Nagyvilág

Inkább sütne húst otthon, de előbb le kell váltania a 26 éve regnáló fehérorosz diktátort

Fehéroroszországban vasárnap választást tartanak, és 26 éve nem voltak ilyen közel ahhoz, hogy a szovjet stílusú Lukasenkót eltávolítsák a hatalomból.

Szvetlana Tihanovszkaja nemrégiben tartott egy kampányeseményt, ahol nevetgélve arról beszélt, hogy inkább sütne háztartásbeliként otthon húst, mint hogy Fehéroroszország elnökségéért versengjen.  Ugyanakkor az is egy fontos „misszió”, hogy leváltsa az országot 26 éve az uralma alatt tartó Alexander Lukasenkót, akit augusztus 9-én hatodszorra választhatnak újra.

Tihanovszkaja küldetése egyáltalán nem tűnik sétagaloppnak, hiszen már eleve a blogger férje helyett indult el, őt ugyanis bebörtönözték és megtiltották neki, hogy jelöltként regisztráljon. Lukasenko egy másik riválisa – egy orosz tulajdonú bank korábbi vezetője – is a rácsok mögött kötött ki, míg egy harmadik jobbnak látta elhagyni az országot. A 37 éves Tihanovszkaja ugyanígy döntött a gyerekeiről, akiket egy meg nem nevezett országba menekített, hogy ne zsarolhassák őt az esetleges elrablásukkal a kampány alatt.

Valójában Tihanovszkaja egy női triumvirátus vezető tagja, hiszen csatlakozott a csapatához Veronika Csepkalo, egy korábban szintén indulni szándékozó jelöltnek, Valerij Csepkalónak a felesége, valamint Maria Kolesznyikova, aki pedig az ex-bankvezér Viktor Babarikónak a kampányfőnöke volt.

Az már biztos, hogy 26 éve senki nem volt olyan közel a hatalomhoz az ellenzékből, mint ez a hármas, hiszen rekordlétszámú tömegek jelennek meg a kampányeseményeiken szerte az országban, július 30-án Minszkben például 60 ezer ember ment el a rendezvényükre.

Nem ez az első eset, hogy Lukasenko ellen ellenzékiek indulnak, így volt ez 2006-ban és 2010-ben is, de a jelöltek börtönben vagy száműzetésben kötöttek ki. És a mostani aspiránsok nők, ami még nehezebbé teszi a dolgukat egy olyan országban, mint Fehéroroszország.

Az alkotmányt nem nőkre írták, (…) a társadalmunk még nem érett arra, hogy nőkre szavazzunk

– jelentette ki májusban Lukasenko. A politikailag aktív nők gyakran válnak atrocitások áldozataivá: megtámadják vagy szexuális bántalmazással fenyegetik őket, a gyerekeiket pedig elrabolják. Ezért is menekítette ki Tihanovszkaja a sajátjait az országból.

Valerij Csepkalo korábban Fehéroroszország washingtoni nagykövete volt, most először akart regisztrálni jelöltként, de aztán jobbnak látta elmenekülni az országból Moszkvába, mert több forrásból is úgy értesült, hogy a letartóztatása „a küszöbön áll”. Az orosz fővárosban adott interjút, amelyben az országban maradt feleségéről és két társáról azt mondta:

Egyik sem egy Margaret Thatcher.

Az is figyelemreméltóvá teszi Tihanovszkajáék már eddig elért eredményeit, hogy egyikőjük sem igazi politikus, korábban nem is szándékoztak azok lenni. Viszont komolyan veszik ezt a feladatot és nagyon őszinték, mondta Csepkalo az interjúban.

A kampányt valójában még Tihanovszkaja férje indította be, legalábbis abban az értelemben, hogy hihetetlen népszerűségre tett szert a YouTube-on a videóblogja, amelynek a felvételein bejárja az országot, emberekkel találkozik, beszámol az országot eluraló korrupcióról, szegénységről, a lehetőségek hiányáról és az alacsony jövedelmekről.

