Oroszország egy hét alatt 120 ezer fölé növeli az ukrán határ mentén és az általa önkényesen megszállt Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden, külföldi újságíróknak tartott online sajtótájékoztatóján.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan érkeznek az orosz csapatok közvetlenül Ukrajna északkeleti, keleti és déli határához. Szavai szerint aggasztóbb az a tény, hogy
Hozzátette: egyértelmű jelek utalnak arra, hogy Oroszország „néhány más, potenciálisan támadó képességet” is telepít.
Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe 28 harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.
Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára április 11-én egy esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta – az akkori adatok szerint – már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. A kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért Kijev és Moszkva egymást vádolja. Mendel hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.
Az utóbbi időben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO is felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit az ukrán határtól.
Az oroszok vadászbombázók a határnál
A Wall Street Journal (WSJ) amerikai lap kedden arról írt, hogy friss műholdképek szerint az orosz hadsereg a korábban közöltnél jóval több harci repülőgépet és más katonai eszközt telepített az ukrán határ közelébe.A cikk szerint a Krím félszigeti és délnyugat-oroszországi csapatösszevonással Moszkva tovább erősítette katonai potenciálját politikai megfélemlítés vagy katonai beavatkozás céljából.
A WSJ által közzétett felvételeken látható, hogy Szu-24, Szu-25, Szu-27, Szu-30 és Szu-34 típusú harci repülőgépek sorakoznak a térségbeli támaszpontokon, s vannak képek különböző páncélozott harcjárművekről, helikopterekről, drónokról és egyéb eszközökről, ahogyan például egy katonai kórházról is.
Telepítették a harctéri légi fölény megteremtéséhez, valamint a szárazföldi csapatok közvetlen támogatásához szükséges különböző elemeket,
mutatott rá Philip Breedlove tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi parancsnoka.
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója az előző héten arról számolt be, hogy ezek a csapatösszevonások a kijevi kormány megfélemlítését szolgálhatják, illetve üzenetértékűek lehetnek az Egyesült Államoknak.
A haderő összevonása már elérte azt a szintet, amely egy korlátozott katonai behatolás alapját is képezheti. Emiatt ezt nem csak az Egyesült Államok, hanem a szövetségeseink is nagyon komolyan veszik,
mondta Burns a szenátus hírszerzési bizottságának meghallgatásán.
Bennfentes források szerint az amerikai kormány különböző katonai eszközök küldésének lehetőségét készíti elő Kijev számára egy esetleges orosz támadás esetére. Szó lehet légvédelmi, illetve páncélosok és hajók elleni fegyverekről is. Emellett pedig további gazdasági szankciókat is elrendelhetnek Moszkvával szemben.
Amerikai tisztségviselők szerint legalább 80 ezer orosz katona állomásozik a Krím félszigeten és az ukrán határ közelében, ami körülbelül kétszerese a négy hete regisztrált adatoknak, azonban kevesebb, mint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője által közölt 100 ezres szám.
Ez nem erődemonstráció. Ez előkészület egy jelentősebb offenzívára,
figyelmeztetett Phillip Karber, a főként nemzetbiztonsági kutatásokkal foglalkozó, Potomac Foundation amerikai think-tank elnöke a WSJ-nek adott interjújában. „Nem arról van szó, hogy támadást vetítenék előre, de két héten belül ennek a lehetősége adott lesz majd az oroszok számára” – tette hozzá a Washington melletti kutatóintézet vezetője.
Más szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök így akarhat fokozott nyomást gyakorolni az ukrán kormányra a Krím félsziget vízellátásának ismételt biztosítása érdekében, amelyet a kijevi hatóságok elvágtak a terület Oroszország általi annektálását követően.
(MTI)
