcsolódó tevékenység is mentesül a szankciók alól – közölte Szijjártó Péter.

A fehérorosz hírügynökségen jelent meg a fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka friss nyilatkozata az orosz-ukrán háborúról.

Nincs szükségünk erre a háború. Két szláv nép háborúzik egymással, és mi is ott vagyunk azok közt, akik a legtöbbet szenvedhetnek a konfliktus miatt.

Épp ezért szeretné Lukasenka, hogy a háborút lezáró tárgyalásokba őt is bevonják, és egyébként azzal kalkulál, hogy a következő napokban beszél Vlagyimir Putyin elnökkel.

(Guardian)

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön ismét berendelte hivatalába Oroszország párizsi nagykövetét, egy, az ukrajnai Bucsában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokkal kapcsolatos Twitter-üzenet miatt.

A nagykövetség “forgatási helyszín” címmel tett közzé, majd visszavont egy bejegyzést, fotó kíséretében, amelyen újságírók csoportja látható feltételezhetően az egyik bucsai utcán, azt sugallva, hogy a civilek lemészárlása a kijevi városban ténylegesen nem történt meg, hanem  megrendezett jelenet volt.

Irina Venediktova ukrán főügyész szerint 410 polgári áldozat olyan Kijev környéki kisvárosokból származik, köztük Bucsából, amelyeket az elmúlt napokban az ukrán csapatok visszafoglaltak az orosz erőktől.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Bucsa ügyében a Nyugat azért talált ki szerinte “hamis forgatókönyvet”, hogy ezzel indokolja az Oroszország ellen bevezetett újabb szankciós csomagot, beleértve az orosz diplomaták tömeges kiutasítását és az orosz-ukrán tárgyalások megakasztását, amelyeken, mint mondta, Kijevnél “kezdtek megmutatkozni a realista megközelítés első jelei”.

Zaharova szerint egyetlen civilt sem bántottak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.

A párizsi orosz nagykövetet március 25-én már berendelte a francia külügyminiszter, mert a nagykövetség olyan karikatúrákat tett közzé a  Twitter-oldalán, amelyen az európaiak az amerikai nagybácsi ülepét nyalják.

Más európai országokhoz hasonlóan Franciaország hétfőn bejelentette, hogy 35 olyan orosz diplomatát kiutasít, akinek “a tevékenysége ellentétes a francia érdekekkel”.

(MTI)

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy megállapodás született Oroszországgal tíz humanitárius folyosó megnyitásáról, főként Dél- és Kelet-Ukrajnában.

Hozzátette, hogy az ostromlott Mariupol városát elhagyni szándékozó lakosoknak saját járműveiket kell használniuk – írja az MTI.

Oroszország február 24-i ukrajnai támadása óta több próbálkozás is kudarcba fulladt, hogy megállapodjanak a Mariupolba tartó ellátmányt szállító és a civileket kimenekítő buszok biztonságos közlekedéséről. A kudarcért mindkét fél a másikat hibáztatta.

Ukrán tisztségviselők szerint Oroszország új offenzívához csoportosítja át erőit az ország keleti és déli részén, és azt akarja elérni, hogy a civilek hagyják el ezeket a területeket, amíg még lehet.

Az ukrajnai ellenőrzés alatt álló kelet-luhanszki régió kormányzója, Szerhij Gajdaj azt mondta, hogy napról napra csökken az esélye az elmenekülésnek. Hozzátette, hogy az orosz csapatok nem értek el jelentős áttörést a térségben.

Helyi tisztségviselők arról számoltak be, hogy az elmúlt napokban heves orosz ágyúzás és rakétatűz volt a déli Herszon régióban. Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szerint az orosz légicsapások most elsősorban Kelet-Ukrajna területeire összpontosulnak, Mariupol ugyanakkor továbbra is kitart.

Vadim Bojcsenko, annak a Mariupolnak a polgármestere, amely a háború nagy részében ostrom alatt állt, közölte:

legalább 160 000 civil maradt áram nélkül, kevés élelemmel és folyóvízzel. A város civil halálos áldozatainak számát mintegy ötezerre becsüli. Bojcsenko, aki elhagyta Mariupolt, úgy vélekedett, hogy legalább 40 ezer lakost erőszakkal vittek el Oroszországba a város orosz erők által megszállt területeiről.

Ausztria kiutasít négy orosz diplomatát a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen magatartásuk miatt, közölte a külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.

A Reuters cikke szerint több más EU-tagországgal, így a németekkel, olaszokkal, franciákkal ellentétben a szóvivő nem jelentette ki egyértelműen, hogy a kiutasítás Ukrajna megszállására adott válasz lenne.

A kiutasított diplomatáknak jövő keddig van ideje elhagyni az országot. Hárman az orosz nagykövetségen dolgoztak, egyikük pedig Salzburgban.

