Nagyvilág

A lelkész állt a Srí Lanka-i pékeket elüldöző migránspánik élére

Sikerrel exportáltuk a magyar kormánypropagandát a Székelyföldre. Újabb helyre menekítik a kenyérsütő vendégmunkásokat.
Korábban a témában:

Valóságos hisztéria tört ki, miután a Ditrói Pékség sütőipari vállalat két Srí Lanka-i péket alkalmazott, akik ráadásul nem menekültek, hanem törvényes munkaszerződéssel a Székelyföldre érkezett vendégmunkások. Az indulatok fikarcnyit sem csillapodtak az elmúlt héten a nagyjából hatezres településen, ahonnan végül el is költözött a két férfi. A közösségi hálón szerveződött idegengyűlölő csoport február 1-jén délelőttre falugyűlést hívott össze, Renate Weber romániai ombudsman szomorúnak és felháborítónak nevezte a gyergyóditrói esetet, és helyszíni vizsgálatot indít az ügyben.

Piumal és Amahinda harmadik lakása

A botrány kimenetele egyelőre beláthatatlan. Köllő Katalin, a pékség ügyvezetője elmondta lapunknak, hogy miután Gyergyószárhegyre költöztették a két péket, Piumalt és Amahindát, féltek, hogy ott is konfliktus pattan ki, ezért Gyergyószentmiklóson fognak lakni, és gépkocsival furikázzák őket munkába és haza.

Az elmúlt tíz év alatt végigpásztáztuk Gyergyóditrót, de nem találtunk elegendő munkaerőt. Aki jön télen, nyáron elmegy, nekünk pedig két projektünk is fut, s a gépek mellé emberek kellenek, itt pedig már nincs fiatal. Érthetetlen, hogy Bíró Károly segédlelkész, aki ráadásul nem is ditrói, miért állt a tiltakozók élére

– vette végig a fejleményeket.

A segédlelkész a vasárnapi szentmise végén hívta fel a hívek figyelmét az „idegenek” által hordozott veszélyre, tiltakozásra szólítva fel a község lakosságát. Sokáig nem lehetett tudni, hogy a felettesei mit szólnak Bíró magánakciójához, aztán pénteken közleményt adott ki Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek, aki éles kritikával illette a segédlelkészt.

Csillapítani és nem szítani az indulatokat

„Sajnálatos módon Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit, és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik. (…) A katolikus egyház katekizmusa e konkrét esetre vonatkoztathatóan így fogalmaz: „A munkához és hivatásszerű foglalkozáshoz mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget minden igazságtalan megkülönböztetés nélkül: férfiaknak és nőknek, egészségeseknek és csökkent munkaképességűeknek, őslakosoknak és bevándorlóknak. A körülmények függvényében a társadalomnak a maga részéről segítenie kell az állampolgárokat, hogy munkát és alkalmazást szerezzenek maguknak.”

 

Természetesen elvárjuk minden vendégtől, befogadottól, a közösségbe ideiglenesen vagy hosszabb távra bekerülő embertársunktól, hogy alkalmazkodjanak országunk, népünk, közösségünk társadalmi rendjéhez. (…) Nem feledhetjük azt sem, hogy saját közösségünk tagjai, honfitársaink ezrei kényszerültek a jobb megélhetés miatt külföldön munkát vállalni, és őket is emberiesen fogadják vendégmunkásként, mi magunk is ezt várjuk el, ezt tartjuk természetesnek.

 

Mindezek figyelembevételére hívjuk fel elsősorban a jelen esetben érintett gyergyóditrói közösséget, és minden más, hasonló helyzetben levő közösséget, hogy az indulatok helyett az emberiesség, a józan ész és mindenekelőtt a keresztény szeretet és türelem elveit tartsák szem előtt, a békére törekedjenek. Egyházunk hivatalos képviselői, papjai pedig a közösség szolgálatát értelmezzék úgy, mint amely a felszított indulatok lecsillapítására, s nem szítására vonatkozik, és a párbeszéd útjára vezet, nem a gyűlölködés és megosztás irányába.”

 

Részlet Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek közleményéből.

Bíró a 24.hu-nak pénteken azt nyilatkozta, sosem mondta, hogy a pékek  távozzanak. Ő a rengeteg, benne fortyogó kérdés ellenére békés egyeztetést, tárgyalást szeretne az ügyben.

Másképp látja Bíró szerepét Bende Sándor gyergyószéki RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki úgy fogalmazott lapunknak, hogy „én nem ítélhetem el a segédlelkészt, ám ez nem keresztényi hozzáállás”.

Importált hisztéria

Várhatóan a gyergyóditrói eset megáll a Székelyföldön, kicsi a valószínűsége hogy átragadjon a többségi román megyékre, városokra. Ennek fő oka, hogy eddig egyetlen román kormány sem emelte az országos politika szintjére az idegengyűlöletet, a migránsozást, és mivel a munkaerőhiány a szakemberek szerint egymilliós, senki sem félti állását a külföldiektől.

A gyergyóditrói ügy egyik fő kérdése, hogy miért éppen egy székelyföldi településen estek neki a helybeliek a két külföldi péknek, miközben Románia-szerte „migráns” vendégmunkások tízezrei dolgoznak évek óta. Eddig pedig sehol sem tüntettek ellenük.

