Nagyvilág

Fogy a türelem, Vlagyikavkaztól Minnesotáig tüntetnek a karanténok ellen

A koronavírus terjedése ellen hozott korlátozások több országban is kikezdték az emberek türelmét. Ugyan más-más okból, és kifejezetten kevesen, de több helyen elkezdtek tüntetni. És van, ahol a politikai vezetés is beszállt a tiltakozásba.

A világ egyre nehezebben viseli az új koronavírus terjedésének megakadályozására hozott korlátozó intézkedéseket. A karantén persze természetéből fogva csak viszonylag rövid ideig működhet hatékonyan, mert hosszú idő alatt felbomlik az a fegyelem, amely a betartásához kell.

Egy hónap ugyan még nem számít hosszú időnek, de már most is látszanak a repedések a korlátozó intézkedések rendszerén. Több olyan országban kezdtek tüntetni az emberek, ahol a koronavírus egyébként kifejezetten komoly károkat okoz, ugyanakkor a gazdasági válság is nagy erővel pusztít.

Oroszország

A tüntetések Oroszországot sem kímélték, de érdekes módon itt nem a koronavírussal leginkább sújtott régiókban fordultak elő megmozdulások. Az észak-oszétiai Vlagyikavkazban vonult utcára körülbelül ötszáz ember, hogy a koronavírus megelőzésére hozott intézkedések ellen tüntessenek.

A tiltakozók problémája leginkább az volt, hogy rengetegen vesztik el az állásukat, és nem igazán kapnak pontos információkat a vírus terjedéséről. A felvételekből az is látszik, hogy a távolságot nem sikerült betartani a tüntetők között. Nem ez volt az első oszétiai tüntetés a koronavírus-járvány kitörése óta, néhány napja a közeli Digora településen körülbelül száz ember vonult utcára.

Észak-Oszétiában egyébként mindössze 145 koronavírusos fertőzöttről és két halálesetről tudnak. Oroszország más részein sokkal rosszabb a helyzet, összességében ez a világ tizedik legfertőzöttebb országa.

Fotó: Elina Sugarova /Sputnik /AFP

Brazília

A dél-amerikai ország a kezdetektől furcsán kezeli a pandémiát. Jair Bolsonaró elnök egyáltalán nem gondolta azt soha, hogy a vírussal komolyan kellene foglalkozni, ezért országos kijárási korlátozásokat sem rendelt el. A nagyobb brazil városok léptek először, nagyjából egyidőben a bűnszervezetekkel, amelyek a favelákban kezdtek el kijárási tilalmat hirdetni.

A szélsőjobboldali Bolsonaro néhány nappal ezelőtt azzal borzolta a brazilok kedélyét, hogy részt vett egy tüntetésen, amelyen a koronavírus miatt hozott intézkedések ellen tüntettek, többek között a katonai hatalomátvételért.

Utóbbit Bolsonaro leginkább azért támogatná, mert akkor nem kellene a brazil legfelsőbb bírósággal és a kongresszussal harcolnia, nagyjából minden akadály eltűnne az elnök rendeleti kormányzása elől.

A tüntetésen azt követelték, hogy vonják vissza a társadalmi távolságtartással kapcsolatos rendeleteket, amelyeket a polgármesterek és a helyi szinten kifejezetten erős kormányzók hoztak. Az országban eddig 2500 halottja van a koronavírus-járványnak, és a legtöbben támogatják is a korlátozó intézkedéseket. Ugyanakkor az is kiderült, hogy egyre többen szegik meg azokat.

Bosznia

Szarajevóban a tüntetés sajátos módját alkalmazta néhány fiatal. Körülbelül ötven ember, akiket korábban karanténra köteleztek egy üres kollégiumban, éhségsztrájba kezdett, hogy ezzel érjék el, engedjék őket végre haza. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy borzasztó körülmények között tartják őket, másrészt arra, hogy vagy tesztet sem végeztek rajtuk, vagy nem kapták meg annak eredményét. Végül őket hazaengedték, de nyolcvan másik embernek maradnia kellett Zenica településen.

Bosznia horvát részén kifejezetten szigorúak a karanténrendelkezések. Azoknak, akik külföldről lépnek be az országba, 28 napot kell elzárva tölteniük. Az ország szerb részén valamivel lazábbak a szabályok, ugyan szintén 28 nap a karantén, de legalább a második felét otthon tölthetik le.

Tunézia

Az észak-afrikai ország egy kisebb, de koronavírussal alaposan fertőzött falujában, al-Kalahban azért vonultak utcára az emberek, hogy a karanténban lévőknek jobb ellátást harcoljanak ki. A tüntetők a koronavírusos fertőzöttek családtagjaiból álltak.

Ez a tüntetés sikeres volt, nem sokkal később átköltöztették egy kollégiumba azokat a fertőzötteket, akik nem igényelnek intenzív ellátást. Korábban is az volt a terv, hogy ezeket az embereket Szúszába, egy közeli nagyvárosba viszik, de végül a helyi turisztikai irodában karanténozták el őket. Nem sokkal korábban pedig a fővárosban, Tuniszban többen az utcán követelték, hogy a kormány tegyen valamit a gazdaság felélesztéséért.

Egyesült Államok

Eközben a tüntetések talán az Egyesült Államokat fenyegetik a legjobban. A Facebook a héten több olyan csoportot is törölt, amelyek a karanténintézkedések megszegésére buzdították az embereket. A csoportokat csak olyan államokban törölték a közösségi oldalról, ahol a kormányzók kötelező karanténintézkedéseket hoztak.

Nem sokkal korábban több amerikai államban is tüntetések kezdődtek a koronavírus miatt hozott intézkedések ellen. Az Egyesült Államok mostanra a járvány epicentruma lett, de talán a pandémiánál is nagyobb kárt okoz a munkanélküliség. Az ország gyakorlatilag szociális háló nélkül működik, és már a járvány első heteiben amerikaiak milliói igényeltek munkanélküli segélyt.

Fotó: Jason Connolly /AFP

Donald Trump amerikai elnök soha nem támogatta igazán a korlátozó intézkedéseket. Ennek részben az az oka, hogy ősszel választások lesznek, a korlátozások pedig jelentősen rontják a gazdaság teljesítményét, ami Trump szerint akár a vereségéhez is vezethet. Emiatt az elnök sokáig megpróbálta bagatellizálni a vírus okozta fenyegetéseket.

Ennek ugyan mostanra nagyrészt vége, de Trump így is azt írta a Twitteren, hogy

Szabadítsátok fel Minnesotát!

Majd megismételte ugyanezt Michigannel és Virginiával is. A tüntetéssorozat legikonikusabb képe talán az volt, amikor az egyik tüntető útját egy egészségügyi dolgozó állta el, és nem engedte továbbhajtani. Az Egyesült Államokban egyre jobban terjednek egészen szélsőséges elméletek a járvánnyal kapcsolatban, például olyanok, hogy az egész járvány nem is létezik, vagy hogy a medencék évente több embert ölnek meg a vírusnál (nem, nem ölnek meg többet).

Az is érdekesnek tűnik e mellett, hogy az említett Facebook-oldalak nagy részét ugyanaz a három testvér alapította. Ben, Christian és Aaron Dorr majdnem minden államra külön tüntetéses oldalt hozott létre, ezek már kétszázezer embert gyűjtöttek össze. A testvérek régóta ismert Trump-párti aktivisták, eddig olyan, a jobboldal számára fontos politikai ügyekben nyilvánultak meg, mint a fegyverviselési jogok vagy az abortuszellenes küzdelem.

Magyarország

A tüntetéskultúra egyébként Magyarországon is kihívásokkal küzd. A demonstrációk korábban az ellenzék leggyakrabban alkalmazott fegyverei voltak. A nyilvános tüntetéseket, amelyeknek pont az a lényegük, hogy egy kis helyre egy nagyobb embertömeg beszorításával demonstrálnak erőt, természetesen most nem lehet megtartani.

Volt próbálkozás online tüntetésre is, de néhány napja Hadházy Ákos független parlamenti képviselő sajátosabb módszerrel állt elő, és autós tüntetést szervezett a Clark Ádám térre, hogy a Kásler Miklós miniszter által elrendelt kórházkiürítések ellen tiltakozzanak. Azért ez a tér nyert, mert autóval megközelíthető, körforgalma van, és közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök Karmelita kolostorban található irodája alatt fekszik. Azt persze nehéz lenne kideríteni, hogy ő is hallotta-e a dudálást.

Kiemelt kép: MTI /AP /Jeff Roberson

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.