Farkas Norbert / 24.hu
Belföld

Ha a szobrok kizárólag bajszos férfiakat ábrázolnak, a kislányok nem fogják tudni, hogy bármi lehet belőlük

Budapesten közel 1200 szobor található, ebből mindössze 35 ábrázol női hősöket. A Hosszúlépés ezen szeretne változtatni. Koniorczyk Bori, a cég társalapítója többek között arról mesélt, miért fontos, hogy a történelmünk női szereplőiről is megemlékezzünk, illetve miről kellene szólnia a nőnapnak a csoki és virág helyett.

Hány szobor található a főváros területén 2021-ben? Közel 1200. Ebből hány ábrázol olyan nőket, akiknek „neve is van”, azaz hősöket, példaképeket? 35 darab.

Ez a felismerés sarkallta arra a Hosszúlépés csapatát, hogy cselekedjenek. A városi sétákat szervező cég 2019-ben indította el a Wonder Woman Budapest névre keresztelt mozgalmát, amelynek célja, hogy közterületeinken végre megkapják a megérdemelt teret és figyelmet azok a női hősök, akiknek gyakran még a létezéséről sem tudunk.

Koniorczyk Bori és férje nyolc éve alapította a Hosszúlépést, azóta Budapesten és a Balatonon körülbelül havi száz programot szerveznek. Már amikor erre lehetőségük van, hiszen a járványhelyzet következtében megalkotott szabályozások november óta nem teszik lehetővé a működésüket.

Elég rossz helyzet, mert egyrészről betiltották a tevékenységünket, másrészről viszont semmilyen könnyítést nem kaptunk, se bértámogatást, se járulékcsökkentést

– jegyzi meg Bori, hozzátéve, természetesen nem arról van szó, hogy a döntéshozók szánt szándékkal az ő működésüket akarták ellehetetleníteni, de a gyülekezési korlátozások miatt egy 25 fős séta, hiába szabadtéren zajlik, már túllépi a megengedett létszámot.

Boldog békeidőkben viszont különféle tematikájú sétákat szerveznek, a sokrétű választék között mindenki megtalálhatja a saját érdeklődési köréhez leginkább passzoló témát. Nyilas gyilkosságok a 12. kerületben, szecesszió, Bauhaus: vagyis a legkülönbözőbb történelmi, építészeti és urbanisztikai területeket dolgozzák fel.

Bori maga is urbanisztikát tanult, férjével mindketten ugyanakkor folytatták tanulmányaikat Angliában, ám odakinn nem, csak hazatérésüket követően találkoztak. Kettejük képzettségét tekintve tehát nem véletlen, hogy minden program mögött urbanisztikai megközelítés húzódik.

A Hosszúlépés az évek során mindig valamiféle gerillaakcióval készült Budapest születésnapjára, azaz Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évfordulójára. Néhány éve november 17-én hajnalban felkerekedtek, majd lufikat és papírkoronákat tettek budapesti köztéri szobrokra, az akció megvalósításához pedig szükségük volt egy listára fővárosi emlékművekről, amit az Átlátszó gyűjtése alapján állítottak össze.

Farkas Norbert / 24.hu

Ekkor realizálták: még állatszoborból is jóval több található a városban, mint női szoborból – főként olyanból, ami nem valamilyen nimfát vagy múzsát ábrázol, általában meztelenül, hanem valamilyen történelmi nőalak, akinek neve is van.

Nagyon izgalmas, és egyben felháborító felfedezés volt mindez, így egyből azon kezdtünk gondolkodni, mit tudnánk csinálni, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez így nagyon nem oké

– fogalmaz Bori. Értelemszerűen nem gondolják, hogy az ő feladatuk lenne  szobrokat állítani, hiszen a Hosszúlépés egy nagyon kicsi cég, de úgy érezték, hogy van akkora közönségük, illetve olyan csatornáik, amelyekkel tudnak valamit tenni a nemes cél érdekében.

2019-ben, a nőnap közeledtével arra gondoltak, hogy a szokásos virág, csoki, ékszer szentháromságon túllépve, a kiüresedett ünnepet újra értékkel megtöltve felhívják a figyelmet arra, mennyivel jobb hely lenne Budapest, ha a mostaninál jóval több nőszobor lenne a közterületeken.

Az ötlet megfogalmazódása után nem is ültek tovább tétlenül otthon: Kiss-Benedek Kristóf dizájnerrel karöltve elkészítettek három papírszobrot, amelyek a Széll Kálmán téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a Ferenciek terén kaptak helyet. Hollósy Kornélia, Fischer Annie és Ramseyer Eszter papírból készült szobrai mellett a Hosszúlépés tagjai egész nap fogadták a budapestiek észrevételeit, kérdéseit, beszélgettek a járókelőkkel.

Elképesztően jó visszajelzések érkeztek azzal kapcsolatban, mennyire jó végre női alakokat látni a városban, akár csak papírszobor formájában is

Bori több mint tíz órát töltött kinn a szobrok mellett, és mint mondja, egyetlen negatív visszajelzéssel sem találkozott, holott feltételezte, hogy ennyi idő alatt ezeken a forgalmas tereken azért biztosan megtalálják majd valamilyen furcsa megjegyzéssel vagy kritikával. Így viszont beigazolódott számára, hogy nemcsak neki, hanem rengeteg másik embernek is fontos a projekt, amit megálmodtak.

A sikeren felbuzdulva nem maradt el a folytatás sem. 2019 őszén megkértek tíz véleményformáló karaktert, például Mácsai Pált, D. Tóth Krisztát vagy Vecsei H. Miklóst, hogy fejezzék ki támogatásukat, és válasszanak egy-egy olyan fontos történelmi nőalakot, akinek még nincs szobra Budapesten, de élettörténetéből adódóan méltó lenne rá.

Ezt követően a Hosszúlépés Facebook-oldalán követőikkel megszavaztatták, kiket látnának szívesen, majd tavaly nőnapon megmutatták, nem csak fogadalom volt, hogy eggyel több hősnő lesz látható Budapesten: Kolodko Mihály megalkotta Szenes Hanna miniszobrát, amelyet a róla elnevezett hetedik kerületi parkban állítottak ki.

Szenes Hanna nevével sem sokat találkozhattunk a történelemkönyvekben, pedig élettörténete nem mindennapi. A költőnő 1921-ben született asszimilálódott zsidó családban, majd 1939-ben, kitűnő érettségije után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is író lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rákövetkező évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását, de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták.

wikipedia Szenes Hanna

A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik. 1944 őszén árulásért halálra ítélték, majd sortűzzel kivégezték.

Tette olyan bátorságról árulkodik, ami nála jóval idősebb emberekben is nagyon ritka, ennek ellenére Magyarországon semmi sem emlékeztet rá, miközben Izraelben nemzeti hős

– magyarázza Koniorczyk Bori, miért éppen Szenes Hannára esett a választásuk.

A Hosszúlépés a Wonder Woman Budapest projektért február végén megkapta a Highlights of Hungary díjátadón a Glamour & Good különdíjat, amit a társalapító is megtisztelő elismerésnek tart, kiváltképp egy olyan időszakban, amikor elég kevés a mozgásterük, de úgy érzi, ez is lendületet ad a továbbiakhoz, és remélik, hogy a járványhelyzet javulásával sikerül folytatni, amibe belekezdtek.

Tervekből biztosan nincs hiány, sőt a Szenes Hanna-szobor története sem ért még véget. A második kerületi Széna tér felújítása során a téren létrejövő történelmi emlékparkban helyet kap egy életnagyságú szobor a magyar hősnőről.

A koronavírus miatt az idei nőnapra ugyan gerillaakcióval nem készülnek, de tétlenkedésről szó sincs: minden fővárosi önkormányzatnak elküldenek majd egy ajánlást arról, hogy az egyes kerületekben hol lehetne női szobrot avatni, vagy milyen közterület viselhetne ezentúl női nevet. Utóbbi szintén kulcsfontosságú probléma, hiszen elvétve találhatunk csak olyan utcanévtáblát, amelyen egy híres magyar nő neve áll, nincs ez másképp a terekkel sem.

