Vádat emeltek harmincegy szerb maffiózó ellen pénteken. Ám nemcsak az ő borzalmas tetteik, hanem a vallomásaik is sötét árnyékot vetnek déli szomszédunkra: a hatalmon lévőket vádolják ugyanis azzal, hogy együttműködtek velük. Az érintettek tagadnak, de az ellenzék Aleksandar Vucic államelnök vizsgálatát is követeli, aki most enged, és feljelenti magát, sőt a belügyminisztere is így tesz.
Közben egyre több részlet lát napvilágot a focihuligánok bűntetteiről. Időnként maga Vucic elnök és Aleksandar Vulin belügyminiszter mutat be hátborzongató fotókat horrorisztikus gyilkosságokról. A kormányhoz lojális média pedig azt írja egy lehallgatott beszélgetésre hivatkozva, hogy a maffiózók ügyvédje egyeztetett arról a klienseivel, hogy belekeverik a hatalmat a szörnyű bűncselekményeikbe. Nehéz tisztán látni, de a trend egyértelmű: a szerb politika újabb mélypontjához közelít.
Nyitott balkáni határok
De ne szaladjunk ennyire előre! A napokban még kellemesebb hírek érkeztek déli szomszédunkból. Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia a „Nyitott Balkán” projektre keresztelte át az eddig „Mini-Schengen” néven emlegetett kezdeményezést, és azt tervezi, hogy 2023. január elsejétől a három balkáni ország határait szabadon lehet majd átjárni – jelentették be a napokban.
Vucic államfő történelminek nevezte ezt a lépést, a határnyitást, egyébként éppen akkor, amikor az önmaga elleni nyomozás elrendeléséről beszélt. Ezt a lépést – nem az önfeljelentést, hanem a potenciális határnyitást – a magyar külügyminisztérium is üdvözölte, pontosabban a visegrádi négyek nevében hozott nyilvánosságra egy egymondatos közleményt.
A „Nyitott Balkán” persze nem igazán a V4-eknek szól. Főleg nem az, hogy a szerbek és az albánok is részt vesznek egy közös balkáni projektben.
Főleg Szerbia, amely azt akarja bizonyítani, hogy képes az alkura akár még Tiranával, azaz az albániai albánokkal is. Sőt tavaly, Donald Trump amerikai elnök regnálása idején Washingtonban Vucic elnök a koszovói, pristinai albán kormányfővel, Avdullah Hotival egy időben is megjelent. Alá is írt a Fehér Házban egy dokumentumot a gazdasági kapcsolatok normalizálásáról. Washington után Vucic rögtön találkozott tavaly az EU bővítési biztosával, a magyar Várhelyi Olivérrel is. Vucic ugyanis hangsúlyozza, hogy Szerbia az EU-csatlakozásra törekszik.
Mosolyoffenzíva külföldön, lejáratási kampányok Szerbiában
Szerbia tehát a külvilág felé mosolyoffenzívát folytat. Gesztusokat tesz Belgrád Pekingnek is: Vucic a Kínai Kommunista Pártot dicsérte a napokban, ami nem meglepő, hisz Kína nem ismeri el Koszovó függetlenségét. A mosolyoffenzíva azonban hiába folytatódik külföldön, ha a pályáját szerb radikális nacionalistaként kezdő, mára „haladóvá” (a Szerb Haladó Párt vezetőjévé) átvedlett Vucic elnök otthon kimutatja a foga fehérjét. Az EU is tudja ezt: a Szerbiáról készült országjelentése szerint az igazságszolgáltatás, a jogállamiság, illetve a szólás- és sajtószabadság szférájában vannak problémák a balkáni államban.
A 2020-ra vonatkozó dokumentum 13. oldalán külön kiemelik a nyomásgyakorlást azokra a személyekre, akik a jogállamiság problémáit felvetik, illetve a bulvárlapok lejárató kampányait is említi a dokumentum – például az emberjogvédő szervezetek ellen irányuló sajtóhadjáratokat. Mindezt az elmúlt hetekben a szerb politika minden eddiginél látványosabban igazolta. A lejárató kampányok a Vucichoz baráti bulvárlapokban olyan újságírók ellen irányulnak, akik a kormányzat számára kínos ügyeket vetnek fel. De mik is ezek a kínos ügyek?
