Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kedden közölte, hogy Vlagyimir Putyin előző napi bejelentésére reagálva szankciókat vetnek ki több fontos orosz személyre és intézményre. Ezek közé tartoznak 27-en az orosz katonai és üzleti élet, valamint a Kreml-barát média vezetői közül, az orosz parlament 11 tagja, akik előterjesztették a kelet-ukrajnai szakadár területek elismerését; 351 képviselő, akik megszavazták az előterjesztést; az oroszok által békefenntartónak nevezett csapatok katonai vezetői; valamint azok a bankok, amelyek az orosz katonai tevékenységet finanszírozzák. A szankciókat szerda délután el is fogadták. Noha ebben nevek nem szerepelnek, több világlap is felsorolta az érintetteket.
Az EU-hoz hasonló bejelentést tett kedden Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, Scott Morrison ausztrál kormányfő pedig közölte, hogy országa ugyancsak elkezdte kidolgozni az Oroszországra kivetendő szankciókat.
A szankciók meghozatalában ugyanakkor a britek voltak a leggyorsabbak, akik vagyon-befagyasztást rendeltek el öt orosz bankkal szemben. Ezek
- a Kremlhez különösen közel álló magánbank, Bank Rosszija,
- az orosz védelmi szektor pénzelésében nagy szerepet játszó Promszviazbank,
- a Krímben működő Fekete-tengeri Fejlesztési és Rekonstrukciós Bank,
- az ISZ Bank
- és a Genbank.
Boris Johnson kormánya emellett befagyasztotta három oligarcha vagyonát és megtiltotta számukra a beutazást Nagy-Britanniába – róluk lentebb bővebben is írunk. A mostani szankcionálás csak az első lépés, az érintett kormányok szerint a helyzet eldurvulása esetén ennél még komolyabb lépések jöhetnek, de az látszik, hogy a britek kifejezetten olyan célszemélyeket választottak, akik különösen közel állnak Vlagyimir Putyinhoz.
Gennagyij Timcsenkó
Az üzletember az egyik legnagyobb hatalommal bíró ember Oroszországban, egyúttal Vlagyimir Putyin régi szövetségese. A Forbes 23,5 milliárd dollárra becsüli a vagyonát, akinek olyan cégekben vannak érdekeltségei, mint a Novatek gázszolgáltató, a petrolkémia területén működő Sibur Holding, valamint az energiaipari, szállítmányozási és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Volga cégcsoport – derül ki a Sky News összeállításából.
Az Oroszország hatodik leggazdagabb emberének tartott Timcsenkó emellett az SZKA Szentpétervár hokicsapat, valamint az orosz jégkorong liga elnöke, Putyinnal való barátsága pedig legalább az 1990-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor Timcsenkó Szentpéterváron kőolajjal kereskedett, Putyin pedig alpolgármesterként dolgozott. Az orosz elnök akkori – meglehetősen gyanús – tevékenységéről korábban hosszabban írtunk.
Az oligarcha volt az egyik alapítója a svájci székhelyű Gunvor cégnek, amely több milliárd dollár értékben exportál orosz kőolajat. Timcsenkó jelenleg a szankciókkal ugyancsak sújtott Bank Rosszija egyik főrészvényese, amelyről a brit kormány azt állította: egy médiacégen keresztül támogatta Oroszország 2014-es krími megszállását, vagyis az üzletember már részt vett Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét fenyegető tevékenységekben.
Az Egyesült Államok már 2014-ben szankciós listára tette Timcsenkót, aki ráadásul már Putyin hétfői döntése előtt megérezhette, milyen hátrányokkal járhat az ukrán–orosz konfliktus: a Forbes számításai szerint ugyanis csak idén januárban 1,9 milliárd dollárt veszített a tőzsdén a nemzetközi feszültség miatt.
Borisz és Igor Rotenberg
A 13 éves Vlagyimir Putyin 1964-ben kezdett el cselgáncsozni, és a gyári sportklubban a csapattársa volt egy testvérpár, Arkagyij és Borisz Rotenberg – írtuk még 2017-ben. Az együtt töltött edzések közben olyan szoros barátság alakult ki közöttük, hogy még most is tart.
Amikor Putyin bekerült a szentpétervári városházára, asszisztensének Arkagyij Rotenberget tette meg, aki aztán a testvérével együtt néhány éven belül befolyásos üzletember lett, többek között a SztrojGazMontazs nevű cégén keresztül, amely zsíros megbízásokat kapott és kap a Gazpromtól. Ezen kívül a 2014-es, Szocsiban rendezett téli olimpia előkészítése során Rotenbergék kapták a legnagyobb megrendeléseket – az olimpia 50 milliárd dolláros költségvetéséből 7 milliárd dollár került a testvérpár cégeihez. De említésre méltó az is, hogy a SztrojGazMontazst bízták meg a Krím-félszigetnél található Kercsi-szoroson átívelő, 19 kilométeres híd megépítésével, amelyre 3,7 milliárd dollárt költött az orosz állam.
Boriszt és Arkagyijt 2014-ben ugyancsak szankciókkal sújtotta az USA, de ennek hatása eddig nem nagyon érződött. Borisz egyik fia, Roman nemrég a Timcsenkó által vezetett SZKA hokicsapat vezetőedzője lett anélkül, hogy valaha profi játékos vagy edző lett volna, a másik fia, ifjabb Borisz pedig 2011 és 2016 között a Dinamo Moszkva focistája volt, de a feltételezések szerint csak azért, mert az apja volt a klub elnöke.
A brit kormány által most szankciókkal sújtott Igor Rotenberg Arkagyij fia, a Gazprom egyik leányvállalatának vezetője, és a Forbes becslése szerint 1,1 milliárd dolláros vagyona van. Őt két, a britek által az orosz kormány számára stratégiai jelentőséggel bíró cégben is megtalálhatjuk: az NTSZ nevű, műholdas navigációval foglalkozó cég igazgatóságának élén és a hasonló területen dolgozó RT-ITSZ részvényesei között is. Az idősebb Borisz Rotenberg és unokaöccse vagyonát a Forbes egyenként 1,1–1,2 milliárd dollárra becsülte.
Az EU inkább a kormánytagokra koncentrált
Míg a brit szankciók olyan oligarchákat találtak meg, akiket nem csak közéleti szálak, hanem több évtizedes barátság fűz Vlagyimir Putyinhoz, az Európai Unió inkább a politikusokat és a köztisztviselőket célozta meg, akik a szankciók értelmében nem léphetnek be az EU területére, és befagyasztják az itt található vagyonukat is.
Ugyan a hivatalos közlemény nem nevesítette az érintetteket, de az abban foglaltak egybevágnak a Guardian és más külföldi lapok által közzétette információkkal. Ezek szerint a listán szereplő legprominensebb szereplő Szergej Sojgu védelmi miniszter, aki az indoklás szerint azért került rá a listára, mert végeredményben ő a felelős azért, ha bármilyen katonai akció történik Ukrajna ellen. A katonaságból szintén ott van Igor Oszipov, a fekete-tengeri flotta főparancsnoka és Szergej Szurovikin, az orosz légierő főparancsnoka.
A kormányból ott van a listán Anton Vajno, Putyin kabinetfőnöke, Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettes, az állami VTB bank elnöke, illetve Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője. Bár nem része a kormánynak, de az állami propaganda terjesztésében oroszlánszerepet vállaló RT televízió vezetője, Margarita Szimonjan ugyancsak szankció alá került.
A legérdekesebb szereplő talán Jevgenyij Prigozsin, akit Putyin szakácsának szoktak hívni, mert a catering cégei és az éttermei rendszeresen szállítanak ételt a külföldi politikusok tiszteletére rendezett fogadásokra. De nem egyszerű vendéglátóipari szakemberről van szó, ugyanis a hírek szerint Prigozsin felelős az egyik szentpétervári internetes „trollgyár” működtetéséért. Az itt dolgozó hivatásos kommentelők azért kapják a fizetésüket, hogy a különböző internetes felületeken a Kremlnek megfelelő irányba tereljék a beszélgetéseket. Ugyancsak Prigozsin felügyeli a Wagner csoport nevű magánhadsereg tevékenységét is, amelynek feladata, hogy elfedje a tényleges orosz katonai részvételt a különböző fegyveres konfliktusokban.