Az importált migránsellenes hisztéria sokkal rombolóbb, mint maguk a „migránsok”: a feszültséget itt sem ők, hanem a helyi emberek keltették a káros beidegződések miatt, valamint a kívülről beszólogatók

– írta publicisztikájában Szász István Szilárd a romKat.ro portálon a múlt szombaton kipattant botrány kapcsán.

A politikusok ugyan nem fogalmaznak ilyen egyértelműen, de az Orbán-kormány migránsellenessége óhatatlanul begyűrűzött a tömbmagyar Székelyföldre, ahol nagy népszerűségnek örvend a Fidesz-barát média. Erre utalt Puskás Elemér, a jóformán kizárólag magyarok lakta Gyergyóditró polgármestere is, aki a 444.hu-nak azt mondta: „a magyar közmédiából a migránsellenesség jön át, az emberek átérezték a félelmet”.

„Mindennek van hatása” – ütötte el Bende Sándor a kérdésünket, hogy a magyarországi migránsellenességet látja-e a ditrói ügy mozgatórugójának. Hozzátette, „furcsa, hogy pont a két pék ellen lázadoznak, miközben a marosvásárhelyi kosárlabdacsapattól a csíkszeredai hokicsapaton át a sepsiszentgyörgyi élcsapatokig mindenhol játszanak külföldiek”.

Gondolom, hogy van hatása, miközben az emberek zöme még csak nem is látta a két Srí Lanka-i péket, de felültek az idegengyűlölő szóbeszédnek

– válaszolta lapunknak ugyanerre a kérdésre Köllő Katalin, a pékség ügyvezetője. „De az is érdekes, hogy miközben az első napokban a helyiek még vezényszóra migránsoztak, most már vendégmunkásra váltottak, mert rájöttek, mekkora tévedésben vannak” – tette hozzá.

Az ipar több vendégmunkásért lobbizik

Miközben Gyergyóditrón két péken töltik ki az emberek a hétköznapi gondok miatt felgyülemlett tehetetlenséget és dühöt, a munkáltatói szervezetek és lobbik állandó nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy drasztikusan emelje a vendégmunkások éves kvótáját, akkora a munkaerőhiány. Közvetítő cégek tucatjai kínálnak a romániai vállalatoknak külföldi szakképzett munkásokat, elsősorban Törökországból és a délkelet-ázsiai országokból. Nincs olyan szakma, amelyben ne lenne hiány, de jelenleg az építőipari szakmunkások iránt a legnagyobb a kereslet.

2012-ben még csak 20 ezer vendégmunkás dolgozott hivatalosan, idén már 40 ezer. S habár a média számára rendre a Srí Lanka-i, a vietnámi a kuriózum, a származási országot tekintve az első Törökország közel 4500 vendégmunkással, mögötte Vietnám (körülbelül 4000) és a Moldovai Köztársaság (3000) következik.

Tavaly Bihar megyébe 908 EU-n kívüli vendégmunkás érkezett, zömük az építőiparba, szállodákhoz, vendéglőkhöz, de akadt olyan takarító cég, amelyik egymaga száz személyt alkalmazott. Olt megyében sokáig mutatóban sem akadt dél-ázsiai vendégmunkás, tavaly viszont kétszáznak adtak állást, főleg építőipari cégek, ám ott senkinek sem jutott az eszébe az utcán tüntetni, szervezkedni ellenük.

Aradon a tehervagongyár a közelmúltban negyven indiai hegesztőt vett fel (miközben a vállalat működtet saját hegesztő szakiskolát), az Astra Személyvagongyárban pedig Srí Lanka-iak is szerelik a villamosokat.

Kedvelem őket, mert csendesek, szorgalmasak, és kevesebb cigarettaszünetet tartanak, mint a románok

– mondta a 24.hu-nak egy nevét elhallgató részlegvezető.

Arad legnagyobb taxis cégénél öt pakisztáni munkavállalót alkalmaznak, ők korábban Dubajban fuvaroztak.

A szállodaipar és vendéglátás a Fülöp-szigetekről hoz takarítókat, konyhai személyzetet, felszolgálókat, a Duna-deltától, a tengerparti üdülőktől kezdve Bukaresten, Brassón át Kolozsvárig találkozni velük. A szakma fő panasza, hogy hiába költenek szakácsok, cukrászok képzésére, mihelyst átveszik a végzettséget igazoló papírokat, azonnal külföldre távoznak. A romániai vendéglátásból állítólag 25 ezer alkalmazott hiányzik, legalább 15 ezren a tengerpartról.

A munkaügyi minisztérium és a belügyminisztérium az év első napjaiban belengette, hogy 2020-ban 30 ezer munkavállalási engedélyt bocsátanak ki, és várhatóan indiaiak érkeznek a legnagyobb számban.

A külföldiek bérezése nagyjából megegyezik a romániai munkásokéval. Kevesebbet kereshetnek, de többet egyetlen cégvezető sem akar fizetni, kerülendő a konfliktusokat. A bruttó minimálbér 2020. január 1-jétől 2230 lej (mintegy 150 ezer forint), a szakmunkások átlagosan nettó 170-235 ezer forint között visznek haza, vagy ennél is többet.

Kiemelt kép: Gallus Mallus / Flickr

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.