Egy montenegrói drogháború szerb mellékhadszíntere
Mint már említettük, pénteken vádat emeltek az ország egyik leghírhedtebb maffiózója, Veljko Belivuk és alvezére, Marko Miljkovic, továbbá 29 másik személy, többnyire focihuligánok ellen. A vádirat 300 oldalas, Belivukot és Miljkovicot életfogytiglani büntetés fenyegeti. A vádak között öt ember meggyilkolása, drogkereskedelem, szexuális erőszak és emberrablás is szerepel.
Mindezt a vád szerint a Partizan nevű belgrádi focicsapat szurkolóiból szervezett bűnszövetség vezetőiként követte el Belivuk és klánja. A szerb focihuligánok amúgy részt vehettek egy több országra kiterjedő maffialeszámolás-sorozatban is, amely eddig akár félszáz ember életét is követelhette. Ezt az OCCRP nevű, a szervezett bűnözés és a korrupció felderítésére szerveződött nemzetközi újságírószervezet írja. A gyilkosságsorozat a Szerbiával szomszédos Montenegróból (Crna Gora) indult ki. Az egymást irtó Kavac- és Skaljari-klánok 2014-ig még együtt szállították be Dél-Amerikából a drogot Európába, de 2014-ben összevesztek, és azóta Montenegrón kívül is súlyos bűncselekmények történtek.
A montenegrói Skaljari-klán szerb „leágazása” a Pink Panter banda volt, Milan Ljepoja vezetésével. Ő állítólag meg akarta öletni Kijevben a Kavac-klán egyik vezetőjét, Radoje Zvicert – írja az OCCRP. A Kavac-klán szerb „leányvállalata” pedig a Veljko Belivuk (gúnynevén: Velja Nevolja) vezette banda, amely a Partizan focicsapat szurkolóiból szerveződött.
Belivukék – a mostani hírek szerint – szörnyű kegyetlenkedés közepette megölték Ljepoját – feltehetően bosszúból a Zvicer elleni támadásért. Azaz Szerbia egy montenegrói maffiaharc mellékhadszínterévé vált. Ebbe azonban a szerb politika is belebonyolódott – már ha igaz a bűnözők állítása, és nemcsak az említett ügyvéd hatására próbálják elterelni a figyelmet fő bizniszükről, a kábítószerkereskedelemről.
Az államfő hazugságvizsgálatnak veti alá magát
Az ügy odáig fajult, hogy vasárnap este Aleksandar Vucic bejelentette, ő és belügyminisztere eljárást kezdeményeznek maguk ellen és hazugságvizsgálatnak vetik magukat alá. De hogyan került a képbe Vucic és az ő Szerb Haladó Pártjával együtt kormányzó Szocialisták Mozgalmának „erős embere”, Vulin belügyminiszter?
Ismét vissza kell kanyarodnunk Belivukékhoz. A Kavac-klán szerb „alvállalkozói” ugyanis a gyilkosságaikat különös kegyetlenséggel hajtották végre, a részletekről számos – korhatáros – cikkben beszámoltunk, s e részletekkel itt és most nem foglalkozunk. Ám például a szerb televíziónézők nem voltak ilyen helyzetben, mint a 24.hu olvasói. Mármint hogy eldöntsék, megnézik-e a hátborzongató fényképeket és videókat a maffiózók feltételezett tetteiről. Ugyanis maga Vucic és belügyminisztere hozta nyilvánosságra a gyomorforgató részleteket. Ráadásul ezt időnként élő tévéadásban tették.
Vucic és Vulin viselkedését többen is támadták emiatt.Sokan úgy gondolják, a figyelmet éppen ők akarják elterelni, illetve azt akarják befolyásolni, mi szerepeljen a hírekben. Leginkább ne az ellenzék tegye ezt, amely állandóan Vucic és Vulin felelősségét firtatja, vizsgálatokat követel. Egyesek már Vucic lemondását látnák szívesen, miután Belivuk terhelő kijelentéseket tett szerb politikusokra, s azt is állította, találkozott Vuciccsal is, amit hiába cáfol az államelnök.
