Georg Wendt/picture alliance via Getty Images
Nagyvilág koronavírus

Németországban alkotmányosnak ítélték az alapjogokat korlátozó, járványlassító szabályokat

A panaszosok azzal érveltek, hogy a védőoltás mindenki számára elérhető, az oltottak pedig nem fertőznek.

Összefér a német alaptörvénnyel a koronavírus-járvány harmadik hullámának feltartóztatására Németországban tavasszal ideiglenesen bevezetett szabályozás, amely korlátozta egyes alapvető jogok gyakorlását – írja az MTI a szövetségi alkotmánybíróságra hivatkozva.

A testület elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat, kimondva, hogy járványügyi vészhelyzetben elfogadható az alapjogok ideiglenes korlátozása. A fertőző betegségek elleni védekezés szabályait rögzítő szövetségi szintű törvény módosításaként bevezetett rendszer április 24-től június végéig működött, vagyis már öt hónapja nem hatályos. Az alkotmánybíróság ítéletének most mégis kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a döntéshozók, az eredményt úgy értelmezik ugyanis, hogy a testület az ítélettel a jövőre vonatkozóan is kijelöli a járvány lassítását szolgáló szabályozás alakításának határait.

Ezt jelzi, hogy az ügyvezető szövetségi kormány és a várhatóan december elején megalakuló új kormány vezetői kedd délután telefonkonferenciát tartanak a járványügyi védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok vezetőivel arról, hogy az alkotmánybíróság ítélete után mit lehet tenni az első háromnál sokkal erősebb negyedik hullám ellen.

A vészfékrendszer az összes tartományban egyformán kötelező szabályokat írt elő a járvány erősödésének esetére. A többi között rögzítette, hogy korlátozni kell az éjszakai kijárást és az emberek fertőzésveszéllyel járó közvetlen érintkezését, a jelenléti oktatást pedig fel kell függeszteni minden tartományban, járásban vagy városban, ahol tartósan száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.

A panaszosok között volt a kormányzásra készülő Szabad Demokrata Párt (FDP) is, amely aránytalanul szigorúnak és az egyéni szabadságjogokat alkotmánysértő módon korlátozónak értékelte a vészfékrendszer előírásait. A jobbközép liberális párt egyebek mellett arra hivatkozott, hogy nincs szükség az alapjogok általános korlátozására, mert mindenkinek elérhető a koronavírus elleni védőoltás, a beoltottak pedig nem terjesztik a kórokozót.

Időközben viszont kiderült, hogy az oltottak is fertőzhetnek, bár kevésbé, mint a nem beoltott vírushordozók. Azonban az FDP a negyedik hullám erősödésével párhuzamosan folytatott koalíciós tárgyalásokon is ellenezte az első három hullám idején alkalmazott szigorú korlátozásokat. Így a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény új, októberben elfogadott módosítása más felfogást tükröz, a mindenkire egyformán vonatkozó korlátozások helyett az oltatlanok elszigetelésére összpontosít.

A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a hétnapi fertőzésgyakoriság sokszorosan meghaladja a vészfékrendszerben rögzített százas határt, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint 452,2-en áll. Az viszont nem várható, hogy a súlyos járványhelyzet és az alkotmánybírósági ítélet együttes hatására azonnali fordulat történik a védekezésben. Erre utal az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere, Helge Braun keddi nyilatkozata, miszerint nem várhatók konkrét döntések, határozatok a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozásán.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.