Január eleje óta tartanak a zavargások Kazahsztánban, ami a hírek szerint elsősorban annak köszönhető, hogy az LPG gáz üzemanyag lakossági ára egyik napról a másikra a duplájára emelkedett. Az LPG gáz főleg az ország nyugati részén nagyon elterjedt üzemagyag. A Kazahsztánra jellemző hatalmas szociális egyenlőtlenségek miatt a hirtelen áremelkedés komoly társadalmi feszültségeket hozott a felszínre. Ahogy korábban megírtuk, az országszerte fellángoló tömegtüntetések elsöpörték a kazah kormányt, és az államfőt, Kaszim-Zsomart Tokajevet arra késztették, hogy az ország korábbi elnökét Nurszultán Nazabajevet visszahívja a Nemzetbiztonsági Tanács éléről, amely az ország egyik legnagyobb hatalommal bíró testülete.
Az Orbán Viktor miniszterelnökkel is kitűnő kapcsolatot ápoló Nurszultán Nazarbajev személye a zavargások szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A most 81 éves korábbi elnök annak ellenére, hogy 2019 márciusában formálisan lemondott az elnöki tisztségről, befolyása az ország vezetésében a jelek szerint töretlenül megmaradt. Nazarbajev a lemondását követően még két évig meg tudta őrizni pártelnöki tisztségét, és továbbra is ő vezette a kazah parlament mellett működő befolyásos tanácsadó-testület, a Kazah Népek Gyűlését. Emellett tagja lett az ország Alkotmányozó Tanácsának is, amely gyakorlatilag az ország alkotmánybíróságaként működik.
Csütörtöki hír, hogy Tokajev elnök az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) államfőinek segítségét kérte – mint fogalmazott – az országát fenyegető „terrorveszély” ellen. A TASZSZ orosz hírügynökség szintén csütörtökön számolt be arról, hogy – az Orbánnal ugyancsak baráti kapcsolatot ápoló – szerb elnök, Aleksandar Vucic délelőtt újságíróknak azt mondta:
külföldi hírszerző szolgálatok állnak a Kazahsztánban zajló tömeges zavargások mögött, amelyek több száz vagy több ezer halálos áldozatot követelnek.
Csütörtökön délután az MTI szintén az orosz állami hírügynökségre hivatkozva írta meg, hogy az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a kazahsztáni válság egy olyan kívülről sugalmazott kísérlet, amelynek célja erőszakos módon aláásni az ország biztonságát és integritását.
Ami a zavargások pusztító erejét illeti: a Meduza független orosz hírportál írta meg a kazah állami tévécsatornára hivatkozva, hogy az egészségügyi minisztérium adatai szerint országszerte több mint ezren sérültek meg a tüntetések során. A hírek szerint csütörtök délig legalább négyszáz ember került kórházba, közülük hatvankét sérült intenzív kórházi ellátást igényelt.
A kazahsztáni események okairól, hátteréről és lehetséges következményeiről Sz. Bíró Zoltán történészt, a posztszovjet térség szakértőjét kérdeztük, aki a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban három fő szempontot említett. Szerinte felfoghatatlan, miért történhetett meg egy nagyon sokak által használt termék, az LPG gáz árának megduplázása. Úgy vélte, bizonyos értelemben ez már önmagában provokatív lépés volt, és bölcsebb lett volna, ha az amúgy talán szükséges lakossági áremelést két-három lépcsőben teszik meg.
A zavargások azért sem érhették váratlanul az ország vezetését, mert nem egészen egy évtizeddel ezelőtt a mostanihoz hasonló konfliktusra már sor került Nyugat-Kazahsztánban, aminek a vége az lett, hogy a tömegbe lövettek. Elégedetlenségre tehát korábban is volt példa, és a tiltakozások nagyon erőszakos letörésére is.
Sz. Bíró Zoltán úgy látja, a zavargások hátterében korántsem önmagában a gáz árának emelkedése áll, hanem részben a sokakat érintő rendkívüli szegénység, az országra jellemző nagyon jelentős vagyoni és jövedelmi különbségek, miközben Kazahsztán szénhidrogén-vagyonának köszönhetően kifejezetten gazdag állam. Ez a gazdagság azonban kevesekhez jut el.
Tavaly év elején a Szabad Európa írt terjedelmes cikket Nazarbajev családjának elképesztő vagyonáról. A cikk szerint Nazarbajev családtagjai az egész világon tisztességesen bevásároltak maguknak. Az elmúlt két évtizedben a Nazarbajev-család több százmillió dollár értékben vett ingatlanokat Európa és az Egyesült Államok felkapott részein, köztük tóparti luxusvillákat, New York-i felhőkarcolók lakásait, London felkapott külvárosában házakat, és a spanyol Costa Brava vizeire néző értékes apartmanokat is. Mindeközben a vagyoni különbségek Kazahsztánban mind regionális mind össztársadalmi szinten elképesztően nagyok. Ez azzal együtt van így, hogy Kazahsztán közel sem szegény ország. Miközben a globális energiakonjunktúra az egekbe emeli a kőolaj és a földgáz árát, a szénhidrogénekben rendkívül gazdag állam lakosai ennek nem lehetnek haszonélvezői, csak a hatalom közelében levők.
