Több mint 25 ezer embert vettek eddig őrizetbe a Fehéroroszországban augusztus 9-e óta rendszeres tüntetések során – közölte pénteken Rupert Colville, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) szóvivője.
Colville elmondta, hogy a tiltakozásokon részt vevő diákokat elbocsátás fenyegeti. Október 26. óta legalább 127 embert zártak ki a kurzusokról, ami csorbítja az oktatáshoz való jogukat, csökkenti álláslehetőségeiket – mondta.
A szóvivő szerint az OHCHR-nak bizonyítékai vannak arról, hogy november 1-jén 231 embert, köztük három újságírót vettek őrizetbe a közrend megzavarásának gyanúja miatt, november 7-én pedig „legalább 57 egészségügyi dolgozót vettek őrizetbe a tüntetés kezdete után mindössze öt perccel”.
Az OHCHR-nek ezenkívül tudomása van arról, hogy a fehérorosz hatóságok utasítására befagyasztották a hatósági erőszak és kínzások 60 áldozatának bankszámláját, akik egyazon jótékonysági alaptól kaptak segítséget. Az OHCHR szerint a legutóbbi történések Fehéroroszországban „csak erősítik azt az érzetet, hogy továbbra is büntetlenség érvényesül az emberi jogsértésekkel kapcsolatban, kontroll nélkül.
A Koordinációs Tanács pénteken közölte, hogy a hatóságok a fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) fogdájába helyezték Alana Hebramariját, a testület tagját a közrendet súlyosan sértő tevékenységek szervezése és előkészítése, illetve a bennük való aktív részvétel gyanúja miatt.
Hebramarijánál csütörtökön házkutatást tartottak, ezt követően megszakadt vele a kapcsolat.
Lukasenka pénteken külföldi médiumoknak adott interjúban kijelentette, hogy elrendelte ama tüntető halála körülményeinek objektív kivizsgálását, aki egy verekedést, illetve hatósági előállítását követően a kórházban belehalt súlyos sérüléseibe. A 31 éves festőművészt, Raman Bandarenkát agyi ödémával, koponyaűri vérzéssel, belső agyi sérülésekkel, horzsolásokkal és zúzódásokkal szállították szerdán éjjel kórházba. Életét többórás műtéti beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni. Halálát követően felmerült a gyanú, hogy sérüléseit az őrizeti fogságban szerezte. Bandarenka ügyének kivizsgálásával a főügyészség foglalkozik – közölte a vádhatóság információs osztályának vezetője, Anzsalika Kurcsak.
Ezt megelőzően az EU minszki képviselete átlátható vizsgálatra és a felelősök büntetőjogi felelősségre vonására szólította fel a fehérorosz hatóságokat Bandarenka halálával kapcsolatban.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) azzal a felhívással fordult a fehérorosz hatóságokhoz, hogy vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják felelősségre elkövetőiket.
Urmas Reinsalu észt külügyminiszter pénteken újabb szankciók bevezetését szorgalmazta a fehérorosz kormánnyal szemben, Bandarenka halálát követően.
A Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet eközben arról számolt be, hogy a Bandarenka emlékére tartott pénteki megmozdulásokon legalább 28 embert vettek őrizetbe az országban.
Fehéroroszországban az augusztus 9-én tartott elnökválasztás óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, az ellenzék szerint ugyanis Aljakszandr Lukasenka csalással szerezte meg hatodik elnöki megbízatását. A tiltakozók az elnök távozását, a rendőri erőszak kivizsgálását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, tiszta és szabad választások kiírását követelik. Az EU a Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismeri el legitim képviselőnek.
(MTI)
