Pozitív fejleményekkel ért véget a tárgyalások harmadik köre, újabb szankciókon dolgozik az EU

A 444 szúrta ki Dmitro Gurin ukrán parlamenti képviselő Twitter-bejegyzését, amiben a politikus arról írt, hogy lebombázták a házat, amiben felnőtt Mariupolban, illetve minden környékbeli épületet, sőt, az iskoláját is. A szülei jelenleg is Mariupolban vannak.

Édesanyám 67, édesapám 69 éves. Utoljára tegnapelőtt reggel kilenckor hallottam felőlük. A beszélgetés 30 másodpercig tartott. A telefonjaik lemerültek. A szomszéd telefonja még 20 százalékon van. Tegnap azt mondta, életben vannak

– írta. Gurin beszámolt arról is, hogy édesanyja nem fér hozzá a szükséges gyógyszereihez, apja pedig alig tudta elkerülni a tüzérségi lövedékeket, amiket az orosz erők a menekülő civilekre irányítottak.

A politikus megjegyezte: szülei nem hitték, hogy Oroszország megtámadhatja Ukrajnát, az első bombázások idején elutasították a kimenekítésüket, remélve, hogy az orosz erők gyorsan áthaladnak majd a városon, ők pedig kivárják. Amikor rájöttek, hogy ez nem így lesz, már túl késő volt, most egy pincében húzzák meg magukat. Mariupolban nincs áram és víz, napközben plusz három, éjjel mínusz három fok körül van a hőmérséklet.

Az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült az orosz kormány által hétfőn jóváhagyott, Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listájára. A TASZSZ hírügynökség azt írja, hogy a listán szerepel még többek között az USA, Nagy-Britannia, Montenegro, Norvégia, Svájc, Albánia, Japán, Tajvan, Dél-Korea és Ausztrália is.

A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.

Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

(MTI)

Példaértékűnek nevezte a háború elől menekülők segítését, ellátását a kormányszóvivő hétfőn Aranyosapátiban, ahol a határtérségben felállított segítségpontok végiglátogatása után megtekintette a térség legnagyobb, az adományok elhelyezésére kialakított 5000 négyzetméteres raktárát.

Szentkirályi Alexandra sajtótájékoztatón elmondta, hogy eddig 167 000 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. „Nem tudjuk”, mit tartogatnak a következő napok, az érkezők száma várhatóan nem fog csökkenni, de „fel vagyunk készülve” valamennyi menekült fogadására – tette hozzá.

Az MTI beszámolója szerint beszélt arról is, hogy vannak olyanok, akik csak néhány órát szeretnének pihenni, amíg a rokonok megérkeznek értük, de olyanok is jönnek, akik nem tudják, hová menjenek, mit csináljanak. Őket a katasztrófavédelem munkatársai viszik el a szálláshelyre, ahol meleg ételt és tisztálkodási lehetőséget is biztosítanak számukra.

A határ túloldalán Asztélyon az Ökumenikus Segélyszervezet működtet segítségpontot: ott a segítségnyújtás mellett felmérik azt is, mire van a menekülőknek szükségük, hogy a magyar oldalon is fel tudjanak készülni a fogadásukra.

Csütörtökön a törökországi Antalyában találkozik majd Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, írja a BBC. A találkozó részletei egyelőre nem ismertek

Hétfőn pedig folytatódnak a béketárgyalások, magyar idő szerint délután háromkor újra egy asztalhoz ül az orosz és az ukrán delegáció, immár harmadjára.

Eddig körülbelül kétezer civilt menekítettek ki Irpiny városából, írja a Guardian az ukrán rendőrség közleményére hivatkozva. A Kijev közeli városból vasárnap helyszíni riportot közöltünk, ezt itt olvashatják el:

Kapcsolódó

Jászberényi Sándor jelenti Kijevből: Aknatűz Irpinyben

Robbanások, menekülő emberek, fröccsenő sár, füst és megzavarodott kutyák – Jászberényi Sándor és Hölvényi Kristóf tudósítása.

Vasárnap nyolc civil halt meg Irpinyben, a polgármester maga számolt be arról, hogy két gyereket és két felnőttet látott meghalni a saját szemével, de még négy személyről tud, aki szintén aznap halt meg.

Guillaume Briquet svájci újságírót jelenleg kórházban ápolják, miután rálőttek az autójára orosz katonák, írja a SkyNews. Az oroszok annak ellenére nyitottak tüzet, hogy az autón szerepelt egy felirat, amely jelezte, hogy a sajtó munkatársa utazik benne. Az oroszok elkobozták Briquet útlevelét, pénzét és laptopját is a helyi jelentések szerint.

A SkyNews emlékeztet, hogy múlt héten az ő kinti tudósítójukat vették célba az orosz erők.

https://twitter.com/hjbertschi/status/1500689422114861057

Hétfőn két amerikai B-52H Stratofortress repült át a magyar légtéren. Az angliai fairfordi bázisáról felszálló gépek Németországon, Csehországon és Szlovákián keresztül érkeztek a térségbe. Mindkét gép délben Balassagyarmat felett lépre át a határt.

Az amerikai légierő B-52-esei nagy hatótávolságú, nehéz bombázók, amelyek akár atomfegyver hordozására is alkalmasak.

Egy hasonló gép a múlt héten már járt az ukrán határ közelében. A bombázó akkor is Magyarország északkeleti részén repült át, Romániában pedig kikapcsolta a jeladóját.

Hétfőn ülésezett a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs, amelynek döntéseiről Facebook-videóban számolt be Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte, megjelent az a rendelet, amely világossá teszi, hogy Magyarország területéről fegyvert nem lehet Ukrajna területére szállítani.

Figyelmeztető jel, hogy a katonai cselekmények egyre közelebb kerülnek a magyar határhoz. Ez azt jelenti, hogy a menekültek száma nőni fog,

mondta a miniszterelnök. Mivel egyre több embert kell majd ellátni, a kormány meghozta azokat a döntéseket, amely „garantálja a hatóságok és a civil szervezetek közötti együttműködés olajozottságát”.

A tájékoztatás szerint számba vették a heti diplomáciai lépéseket, ugyanis a kormány a héten ismét erőfeszítéseket fog tenni a béke helyreállítása érdekében.

Ezért a V4-ek miniszterelnökei holnap Londonban, majd az Európai Unió összes miniszterelnöke csütörtök-pénteken Párizsban tárgyal majd, megpróbáljuk a háború útját elrekeszteni és megnyitni a tárgyalásokat, amelyek elvezetnek a békéhez.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai repülőgépeket és az orosz olajipar bojkottját kérte hétfőn a nemzetközi közösségtől Oroszország ukrajnai offenzívája miatt, írja az MTI.

Ha folytatódik Ukrajna orosz inváziója, és Oroszország nem adja fel Ukrajna elleni terveit, akkor új szankciócsomagra van szükség… a béke érdekében

– jelentette ki videoüzenetében.

Növelni kell az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, mondta, és javaslatokat tett arra, hogy hogyan: az orosz olajipar vagy az egész orosz export bojkottjával, az Oroszországnak történő eladások felfüggesztésével.

Ha nem hajlandók alkalmazkodni a civilizáció szabályaihoz, akkor ne tudjanak beszerezni sem árukat, sem szolgáltatásokat a civilizált világból, lakjanak jól a háborúval

– mondta Oroszországra utalva.

Ukrainian President Volodymyr Zelenskyy says if the situation in Ukraine "gets worse" then new sanctions and an embargo on Russian oil needs to be brought in to "bring peace".https://t.co/cz5NTchyMw

📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/Upp1VrgISt

— Sky News (@SkyNews) March 7, 2022

Kijevtől északra és nyugatra is heves harcok folytak hétfő délelőtt – írja a CNN az ukrán hivatalos szervek és közösségi médiás bejegyzések alapján. A jelek szerint az oroszok megpróbálnak nagy erőkkel az ukrán főváros felé haladni.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármester kijelentette: „Az ellenség extrém bosszúvágyból elpusztította Bucsát, Hosztomelt, Vorzelt és Irpinyt. Szándékosan civileket ölnek.”

Klicsko elmondta, mindent megtesznek azért, hogy támogassák a várost, például élelmiszereket, gyógyszereket és alapvető cikkeket raktároznak el. Küldtek humanitárius segélyt a Kijevtől északra fekvő Csernyihivbe is, és azon dolgoznak, hogy más városokba is juttassanak ellátmányt.

A főváros készül arra, hogy megvédje magát.

Hetvenhárom helyszínen már csaknem háromezer Ukrajnából érkezett embert helyezett el a katasztrófavédelem, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a katasztrófavédelem kilenc megyében, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Budapesten is operatív törzset hozott létre a feladatok koordinálására. Az operatív törzsek szervezik a befogadóhelyek kiválasztását és felkészítését.

Eddig összesen 2871 olyan ember, köztük 1606 gyermek elhelyezéséről gondoskodott a szervezet, akinek a háború elől menekülve nem volt hová mennie.

