Nagyvilág

Rabszolgatartó alakok szobrait távolítják el a Capitoliumból

Cheriss May / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Cheriss May / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Már az amerikai törvényhozás épületét is elérte a Nagy Amerikai Szoborvita.

Folytatódik a kultúrharc az Egyesült Államokban, ahol a polgárjogi és rasszizmus elleni harc jegyében szimbolikus gesztust tett a Képviselőház a Guardian cikke szerint. Eltávolítják a törvényhozás épületéből, a Capitoliumból több olyan történelmi alak szobrát, akik a fehér felsőbbrendűség elkötelezett támogatói voltak.

A demokrata többségű alsóház kedden szavazott is erről, és a konföderációs (a 19. századi polgárháború rabszolgatartó szakadár állama) figurák mementóinak eltávolítására 285-en szavaztak igennel, 120-an nemmel. Ami még fontosabb: a republikánusok közül 67-en szintén az eltávolítás mellett szavaztak.

Akiknek menni kell

A törvény szerint minden olyan egyén szobrát el kell távolítani, aki az Amerikai Konföderációs Államok vagy az abban részes tagállamok haderejét szolgálta önként. Ez három szobrot érint a Capitoliumban: Charles Aycock egykori észak-karolinai kormányzóét, John Calhoun konföderációs alelnökét és James Clarke arkansasi szenátorét. Roger Taney mellszobra sem maradhat, ő írta a legfelsőbb bíróság azon ítéletét 1857-ben, amivel megtagadta a rabszolgáktól az állampolgárságot. A helyére Thurgood Marshall, az első fekete főbíró büsztje kerül, aki 1967-ben nyert egy pert, ami kimondta, törvénytelen az iskolai szegregáció.

Hank Johnson, Georgia egyik demokrata képviselője elmondta, fekete férfiként nem volt jó neki soha ránézni ezen emberek szobraira, amik úgy merednek a világra, mintha látnokok lettek volna vagy valami nagyszerűt vittek volna véghez. „Nem, olyasmit tettek, ami nagyon fájdalmas volt az emberiségnek” – mondta Johnson. E szobrok a Guardian szerint döntően az 1900-as évek elején készültek, tehát 4-5 évtizeddel a polgárháború után.

De hát ezek demokraták voltak

Egyes republikánusok érvelése elég érdekes volt. Azt mondták – köztük Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi csoportjának vezetője is –, hogy támogatják a javaslatot, de emlékeztetnek rá: mindezek a történelmi figurák amúgy demokraták voltak. Mindez tényszerűen igaz, de szem elől téveszti azt a trendet, hogy a hidegháború évtizedeiben gyakorlatilag megfordult a két nagy párt politikai polaritása, az egykori rabszolgatartókat tömörítő-támogató Demokrata Párt vált a liberálisabb nagyvárosok pártjává, míg a Republikánus Párt pont ellenkező irányt járt be.

A törvényt tehát megszavazta a Képviselőház, és várhatóan Joe Biden elnök is szentesíti majd, a kérdés a kettő közti szenátusi döntés. Itt egyenlő számú demokrata és republikánus foglal helyet, hogy a javaslat átmenjen, tíz republikánus szenátort is meg kéne győzniük a demokratáknak. Mindenesetre tagállami szinten is zajlik a konföderációs szobrok eltüntetése, csak tavaly 160 emlékmű ment a süllyesztőbe.

(Kiemelt kép: A Konföderáció parancsnoka, Robert E. Lee szobrának csak a hűlt helye látszik 2020. december 21-én, miután az 1909-es alkotást eltávolították a Capitolium kriptájából.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik