Nagyvilág

Koronavírus? Miért pont ez a neve?

Miért nem kínai vagy vuhani vírus? Kiderült, hogy vírusokat elnevezni nem is olyan egyszerű, és gyakran a politika is beleszól a kérdésbe. Kevesen tudják például, hogy a sertésinfluenzának nincs köze a sertésekhez, de a spanyolnáthának sincs Spanyolországhoz.

A koronavírus elnevezése körüli helyzet, mint általában a járvánnyal kapcsolatban annyi más dolog is, teljesen zavaros. Már a vírus elnevezésére is több különböző verzió van használatban.

Azzal kezdődött, hogy mindenki, még a Kínán belüli kutatók is vuhani vírusként emlegették. Később vuhani koronavírussá alakult, majd felvette a kínai koronavírus, aztán a 2019-nCoV nevet. Végül február 11-én hivatalosan is elkeresztelték COVID-19-re.

Persze egy vírusnak, ahogy minden másnak is, több neve is lehet. Egy vírus elnevezése ugyanis önmagában is problémás. A COVID-19 a Corona, a Virus és a Disease szavak, valamint a megjelenés dátumából adódik össze, de valójában nem a vírust, csak a vírus okozta megbetegedést hívjuk így. A vírusnak önálló neve lett: SARS-CoV-2.

Miért kell két név?

A WHO hosszú tanakodás után döntött úgy, hogy két nevet ad a vírusnak. Az ok pedig leginkább az volt, hogy nem szerették volna, ha a vírus nevében szereplő SARS még rémisztőbbé tenné a járványt. A SARS, vagyis a Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma 2002 és 2003 között terjedt, még a jelenlegi járványnál is nagyobb halálozási aránnyal.

Összességében ugyan kevesebben haltak meg benne, mint az új típusú koronavírus miatt, mert kevésbé hatékonyan terjedt, ám azokban az ázsiai metropoliszokban, ahol pusztított, nagyon nehéz napokat okozott. Azért is ijesztő az összehasonlítás, mert a SARS a 65 év feletti korosztályban 50 százalékos halálozási aránnyal tarolt.

De a hivatalos elnevezés a WHO részéről megkésett és kissé talán hiábavaló is volt. Mostanra ugyanis a vírus saját nevet kapott, szinte mindenki koronavírusnak nevezi. Ha valaki igazán pontos szeretne lenni, és tisztában van vele, hogy a koronavírus alapvetően a vírusok egy csoportjára utal, akkor új típusú koronavírusnak hívja.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

Emberek adnak nevet

Az, hogy a mostani járvány hogyan kapott nevet, azért is érdekes, mert a vírusoknak nincs köze a saját neveikhez. Nevet az emberek adnak nekik, és ennek komoly következményei lehetnek. A következmények elkerülésének szándéka pedig a WHO-t ezúttal is kényes politikai játszmák felé terelte.

Mexikói influenzának fogjuk hívni. Nem hívjuk sertésinfluenzának

– közölte Jákóv Licman izraeli egészségügyi miniszter 2009. április 27-én, miután egy új típusú vírus kezdett el terjedni az országban. A vírusnak akkor is volt hivatalos neve, H1N1-nek hívták, de szinte mindenki sertésinfluenzaként ismerte. Azt, hogy a zsidó államnak miért volt problémás a vírust sertésekkel azonosítani, nem nehéz kitalálni, de az általánosan elterjedt névhasználatnak ennél sokkal nagyobb hatása volt a gazdaság bizonyos szektoraira.

A sertésinfluenzának nincs köze a sertésekhez. Nem sertésektől kezdett el terjedni, hanem valószínűleg vándorló madaraktól, az emberek által adott név mégis olyan konnotációkat rejtett, amelyek miatt például Egyiptom az ország összes sertését lemészároltatta. Voltak állatok, amelyeket élve temettek el a pánik miatt. A disznóhúspiac összeomlott, a gazdasági szereplők csak lassan heverték ki a problémás elnevezés okozta válságot. Maga a sertésinfluenza név onnan eredt, hogy a vírus nagyon hasonlított egy másikra, amely elsősorban malacokat fertőzött meg, és az első megbetegedést egy olyan faluban regisztrálták, ahol legalább ötvenezer sertést tartottak.

Ahonnan származik

Később ugyan Izrael is meghátrált a diplomáciai tiltakozások miatt, és végül nem nevezte el mexikói influenzának a vírust, mégis látszik, hogy az első reflex szerint a vélt első jelentkezési pont alapján szoktak nevet adni egy vírusnak.

Ennek komoly tradíciói vannak. Ott van például az Ebola, amelyet a Kongóban található folyóról neveztek el, vagy épp a Zika, amelyet egy ugandai erdőről. Ennek a legérdekesebb példája, egyben legnagyobb baklövése pont a spanyolnátha, amely 1918–19-ben a Föld lakosságának 3–5 százalékát elpusztította.

A járványt ma már a legtöbben Spanyolországhoz kötik, holott az amerikai Kansasből kezdett terjedni. A korabeli összeesküvés-elméletek még sokszor német vírusnak is hívták, mert azt feltételezték, hogy a világháborúban a németekkel szimpatizáló orvosok szándékosan terjesztették el a kórt.

Ez természetesen nem volt igaz, és mostanra azért hívjuk spanyolnáthának, mert Spanyolország független maradt az első világháborúban. Független országként a helyi sajtó feletti cenzúra sem volt olyan szigorú, ezért a spanyol újságok végig tisztességgel beszámoltak a járvány terjedéséről és a halálesetekről, ellentétben azoknak a nemzeteknek a médiájával, ahol ezt az állam szigorúan korlátozta. Hiába terjedt el a vírus Budapesten is, mivel Spanyolországban írtak róla először nyíltan, ezzel a nemzettel azonosították magát a járványt is.

Taxonómia

A vírusok hivatalos elnevezése egyébként viszonylag egyszerű menetrend alapján zajlik. Először azonosítani kell, hogy valóban új vírusról van szó, majd a tudósok küldenek néhány javaslatot az ICTV nevű szervezetnek, vagyis a Nemzetközi Vírustaxonómiai Bizottságnak, ahol döntenek a vírus végső nevéről. Ettől még persze senki nem tudja előírni, hogy ténylegesen mi lesz az a név, amit az emberek valóban használni fognak a vírus megnevezésére.

Ahogy azt sem, hogy a politikusok miként próbálnak beleavatkozni a névadásba. Több mint hétezer ismert nyelv van a Földön, nagyon kevés az olyan név vagy rövidítés, amely senki számára nem lehet sértő. Remek példa erre Hong Kong, amelyet erőteljesen érintett a SARS terjedése, ott mégis atípusos tüdőgyulladásnak hívták. Erre azért volt szükség, mert az állam hivatalos neve Hong Kong Különleges Közigazgatási Terület, amelyet angolul Hong Kong SAR-nak rövidítenek, így a politikai vezetők attól féltek, hogy velük azonosítják majd a vírust. De talán a SARS név kellemetlen asszociációit pont magyar nyelven nem kell igazán túlmagyarázni.

Vírusokat elnevezni azért is kellemetlen feladat, mert gyakran kirekesztők. Az, hogy a HIV vírust, amely talán az egyik legrettegettebb a világon, eredetileg Grid-nek, vagyis homoszexualitással összefüggő immunhiánynak neveztek, félrevezette az embereket a lehetséges áldozatokkal kapcsolatban. Mivel a jobboldali politika hosszú időn át úgy kezelte a problémát, hogy az csak a fehér homoszexuális férfiak közösségét érinti, így sokáig tartott, míg a konzervatív politikusok is érdemben foglalkozni kezdtek az addig kizárólag liberális témaként számon tartott üggyel.

Megbélyegző

De ott van például a MERS nevű koronavírus is, amelyet közel-keleti légúti koronavírusnak neveznek. Ez nem csak egy teljes régiót megbélyegző vírusnév, de az emberek nem is igazán használják, mert bonyolult megjegyezni. És hiába tűnik logikusnak a mostani vírust vuhaninak nevezni, ebből is adódnának problémák, leginkább azért, mert jelenleg is 17 különböző vuhani vírus található a nemzetközi vírustaxonómiában.

Valóban nehéz olyan nevet találni, amely senkit nem bánt meg. A norovírus világszerte ismert betegség, és azt gondolnánk, hogy senkire nincs negatív hatással. De Japánban a Noro kifejezetten népszerű névnek számít, nagyjából húszezer ember él ezzel a névvel az országban. Miután egyikük panaszt tett a vírustaxonómiai bizottságnál, megpróbálták a nevet Nordwalk vírusra változtatni, de ezzel már elkéstek, megragadt a norovírus név.

Kína szájmaszkokkal vásárolja meg a világ szeretetét
Köztük a mienket is. Amilyen rosszul kezelték politikailag a válságot az elején, most pont akkora lendülettel próbálnak erősebben kijönni a pandémiából, mint ahogy belementek. 

És persze vannak olyan politikusok is, akik szándékosan próbálnak új nevet adni a vírusoknak. Ezzel kapcsolatban a legismertebb példa Donald Trumpé, aki a koronavírust szándékosan kínai vírusnak nevezi, a WHO-t pedig Kína-barátnak titulálja, mert a szervezet megpróbálta elkerülni, hogy a vírus nevével megbélyegezzék a világban élő ázsiaiakat. Még olyan képet is láthattunk, ahol Trump a saját kezével húzta ki a beszéde szövegéből a koronavírus szót, hogy fölé írja: kínai vírus.

Ennek a célja természetesen a felelősség áthelyezése Kínára, mint a vírus születési helyére. Természetesen Vuhan városának neve akkor is örökké a koronavírushoz kapcsolódik majd, ha azt nem vuhani vírusnak hívjuk, de több nyugati országban a felelősség áttolásával próbálják meg palástolni a saját korábbi rossz döntéseiket, és Donald Trump is pont ezt a játékot játssza. Kína felelősségéről, és arról, hogy ezt miként próbálja meg elhárítani magától, korábban is írtunk már, ezt itt olvashatja el.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.