Választások lesznek?
A Belivuk-klán ügyei február óta foglalkoztatják élénken a szerb közvéleményt. Akkor 19 személyt fogtak el, a vádlottak száma mára 31-re nőtt. Az, hogy Vucicék a horrorisztikus cselekményekről felvételeket közöltek, alighanem a választók befolyásolására szolgált. A 60 százalékos népszerűségű kormánypárt ugyanis jövő tavasszal előrehozott választásokra készül – ennek lehetőségére az államfő is utalt. Azért akkor, mert jövő tavasszal biztosan elnökválasztás lesz, amelynek esélyese Vucic, így a Szerb Haladó Párt és vezetője egyetlen nagyszabású kampánnyal besöpörheti a szavazatokat a két legfontosabb voksoláson. A kampány már elkezdődött, s a választók megdolgozása is gőzerővel folyik.
Éppen ezért új fázisába lépett a szerbiai médiaháború. A februárban letartóztatott Belivuk kihallgatásakor ugyanis nem a Kavac- és Skaljari-klánokról beszélt az ügyészségen, hanem a jelenlegi szerb kormánypártokhoz fűződő kapcsolatairól. Erről pedig a független sajtó Szerbiában megmaradt lapjai, a tényfeltáró KRIK nevű oldal, illetve a Danas című lap részletesen beszámolt. E lapokat most a Vucichoz lojális bulvársajtó támadja. A független média eleve beszűkült Szerbiában, hiszen a közmédia kormánypárti befolyás alá vonása ellen hiába tüntettek hónapokig 2019-ben.
A lejárató cikkek egyike maffiakapcsolatokkal vádolja a KRIK-et. Az Informer című lap szerint már Vucic biztonságát is veszélyeztetik a tényfeltárók. Egy másik bulvárlap, az Objektiv pedig a KRIK-et egy maffia-leszámoló szervezetnek nevezte. A KRIK valójában rövidítve, a forrást ellenőrizve közölt cikket arról a jegyzőkönyvről, mely Belivuk kihallgatásáról készült az ügyészségen. A Velja Nevolja gúnynevű főmaffiózó szerintük több részletről nem beszélt ezúttal, amit a sajtó már régóta sejt.
A KRIK szerkesztője, Stevan Dojcinovic szerint hangsúlyozták, hogy
Dojcinovic szerint dokumentáltak a banda kapcsolatai bizonyos állami hivatalnokokhoz, illetve a Szerb Haladó Párt által irányított kormányzat egyik emberéhez. A Belivuk-klán egyes tagjai Vucic elnök beiktatásakor, 2017-ben a biztonsági részlegben tűntek fel, és az újságírókkal való durva bánásmódjukat ekkor kamerák is rögzítették.
Az elnök fia és a bandatagok
A cikk szerint Vucic államelnök 23 éves fiát, Danilót is többször lefényképezték a bandatagokkal. A KRIK újságírónőjének, Bojana Pavlovicnak a mobilját például kikapták a kezéből, amikor lefotózta vele az elnök fiát, s ekkor, tavaly júniusban, a rendőrség nem is lépett közbe. Közben a szerb rendőrség előállította és kihallgatta Vucic elnök volt testőrét, Slavisa Kokezát, a Szerbiai Labdarúgó Szövetség elnökét. A gyanú szerint üzleti kapcsolatban állt Belivukkal. Kokeza elutasította a poligráfos vizsgálatot. Vucic viszont nem akarta elhinni, hogy volt testőre nem vállalta a vizsgálatot.
Már a februári letartóztatások is furcsa körülmények között zajlottak. Milos Djukanovic elfogásakor például a bandatag éppen két ügyész társaságában volt – állítólag az egyiktől bérelt lakást, és épp a lakbért fizette ki. Februárban a maffiaellenes szolgálat, a szerb SBPOK egyik vezetője azt mondta: a klán azt hitte, bizonyos szintű védelmet élvez. A Vecernje novosti szerint Belivuk és csapata kapcsolatban állt Dijana Hrkalovic korábbi belügyi államtitkárral és a SBPOK korábbi vezetőjével is.