Sz. Bíró Zoltán szerint a szociális vonatkozások mellett a zavargások politikai okokra is visszavezethetők. Nazarbajev elnök 2019-ben úgy távozott, hogy közben nagyon is a hatalom közelében maradt. Ráadásul a cikkünk elején említett két fontos politikai tisztség bezsebelésén túl, évekkel az elnök távozásának bejelentése előtt létrehoztak egy különös jogintézményt is. Ez az Elbaszi előnévvel ruházta fel az államfőt, ami kazah nyelven annyit tesz:
Ennek jelentősége, hogy gyakorlatilag érinthetetlenné és felelősségre vonhatatlanná tette a távozó elnököt. A hasonló lépések ugyan nem idegenek a korrupt autoriter vezetőktől, ám a jelek szerint a kazah lakosságnál most telhetett be a pohár.
A harmadik szempont már inkább a kémfilmek és a posztmodern politikai kommunikáció világát érintik. A szerb elnök és az orosz külügy csütörtöki, nyugati titkosszolgálatokat emlegető nyilatkozata a hivatalos nyilvánosságba emelte azt az elképzelést, mely szerint a kazah zavargások mögött nyugati, mindenekelőtt az amerikai titkosszolgálatok állhatnak. Ugyanezt állítja Tokajev elnök is, anélkül, hogy erre vonatkozó bármilyen bizonyítékkal szolgált volna.
A kazah elnöknek az a szerda este elhangzott nyilatkozata, amellyel a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez fordult segítségért, egészen más megvilágításba helyezi a napok óta tartó zavargásokat. A szakértő szerint nehéz lenne ugyan bizonyítani, de egyáltalán nem kizárható lehetőség, hogy az orosz katonai beavatkozás előre kitervelt forgatókönyv része lett volna, mégpedig egy olyan forgatókönyvé, amit Moszkvában írtak.
– Vagyis az, amire kezdetben gondolni lehetett, hogy tudniillik spontán tiltakozás bontakozott ki, aminek hátterében szociális és politikai okok állnak, könnyen lehet, hogy merő szemfényvesztés volt,
és csak azt a célt szolgálta, hogy be lehessen hívni az országba a Moszkva által irányított katonai szervezet katonáit.
– fogalmazott a 24.hu kérdésére Sz. Bíró Zoltán, majd hozzátette: hogy ez a feltételezés mennyire megalapozott, azt a következő hetek és hónapok eseményei fogják vagy megerősíteni, vagy elvetni. Nyitott kérdés azonban, hogy ha ez a keretezés a valóságot tükrözi, akkor mindezt Moszkva előzetesen egyeztette-e Tokajevvel és környezetével, vagy sem.
Lehet, hogy az elnök inkább „hasznos idiótaként” szolgált az orosz beavatkozás megalapozására. Azaz olyan súlyos zavargásokat sikerült kiprovokálnia – csak azért, hogy megszabadulhasson Nazarbajevtől –, amit egy ponton túl már nem tudott ellenőrzése alatt tartani. És ezért kellett külső segítségért folyamodnia. Mindez azonban egyelőre nem világos, csupán feltételezés.
Mindenesetre az év elején elrendelt drasztikus áremelés is más jelentést nyert azok után, hogy a kazah elnök külső katonai segítségért folyamodott.
Sz. Bíró azt mondta, könnyen lehet, hogy Tokajev számára megéri Kazahsztán szuverenitásának csorbulása, annak érdekében, hogy ő lehessen az egyedüli vezetője az országnak, és végre megszűnjön az addigi „kettős hatalom”. De az is lehetséges, hogy az oroszok egyszerűen kihasználták Tokajev óvatlanságát, vagy esetleges naivitását, és most élnek is a lehetőséggel. A szakértő érdekesnek nevezte, hogy Kirgizisztánban, amely szintén a posztszovjet katonai szövetség tagja, a parlament egyelőre nem szavazta meg katonai erő bevetését, de lehet, hogy ez merőben technikai probléma, és egy újabb kísérletkor már meglesz a szükséges szavazatszám.
Az MTI szerint Tádzsikisztánban a külügyminisztérium csütörtökön közölte: kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak a katonai szövetség keretében. A kirgiz külügyminisztérium csütörtök délutánig annyit közölt, hogy megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését, akik vissza akarnak térni hazájukba. Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot amiatt, hogy szerintük terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, hozzátéve, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani. A KBSZSZ-t hat volt szovjet tagköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja.
A kazahsztáni válságban jó eséllyel a Türk Tanácsnak is állást kell majd foglalnia. Ennek a szövetségnek Magyarország is tagja, ezért rákérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy osztják-e a szerb és orosz álláspontot a nyugati beavatkozásról. Megkérdeztük azt is, milyen álláspontot fog képviselni a magyar külügy a Türk Tanácsban, amikor Kazahsztán ügye előkerül. Ha válaszolnak kérdéseinkre, azt is megírjuk majd.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-on közölte, „Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket”. A fideszes politikus beszámolt arról is, hogy felvették a kapcsolatot a Türk Államok Szervezetének főtitkárával és jelezték, hogy külügyminiszteri szintű, rendkívüli videokonferenciára van szükség ami várhatóan kedden lesz.
Külképviseleteink folyamatosan kapcsolatban vannak az országban tartózkodó magyarokkal, jelenleg nem tudunk bajba került állampolgárról.