Dominik Stillhart, a Vöröskereszt műveleti igazgatója a BBC-nek azzal kapcsolatban, mi siklott félre a civilek evakuálásával, azt mondta, hogy hiába egyeztettek a felek napokig, a megállapodás részleteinek kidolgozásában maradtak problémák.

Stillhart hozzátette: a Vöröskereszt munkatársai közül is néhányan megpróbálták elhagyni Mariupolt vasárnap, ám a helyszínen azzal szembesültek, hogy aláaknázták az útvonalat.

A harcok fokozódása, a humanitárius folyosók megnyitása esetén hatalmas menekülthullámra számít az Ökumenikus Segélyszervezet lembergi központjának vezetője. Kijevet és környékét is tömegével hagyják el az emberek, akár milliók is útra kelhetnek – mondta Giuliano Stochino-Weiss a Kárpátinfónak. A szakember szerint már több mint 45 ezer belső menekült van Lembergben, ahol egy a térségben példátlan léptékű, nemzetközi segélyprogram előkészítésén dolgoznak.

Hétfőn kezdődött az a per, amely azt hivatott eldönteni, hogy Oroszország valóban követett-e el háborús bűnöket az ukrajnai háború eddigi hadműveletei során. Az erről szóló keresetet Ukrajna nyújtotta be február 27-én, majd több ország is támogatta.

Az AP beszámolója szerint az orosz fél ügyvédei meg sem jelentek a per első napján, a nekik kihagyott székek üresen maradtak. A bírói tanács elnöke, az amerikai Joan E. Donoghue bíró elmondta: Oroszország hollandiai nagykövete arról tájékoztatta a bírákat, hogy „kormányának nem állt szándékában részt venni a szóbeli eljárásban”. A meghallgatás az orosz delegáció nélkül zajlott le – írja a Guardian.

A tárgyalásokat március 7-én és március 8-án tartják, ítélet még ezen a héten várható.

Shaun Walker, a Guardian újságírója osztott meg egy képet a Twitteren, amelyen egy odesszai útjelző tábla látható, de nem az egyes települések vannak feltüntetve rajta, hanem egy üzenet az orosz katonáknak. A feliratok úgy fordíthatók le, hogy egyenesen: „menjetek a faszba”, balra: „ismét menjetek a faszba”, jobbra: „menjetek vissza a faszba Oroszországba”.

Road sign in Odessa

Straight on: fuck off
Left: fuck off again
Right: fuck off to Russia pic.twitter.com/2c1dzKxno9

— Shaun Walker (@shaunwalker7) March 7, 2022

Az Odesszában tartózkodó Walker fotójának hitelességét többen is megkérdőjelezték, ezért kénytelen volt kitenni egy másik fotót, amelyet szintén ő készített, egy kicsit távolabbról, de így is kivehető a táblán szereplő felirat.

Somewhat bizarre to have endless messages in my mentions telling my this is photoshopped and “schooling” me in being able to recognise fakes. I took the photograph myself three hours ago. Here it is from further away. pic.twitter.com/VCmxwyCiYV

— Shaun Walker (@shaunwalker7) March 7, 2022

Csomagtartókban próbálják elhagyni az országot az ukrán férfiak, írja a SkyNews. Az ukrán belügyminiszter tájékoztatása szerint sok ukrán férfi külföldinek adja ki magát, míg mások a határőröket próbálják meg lefizetni. Olyan férfiról is érkezett jelentés, aki egy vonatra felugorva próbálta meg átlépni a határt.

Sürgős segítséget kért a menekülthelyzet kezeléséhez a CNN-nek adott interjújában a moldovai miniszterelnök. Natalia Gavrilita elmondta, hogy már 230 ezer ukrajnai menekült lépte át az ukrán-moldáv határt, ebből 120 ezren a maradás mellett döntöttek. Ez a 2,6 milliós Moldova lakosságának a 4 százaléka.

Moldovában már minden nyolcadik gyerek menekült,

jelentette ki Gavrilita. A miniszterelnök határozottan elítélte az orosz támadást, hozzátéve, hogy a moldáv kormány mindent megtesz azért, hogy a menekülteket ellássák, de a lehetőségeik korlátozottak. „Nem tudtunk volna megbirkózni ezzel a hatalmas beáramlással, ha nincs az emberek rendkívüli szolidaritása” – ismerte el, kiegészítve azzal, hogy a menekültek legalább háromnegyedét magánemberek, főleg a menekültek családja és barátaik fogadták be.

Akár ötmillióan is elmenekülhetnek Ukrajnából, ha így folytatódnak az orosz támadások, figyelmeztetett Josep Borrell a Guardian tudósítása szerint. A kül és -biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hangsúlyozta: Európának fel kell készülnie ennyi menekült fogadására. Úgy fogalmazott:

minden erőforrásunkat meg kell mozdítanunk ahhoz, hogy segítsük a fogadó országokat.