Fittyet hányt a koronavírusra, veszélyben Európa utolsó diktátorának uralma
Több évtizedes uralma után most igazi kihívással találkozik Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenko, akinek hatalmára a legnagyobb veszélyt egy blogger jelenti.

A társadalmi elégedetlenséget nem csak Tihanovszkaja férje érzékelte, hanem sokan mások is, így rengetegen jelentek meg a jelölti regisztráción. A hatalom ugyan megpróbálta ezt is megnehezíteni, de az emberek ilyenkor elárasztották az utcákat. Eddig a nyáron 1000 békés tüntetőt tartóztattak le a hatóságok, közülük 200 embert több mint 15 napra – közölte a Viasna emberjogi szervezet.

Ez a reakció példa nélküli méretű, akár az emberek elköteleződését, akár a tüntetések elterjedését, akár az elnök ellen létrejött ellenzéket tekintjük

– mondta a minszki politikai elemző, Artyom Srajbman a BBC-nek a hatalom heves reakcióját magyarázva. Szerinte két okból csappant meg Lukasenko támogatottsága. Egyrészt az egy évtizede tartó gazdasági stagnálás miatt, másrészt az elnöknek a koronavírusra adott helytelen válasza miatt. Lukasenko népszerű és karizmatikus vezető volt, de minél inkább a kezében akarta összpontosítani a hatalmat, még a legstabilabb területeken is meggyengült a támogatottsága.

A Worldometer legutóbbi adatai szerint 68 250 koronavírusos fertőzést regisztráltak a 9,5 milliós országban – saját bevallása szerint az elnök is az volt, de nem voltak tünetei és kezelést sem kapott –, és 574-en veszítették el miatta az életüket. Egy részük azért, mert az elnök nem vette komolyan a járványt – vodkát, hokizást, traktorvezetést és szaunát ajánlott védekezésképp –, nem vezetett be komolyabb intézkedéseket ellene, mert nem merte leállítani miatta az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. A pandémia miatt persze aztán Fehéroroszországban is elkezdett hanyatlani a gazdaság, a Világbank 2020-ra a GDP 4 százalékos csökkenését prognosztizálja, ami az elmúlt 25 év legrosszabb eredménye lenne.

Lukasenko már régóta vékony jégen táncol, de eddig ügyesen megoldotta. Az oroszokkal való tradicionálisan jó kapcsolatai – köszönhetően részben a közös nyelvnek, a hasonló politikai berendezkedésnek és a szovjet múltnak – megromlásával azonban a hatalma megtartása még nehezebb lesz, mert eddig csak a nyugatot okolta a saját hibáiért, most már az oroszokat is, pedig az EU-val közös gazdasági kapcsolataira és az oroszok olcsó energiájára is szüksége lenne.

Kampány így, kampány úgy

Míg Tihanovszkajáék az országot járják, a Facebookon, YouTube-on, Twitteren keresztül juttatják el üzeneteiket a követőiknek, Lukasenko – a mellett, hogy még korábban augusztus 1-jétől nyugdíjemelést jelentett be, aztán most kedden egy 60 milliárd forintnyi támogatást a nélkülözőknek – még mindig az állami tévében és az újságokon keresztül próbál ráerősíteni az olyan propagandaeszközökre, mint a II. világháború emléke, az éhezés, a stabilitás hiánya, amiket 1994 óta hatásosan használt. Csakhogy ma már sok választó az ő regnálásának kezdete után született, ezekről vajmi kevés emlékük lehet, a fiatalok pedig szeretnének demokratikus változásokat elérni.

Fotó: Sergei Gapon/AFP

Az elnök másrészt eddig a biztonsági erőket kereste fel a kampánya alatt, ezzel is mutatva az állandó üzenetét, hogy ő a stabilitás embere. Így múlt héten is elment egy bemutatóra, ahol a rohamrendőrség legújabb tömegoszlatási technikáit mutatták be, majd másnap bejelentette, hogy lelepleztek egy idegen összeesküvést, amely destabilizálná az országot, ami persze egy olyan fenyegetés, amire ő mindig is felhívta a figyelmet, és amit ő „mindenáron” megakadályoz.