A II. kerület egyébként éppen ilyesmire készül: Őrsi Gergely polgármester nemrég jelentette be, hogy idén nőnap alkalmából négy, eddig névtelen közterületet neveznek el a kerületben olyan nőkről, akikre mindannyian büszkék lehetünk. Bizakodásra adhat okot, hogy nem ez az első ilyen kezdeményezés mostanában: tavaly szeptemberben a nyolcadik kerületben neveztek el egy teret Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről.

Bori reméli, hogy sikerült megmozgatni az önkormányzatokat, és egyre többen rájönnek majd a jövőben, hogy egy-egy köztér vagy utca elnevezése nem jár akkora költséggel, ellenben fontos gesztust jelenthet.

Torma Zsófia, a világ első női régésze, Telkes Mária, a napenergia kutatásának egyik úttörője, Ramseyer Eszter, a Gerbeaud Kávéház üzletvezetője: nevek, amelyek kimaradtak a történelemkönyvekből, pedig ahogy a Hosszúlépés társalapítója is fogalmaz: fontos lenne, hogy ezek az élettörténetek helyet kapjanak a tananyagban, hiszen egy kislány aszerint tud magának életpályát választani, hogy milyen példák vannak előtte.

Ha nem látod, hogy attól, hogy lány vagy, még lehetsz régész, kutató, vezethetsz cukrászdát vagy lehetsz ejtőernyős, sosem lesz olyan példaképed, ami előre visz az életben

Projektjüket is azért tartja fontosnak, mert mint mondja, azzal, hogy milyen szobrokat állít egy város, végső soron azt mondja ki, kiket tart fontosnak, kikről kell megemlékezni.

Ha a szobrok kizárólag bajszos férfiakat ábrázolnak lovakon, akkor azzal azt mondjuk, ők a fontosak, ők tettek hozzá valamit a történelmünkhöz, miközben rengeteg olyan nőről elfeledkezünk, akik nélkül nem lenne ugyanolyan ez az ország

– teszi hozzá. Egyébként nem tartja magyar sajátosságnak a férfi dominanciát az emlékművek terén, szerte a világon jellemző hozzáállás, hogy a történelmet alapvetően férfiakról írják, így sokszor kimaradnak nagy jelentőséggel bíró sorsok.

Farkas Norbert / 24.hu

A néhány éve készült papírszobrok esetében is tetten érhető volt ez a jelenség, hiszen a szereplők kiválasztása során döntő szempontot jelentett, melyik nőről készült egyáltalán olyan egészalakos fénykép, amelyet fel tudnak használni, hiszen egy portré nem alkalmas arra, hogy látványos közterületi szobor készüljön belőle. Így hiába elképesztő valakinek az életpályája, ha nincs róla vizuális emlék, nagyon nehezen lehet emlékével érzelmeket kiváltatni.

Ha Bori egymagában dönthetne arról, melyik magyar női hősnő kaphat szobrot Budapesten, akkor a korábban említett, nyolcadik kerületi tér névadóját, Huggonai Vilmát választaná. Az első magyar orvosnő életét elképesztő küzdelem jellemezte, hiszen külföldön végezte el az orvosi egyetemet, és utána évek teltek el, mire Magyarországon elismerték a képzését.

Az első női orvos sokat küzdött azért, hogy végre elérje céljait, ez az ő korában még jóval nehezebb feladat volt, mint napjainkban, habár Bori felhívja a figyelmet arra, hogy a nők a mai napig találkoznak olyan megjegyzésekkel, amelyek azt sugallják, nem a legjobb választás az orvosi pálya, hiszen hogy jut majd így idő a gyerekvállalásra. Így Huggonai Vilma története 2021-ben sem veszítette aktualitását.

A választásom másik oka egy személyes dolog: a kislányomat Vilmának hívják, így nagyon szeretnék rámutatni egy szoborra, és azt mondani neki, hogy nézd, Vilma, őt is így hívják, és látod, milyen sokat elért az életben.

A Hosszúlépés alapítója általánosságban is úgy látja, hogy ugyan sok szobor található Budapesten, ezek nagy része valamilyen módon politikailag „terhelt”, így szükség lenne olyan alkotásokra, amelyek csak azért vannak jelen, hogy egy-egy jó pillanatot okozzanak az arra járóknak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.