Velja Navolja az ügyészségi kihallgatásán viszont még érzékenyebb témákat feszegetett. A horvát Jutarnji List kiemeli a vallomásából, hogy nemcsak Vucic, hanem a szerb elnök rokonaihoz fűződő kapcsolatairól is beszélt a bűnöző. Azt állította például, hogy Aleksandar Vidojevic focihuligánon keresztül tartotta a kapcsolatot a szerb elnökkel, aki Vucic fiának a barátja. De a rendőrminiszterrel, Vulinnal való kapcsolatáról is beszélt Velja Nevolja, aki 2011 óta tagja Vucic pártjának.
Nem az első eset, hogy Belivukot egy gyilkossággal hozták kapcsolatba
Belivukot nem először találta meg a rendőrség: egy gyilkossági ügy miatt 2016-ban le is tartóztatták, de ekkor a Partizan szurkolótábora „irányíthatatlanná vált”: a huligánok Vucic-ellenes jelszavakat skandáltak például, s a lelátón sem sikerült úgy „rendet tenni” (bármit is jelentsen ez), mint ahogyan a rivális Crvena Zvezdánál már megtörtént.
Velja Nevolja most az ügyészségen azt vallotta: évekkel ezelőtti fogva tartása idején Vidojevic kereste meg azzal, hogy Vucicnak baja van a Partizán szurkolótáborával. Vidojevic elmondta: az ő fivére az egyik csoportot, az Alkatraz nevű társaságot még ellenőrzése alatt tudta tartani, amíg Belivuk börtönben ült 2017-ig, de a Kimijevci nevű csoportot már nem bírta kontrollálni. Ezért merült fel állítólag, hogy Velja Nevolja esetleges szabadulása után csináljanak egy új, egységes (és irányítható) szurkolói tábort. Belivuk kiszabadult, s annyit jegyzett meg:
Hát megcsináltuk.
A Belivuk elleni 2016-os bizonyítékokkal közben furcsa módon gondok merültek fel, egyesek visszavonták a tanúvallomásukat, ezért helyezhették őt szabadlábra öt évvel ezelőtt.
Megtört a bizalom
Ám nemsokára Belivuk elvesztette a bizalmát Vidojevicben, mert az állítólag számos „eredményt” a maga sikerének állított be a kormánypártnál, másrészt nem mindent mondott el a Haladó Párt vezetőinek. Ezért Darko Glisichez, egy régi barátjához fordult elmondása szerint, aki a Vucic pártjában is fontos ember volt, és egy Ub nevű település polgármestere egyben.
Rajta keresztül próbált Vuciccsal kapcsolatba lépni a főmaffiózó, de az elnök nem akart vele találkozni. Belivuknak és alvezérének, Marko Miljkovicnak végül mégis sikerült ez. A maffiózó szerint Vucic ekkor arra kérte őket, hogy érjék el, ne tüntessenek a taxisok egy mobiltelefonos közlekedési applikáció ellen. A cégről viszont Belivuk megkérdezte: hogyhogy „usztasákat” támogatnak, azaz horvátokat, akik ezt kifejlesztették? Miért nem lehet ellenük tüntetni?
Vucic erre állítólag azt mondta, hogy Ana Brnabic szerb kormányfő fivére részt vett az applikáció kifejlesztésében. Ezért kellett „lebeszélni” a szerb taxisokat a demonstrációról Velja Nevolja szerint. Belivuknak ez sikerült – írja a horvát Jutarjni List. Vucic mindent tagad, és az érintett cég is közölte: a taxisok igenis tüntettek ellenük, napokra megbénították Belgrád közlekedését korábban. A cég egyébként belgrádi alapítású, és a vállalat tagadja, hogy a miniszterelnöknő bármely (akár horvát) rokona kötődne hozzájuk. Ana Brnabic részben horvát származású, korábban párton kívüliként került a kormányba, de két éve csatlakozott Vucic pártjához, a „haladókhoz”. Szerinte Belivuk célja az volt, hogy bármi áron megbuktassa Vucic államelnököt. Brnabic pszichopatának és mészárosnak nevezte Velja Nevolját.
A kormányfő hangsúlyozta, éppenhogy Vucic lépett fel a bűnözőcsoportok ellen, ezután kezdődött az elnök elleni kampány, amelynek már ismert a forgatókönyve: egy nagyvállalkozó áll a háttérben, aztán a vállalkozó médiája aktivizálja magát, és végül a civil szervezetek lépnek fel, hogy Vucic mondjon le. Brnabic azt mondta, büszke arra, hogy azok között van, akiket Belivuk megtámadott, szerinte ez valójában elismerés a sikeres munkájáért, amit kormányfőként végez.
Egy civil szervezet egyébként valóban követeli a szerb ügyészségtől, hogy indítson vizsgálatot a Vucic-féle Szerb Haladó Párt és az államfő esetleges, bűnszervezetekhez fűződő kapcsolatai miatt.
Vucichoz, Brnabichoz hasonlóan a többi érintett is hevesen tagad. Vucic elnök már korábban is azt mondta: börtönbe megy, ha kiderül, hogy mindez igaz lenne. S nemcsak vasárnap, hanem már korábban is felvetette a poligráfos vizsgálatot maga ellen.
Veljko Belivuk egy lépésre van az életfogytiglani börtönbüntetésről, ezért hazudik, mert már nincs mit vesztenie
– jelentette ki Aleksandar Vulin belügyminiszter, aki szerint Belivuk zsarolni próbálja Vucic elnököt, és hazudik.
A Vucichoz lojális bulvárlap, az Informer főszerkesztője viszont a maffiózók egyik ügyvédjének és klienseinek beszélgetéséről közölt adatokat. Eszerint Dejan Lazarevic ügyvéddel azt beszélték meg, hogy a letartóztatottak megpróbálják az államelnököt és a belügyminisztert belekeverni az ügybe. Mindeközben az államfő ellen tervezett állítólagos merényletről is hírek jelentek meg. Vulin később elmondta: azért mutatott be képeket Belivuk bűncselekményeiről, mert ha nem ezt teszi, akkor „Belivukot szentként kezelnék”. Belivuk egyébként tagadja az ellene felhozott vádakat.
Vulinnak lehet oka arra, hogy Belivukékat mihamarabb rács mögött tudja. Őt nemcsak Belivuk emlegette, hanem alvezére, Miljkovic is. Az ő vallomását a N1 nevű szerb lap közölte. Eszerint Miljkovicot maga Vulin kérte volna meg Európa legnagyobb marihuána-ültetvényének őrzésére, de ő nem vállalta a feladatot. Természetesen Vulin tagadta mindezt.
Ki kit és hogyan figyelt meg?
Vucic azt sejti, hogy lehallgathatták. Erről megfigyelők szerint nincs szó, épp az államfő beszélt olyanokkal, akiket megfigyeltek a hatóságok. A lehallgatásokról Vucic azt is elmondta, hogy a szerb hatóságok saját rendszerei buktatták le most Belivukékat. Zavaros azonban, hogy milyen informatikai eszközöket használtak, s felmerült az is, hogy az amerikai bűnüldöző szervek is szólhattak Belgrádnak.
Annyi bizonyos: Szerbiában rendkívül zavaros a helyzet. Hogy a hatóságoknak sikerül-e megfékezniük az egymást gyilkoló bandákat, és hogy ezeknek a bandáknak vannak-e politikai kapcsolataik, talán csak egy új választás után derülhet ki. Vagy akkor sem. Egyelőre ugyanis nincs sok esély a töredezett és egymással is vitázó szerb ellenzék egyesülésére, így Vucic továbbra is magabiztosan nyilatkozhat az általa ellenőrzött médiában, mi több: nyugodtan várhatja a következő választásokat.