Az orosz szál

Így „derült fényt” arra, hogy mintegy 200 orosz zsoldos van a posztszovjet államban turistaként, hogy befolyásolják az augusztus 9-i választást, valamint

letartóztatták egy privát orosz (Vlagyimir Putyin közeli szövetségeséhez, Jevgenyij Prigozinhez kapcsolódó) katonai csoportosulás, a Wagner 33 zsoldosát egy Minszk melletti szanatóriumban.

Putyin séfe

Prigozin Putyinnak régóta bizalmasa, Putyin séfének is nevezik, mert ő nyerte meg az orosz hadsereg cateringszerződéseit. Az Egyesült Államokban is felmerült a neve a 2016-os választások után egy másik vállalkozása miatt, a szentpétervári trollfarmja miatt, amit hivatalosan Internetes Kutatási Ügynökségnek neveznek. Prigozin az ehhez és a Wagnerhez való kapcsolatát is tagadja. A Wagner most letartóztatott tagjai közül többen is harcoltak Donyeckben, ezt a belarusz hatóságok és a New York Timesnak a szeparatisták oldalán harcoló egy orosz író is állítja.

Moszkva az állampolgárai azonnali szabadon bocsátását követelte, és azt állította, hogy csak átutazóban voltak ott (innen állítólag afrikai műveleteket szoktak indítani), semmi közük a fehérorosz viszonyokhoz.

Mindenesetre a tradicionálisan jó orosz–fehérorosz kapcsolatok megromlása ezzel felgyorsult. Az idén a 90-es évek eleje óta először tett látogatást amerikai külügyminiszter az államban, továbbá Moszkva felfüggesztette Fehéroroszország olaj- és gázellátását, ami még inkább súlyosbította az ország gazdaságának a helyzetét. Ezzel akarja Putyin még inkább magához szorítani Lukasenkót, hogy megvalósítsa a régi tervét, a két ország „unióját”. Lukasenko ellenáll, és inkább máshonnan próbál energiát szerezni, csakhogy így meg az ország pénztartaléka csappan meg.

Remény egy békés váltásra

Tihanovszkaja így is izgulhat, mert a nyomozók már „kapcsolatot is találtak” a férje és a letartóztatottak között, a bloggert tömeges zavargással vádolták meg. Tihanovszkaja ezért nem csak vicceket süt el, mint a cikk elején írtuk, hanem valóban komoly aggodalommal figyeli a fejleményeket, hiszen nem igazán ő választotta ezt a mostani szerepét.

Ők csak friss levegőt szeretnének, változást, mondta Csepkalo a BBC-nek, ezért nincs is programjuk, csak annyit szeretnének elérni, hogy Lukasenkót leváltsák Tihanovszkajával, hogy aztán új, fair választást írjanak ki, illetve hogy szabadon engedhessék a politikai foglyokat.

Teljesítem a küldetésem, majd csendben lelépek

– mondta Tihanovszkaja a terveiről egy kampányrendezvényen.

Már ha tudja, ugyanis Lukasenko hiába nem volt még soha ilyen gyenge az elmúlt 26 évben, a hivatalos közvélemény-kutatás még most is 70 százalék fölött méri. A választási csalás szinte biztosra vehető, inkább az a kérdés, hogy utána milyen tüntetések lesznek, és ezek ellen miként lépnek majd fel a biztonsági erők. A júniusi tüntetéseket követően egy találkozóján a fehérorosz KGB vezetőjének Lukasenko azt mondta: biztosítaniuk kell a törvényes rendet, és nem fordulhat elő egy újabb Majdan, utalva a 2013–2014-es ukrán forradalomra. Ettől persze nem csak ő tart, hanem Tihanovszkaja is.

Kiemelt kép: Sergei Gapon / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik