Az Euronews rákérdezett, mit lép az EU soros elnökségét betöltő Horvátország, miután az Európai Parlament (EP) határozata szerint nem szabad késlekedni a 7-es cikkely szerinti eljárással, mert Magyarországban és Lengyelországban az utóbbi időben is romlott a demokrácia helyzete.
A horvát elnökség szóvivője írásban azt válaszolta, hogy fontosnak tartják a jogállamiság védelmét, az unió egyik alapértékét, de szerintük ezt leginkább párbeszéddel lehet elérni.
A mi álláspontunk az, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás lényege nem a szankciók kivetése azoknál az országoknál, ahol hiányosságok vannak. Mi azt szeretnénk, ha ezek a hiányosságok megszűnnének, ha a tiszteleten és párbeszéden alapuló kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnánk. Ez alapvető fontosságú lenne az európai egység megtartása érdekében.
Bruno Lopandic szóvivő szerint
Egyelőre egyeztetnek a partnerekkel, a fejlemények ismeretében döntenek a konkrét lépésekről, amelyekről rendszeresen tájékoztatják majd az Európai Parlamentet.
A hetes cikkely szerinti eljárást 2018 szeptemberében indították el Magyarország ellen. Az eddigi meghallgatásokon az Orbán-kormány képviselői tagadták, hogy bármilyen hiányosság lenne a magyar jogállamiságban és a magyar álláspont hasonló a horváthoz. Varga Judit igazságügyi miniszter is a tagállamok párbeszédeként képzeli el a folyamatot.
A magyar kormánynak természetesen nem lenne ellenére, ha lekerülnének a szankciók a napirendről, de az EP képviselőit aggasztja a hetes cikkely szerinti eljárás bonyolultsága, elhúzódása, ezért kérték a folyamat felgyorsítását. A dokumentumot nagy többséggel fogadta el a parlament, a Fidesszel szövetséges Európai Néppárt képviselőinek többsége is igennel voksolt.
Kiemelt kép: Andrej Plenkovic, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Horvátország miniszterelnöke és Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tárgyal Zágrábban január 10-én. MTI/EPA/Antonio Bat