Vang Ji kínai külügyminiszter a kínai parlament éves ülésszakához kapcsolódóan hétfőn Pekingben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háborút illetően Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti, és a nyugalom és észszerűség megőrzésére intett a válság rendezése érdekében.

Miközben Kína mind ez idáig elutasította az invázió megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, Vang a széles körű humanitárius válság elkerülésére szólított. A kínai külügyi tárca vezetője közölte: a kínai Vöröskereszt humanitárius segélyt fog nyújtani Ukrajnának.

Vang Kína és Oroszország kapcsolatát sziklaszilárdnak, Oroszországot pedig Kína legfontosabb stratégiai partnerének nevezte. Elmondta: a két ország kapcsolata az egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és az együttműködésük jövője rendkívüli kilátásokkal kecsegtet.

Vang kijelentette: szükség esetén a kínai fél készen áll arra, hogy részt vegyen az ukrajnai helyzet megoldását célzó, nemzetközi közvetítő tevékenységben. Felidézte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök február 25-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonos egyeztetésekor az ukrajnai helyzet békés megoldását célzó tárgyalásokat sürgetett, amire – szerintük –  Putyin pozitívan reagált. A két elnök egyeztetését követően az ukrán és orosz fél már két alkalommal tárgyalóasztalhoz ült – mondta Vang.

Vang elutasította az ukrajnai helyzet párhuzamba állítását Tajvan kérdésével, hangsúlyozva, hogy Tajvan „Kína elidegeníthetetlen része”, így a sziget kérdése Kína belügye.

(MTI)

Legalább nyolcan meghaltak Harkivban az orosz bombázásokban az elmúlt 24 órában, írja a CNN ukrán jelentések szerint. Vasárnap helyi idő szerint este negyed nyolckor egy támadás részben vagy teljesen megsemmisített lakóépületeket, kórházakat, oktatási intézményeket és kollégiumokat is. A város 21 épületében tűz ütött ki, körülbelül 200 embert menekítettek ki.

Az AFP hétfőn közölt videót a harkivi pusztításról, ezen is láthatóak a megrongálódott vagy megsemmisült épületek.

VIDEO: Destruction in Ukraine's heavily-bombarded Kharkiv.

Damaged apartment blocks, university buildings and destroyed Russian convoys are seen in the Ukrainian city of Kharkiv, where it has endured almost non-stop bombardments by the Russian forces in recent days pic.twitter.com/HXWkMzKfqr

— AFP News Agency (@AFP) March 7, 2022

A francia elnöki hivatal tagadta hétfőn, hogy Emmanuel Macron államfő humanitárius folyosók megnyitását kérte Vlagyimir Putyin orosz államfőtől az ukrán városoknál, írja az MTI.

Az elnök a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, a civil lakosság védelmét és a segítség eljuttatását kérte, ahogy azt minden alkalommal megteszi

– jelezte az Elysée-palota. „A nemzetközi jog tiszteletben tartása a bombázások és az offenzíva leállítását jelenti. Azaz, mi nem kértünk folyosókat Oroszország irányába”, tette hozzá a francia elnöki forrás.

A kémkedésért elítélt volt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla az egyik orosz propagandaoldalon magyar szempontból elemzi az ukrajnai háborút – vette észre a Klubrádió. A cikkben Kovács a budapesti ukrán nagykövet szavait idézi, amelyben Ljubov Nepop azt üzente a magyar kormánynak, hogy „Nektek fontosabb a rezsicsökkentés, mint az emberi életek?” A KGBélaként is ismert volt politikus erre megjegyzi, hogy a kárpátaljai magyarok is harcolnak az oroszok ellen.

A Moszkvában élő Kovács Bélát 2020 szeptemberében költségvetési csalás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a Fővárosi Törvényszék első fokon, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla kémkedés előkészítése bűntettében is bűnösnek találta.

A vád lényege az volt, hogy a képviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az Európai Unió intézményeit, kedvezzen az orosz érdekeknek. A költségvetési csalásra és hamis magánokiratok felhasználására vonatkozó, az Európai Csalás Elleni Hivatal) (OLAF) felvetése alapján kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként, három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint 6 millió forint) vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlamentnek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.

Az orosz erők megölték Hosztomel polgármesterét, Jurij Prilipkót, erősítette meg a hírt hétfőn a városi tanács. A településvezetőn kívül két másik ember is meghalt, amikor élelmet és gyógyszert osztottak a lakosságnak.