A diplomáciai státusszal összeegyeztethetetlen magatartás szófordulatot egyébként jellemzően akkor szokták használni ilyen kontextusban, ha kémkedéssel gyanúsítják a diplomatákat, de most aligha ez a helyzet, a háborús konfliktus következménye lehet a döntés.

Roman Bocskala ukrán újságíró ellátogatott a Kijevtől északnyugatra fekvő Borodjanka városába, ahol állítása szerint még Bucsánál is rosszabb a helyzet.

A Facebookon közzétett bejegyzésében azt írja, hogy az oroszok „lerombolták a város összes lakóházát” azzal a céllal, hogy „mindenkivel végezzenek”.

Olyan embereket öltek meg, akik a légicsapások elől bujkáltak, majd csapdába estek a többszintes épületek pincéiben

– írja bejegyzésében.

Bocskala hozzátette, hogy két-három napba telik, amíg a mentőalakulatok kiemelik a holttesteket a romok alól.

Az ukrán főügyész hétfőn arról beszélt, hogy a borodjanka-i civil áldozatok száma meghaladhatja a bucsaiét, ahol a kivonuló orosz csapatok több száz civil holttestet hagytak maguk után.

Az oroszok tagadják, hogy az atrocitásokat ők követték volna el.

(Al Jazeera)

A brit Shell olaj-és gázipari cég 4-5 milliárd dollár eszközérték-leírással terheli első negyedévi eredményét az Oroszországból történt kivonulás miatt – közölte a társaság csütörtökön. Az összeg nagyobb a Shell által korábban becsült 3,4 milliárd dollárnál.

A Shell március elején jelentette be, hogy az Ukrajna elleni orosz háború miatt fokozatosan megszünteti részvételét az összes orosz szénhidrogén-projektben, beleértve az olajat, az olajtermékeket, a gázt és a cseppfolyósított földgázt (LNG). Ezenkívül a cég ígéretet tett arra is, hogy leállítja az orosz olaj minden azonnali (spot) vásárlását, valamint bezárja oroszországi benzinkutjait, továbbá leáll a repülőgép-üzemanyag és kenőanyagok gyártásával az országban.

A Shellt élesen kritizálták, amikor a háború kitörése utáni napokban olcsó áron vásárolt orosz nyersolajat. A felháborodásra válaszul a vállalat bocsánatot kért, és ígéretet tett arra, hogy nem vásárol többé olajat Oroszországtól.

A Shell május 5-én ismerteti negyedéves eredményeit, és ekkor további információkat oszt majd meg az orosz piac elhagyásával kapcsolatos hatásokról.

(MTI)

Az, hogy Magyarország nem hajlandó elismerni Oroszország felelősségét a buchai atrocitásokért, erősíti Oroszország büntetlenségének érzését, és újabb bűncselekmények elkövetésére ösztönzi

– írta magyarul Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Twitteren.

Az, hogy Magyarország nem hajlandó elismerni Oroszország felelősségét a buchai atrocitásokért, erősíti Oroszország büntetlenségének érzését, és újabb bűncselekmények elkövetésére ösztönzi.

— Oleg Nikolenko (@OlegNikolenko_) April 7, 2022

Nikolenko legutóbb azután üzent Magyarországnak, hogy Orbán Viktor bejelentette, kész rubelben fizetni az orosz gázért. Akkor úgy fogalmazott, hogyha a magyar kormányfő véget akar vetni a háborúnak, akkor ne finanszírozza tovább az oroszokat, majd hozzátette, hogy „soha nem késő a történelem jó oldalára állni”.

Anton Gerascsenko az ukrán belügyminisztérium tanácsadója posztolt egy videót a Twitteren, melyben London híres épületei robbannak fel, semmisülnek meg.

The German Luftwaffe dropped thousands of bombs on London in WWII, killing >30,000 people. The #UK can help to stop destruction of Ukraine and prevent it happening in London again.We appreciate your support. However, we need more heavy weapons to win!@BorisJohnson #ArmUkraineNow pic.twitter.com/KhjHcwMgvc

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) April 7, 2022

Az ukránok ezzel a videóval szeretnék meggyőzni a briteket további fegyverszállítmányokról.

A német Luftwaffe sok ezer bombát dobott Londonra a második világháborúban, megölve 30 ezernél is több embert. Nagy-Britannia segíthet Ukrajna elpusztításának megállításában és megakadályozhatja, hogy újra ez történjen Londonnal. Nagyra értékeljük a támogatásukat. De a győzelemhez még több nehézfegyverzetre lesz szükségünk!

– olvasható a bejegyzésben.

A videó közzététele valószínűleg nem független attól, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszer a mai napon a NATO brüsszeli központjában arról beszélt, hogy Ukrajna további fegyvereket kér a katonai szövetségtől.

Az ukránok azzal vádolják Magyarországot, hogy az aláássa az Európai Unió egységét az orosz invázióval kapcsolatos álláspontjával, miután Orbán kijelentette: kész rubelben fizetni a Moszkvából származó gázexportért.

Ha Magyarország valóban segíteni akar a háború befejezésében, akkor annak ez a módja: ne rombolja tovább az EU egységét, támogassa az új oroszellenes szankciókat, nyújtson katonai segítséget Ukrajnának, és ne teremtsen további finanszírozási forrásokat Oroszország katonai gépezetének

– üzente Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Soha nem késő a történelem jó oldalára állni

– tette hozzá.

(Al Jazeera)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön a NATO brüsszeli központjában beszélt, ahol a NATO és a G7-ek külügyminiszterei ezen a héten találkoznak, hogy megvitassák az Oroszország elleni szankciókat és Ukrajna támogatásának módjait.

A napirendem nagyon egyszerű. Csak három pont van rajta. Fegyverek, fegyverek és fegyverek

–  nyilatkozta Kuleba az újságíróknak.

Az ukrán hadsereg és az egész ukrán nemzet bizonyította, hogy tudunk harcolni. Tudjuk, hogyan kell győzni. Minél több fegyvert kapunk, és minél hamarabb érkeznek meg Ukrajnába, annál több emberéletet mentünk meg, annál kevesebb város és falu pusztul el, annál kevesebb Bucsa lesz

– jelentette ki Kuleba.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár biztos benne, hogy a katonai szövetség megérti, hogy Ukrajnának több légvédelmi rendszerre, páncéltörő fegyverekre, könnyű és nehézfegyverzetre, valamint számos egyéb támogatásra szüksége van.

(CNN)

Elhagyott orosz katonai állások láthatók a csernobili atomerőmű körüli tiltott zóna egyik erősen radioaktív területén az ukránok által közzétett drónfelvételen.

Az ukrán hadsereg által készített felvételeket az Energoatom, az ukrán atomerőművek állami tulajdonú üzemeltetője tette közzé a Telegramon. A felvételen azt látni, hogy a területről levonult orosz hadsereg gödröket és lövészárkokat ásott a Vörös-erdő területén. A Vörös-erdő elnevezés onnan ered, hogy a csernobili atomkatasztrófa után bekövetkezett radioaktív kihullás utáni a zöld fenyőerdőt vörösesbarna árnyalatúvá színezte. Azóta a csernobili tiltott zóna legszennyezettebb részének számít, és szigorúan tilos a belépés bárki számára, aki nem ott dolgozik vagy nem rendelkezik külön engedéllyel.

A felvételek tanúsága szerint a területen tankok is mozogtak, amelyek szintén feldúlták a talajt, és így a katonák – akik nem viseltek védőfelszerelést – belélegezhették a felkavarodott radioaktív port.

(CNN)

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek négy üzemanyagtárolót az ukrajnai Mikolajiv, Harkiv, Zaporizzsja és Csuhujiv városában.

A minisztérium szerint a létesítményeket Ukrajna Mikolajiv és Harkiv közelében, valamint a délkeleti Donbasz régióban lévő csapatainak ellátására használta.

(Al Jazeera)

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Oroszországgal szemben bevezetett legújabb szankciókat, de egyúttal elégtelennek minősítette azokat.

Legutóbbi videóbeszédében

Zelenszkij felszólította a nyugatot, hogy menjen tovább és bojkottálja az orosz olaj felhasználását. Szerinte amennyiben nem állapodnak meg az embargóról az további ukrán életekbe fog kerülni.Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, exportjának több mint fele Európába érkezik.

Zelenszkij szerint a Kreml olyan sokat keres az olajexporton, hogy nem érzi szükségét annak, hogy komolyan vegye a béketárgyalásokat. Az ukrán elnök továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy az orosz bank teljesen el legyenek vágva a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

(BBC)

A „kijevi rezsim durva és cinikus provokációjának” nevezte Vlagyimir Putyin az állítólagos háborús bűntetteket, miközben Orbán Viktorral beszélt telefonon – írja a Kreml közleményére hivatkozva a Népszava.

Ez volt az első alkalom, hogy az orosz elnök nyilvánosan is reagált az elsősorban Bucsa és Hosztomel körül készült, valószínűleg háborús bűncselekményeket rögzítő felvételekre.

Orbán Viktor tegnap nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, de nem tért ki a vélt háborús bűncselekményekkel kapcsolatos beszélgetésre.

Mintegy négyszáz helyi lakost nem találnak a Kijev közeli Hosztomelt újra birtokba vevő ukrán hatóságok. A főváros környéki településekről visszavonuló orosz csapatok nyomán naponta újabb és újabb szörnyűségekre derül fény, miközben Moszkva változatlanul tagadja, hogy fegyveres erői bármiféle, a civil lakosság elleni atrocitást követtek volna el.