2019 lett az az év, amikor a magyar politika tartósan Brüsszelbe költözött. Persze ez nem csak a magyar politikára igaz, a legtöbb uniós tagállam sokkal inkább elkezdett az Európai Unió tevékenységére koncentrálni, de nálunk a hazai politika szűk keretei és a brüsszeli lehetőségek speciális egyensúlyt alakítanak ki.
Azt vita nélkül állíthatjuk, hogy a magyar parlamentben az ellenzéknek nehéz politizálnia. Legkésőbb azóta így van ez, hogy a Fidesz visszaszerezte a mandátumok kétharmadát. A parlamenti politizálás így különböző kommunikációs trükkökre, látványos megmozdulásokra és színtiszta trollkodásra szűkült. Erre viszont az új országgyűlési szabályok elfogadása után még kevesebb lehetőség lesz, így már annyi akciót sem láthatunk majd a magyar parlamentben, mint a rabszolgatörvény elfogadása környékén. A Tisztelt Ház szó szerint a nemzet temploma lett, ahol vitatkozni nem szabad, hangosan beszélgetni pedig nem illik.
Ehhez képest ugyanakkor a lehetőségek tárháza nyílt meg Brüsszelben, amit leginkább egy új, aktív politikai generációnak köszönhetünk. Dobrev Klárától Donáth Annán és Cseh Katalinon keresztül a politikai kommunikációban eddig is erős, szubsztanciában kevésbé meggyőző Ujhelyi Istvánig szinte minden magyar párt képviselője arra fogja használni az európai politikát, hogy hazafele dolgozzon.
Keményen indulhat
És erre bőven lesz is lehetőségük. 2020 valószínűleg méretes kudarccal indul majd a Fidesz számára, amiből nem lesz könnyű felállnia. Már februárban végleg kizárhatja ugyanis a soraiból a magyar kormánypártot az Európai Néppárt, és nyilván az a KDNP is követni fogja majd, amely ellen hivatalosan nem zajlik eljárás, de nem is valódi párt a Fidesz nélkül.
Ez egyrészt annak következménye, hogy az Európai Néppártot eddig Orbán Viktor egyik szövetségese, Joseph Daul irányította, mostantól viszont egyik ellenfele, Donald Tusk vezeti. Nem növeli a Fidesz esélyeit az sem, hogy a néppárt második legnagyobb hatalmú embere, a párt parlamenti frakcióvezetője az a Manfred Weber, akit Orbán Viktor és Emmanuel Macron gáncsoltak el az Európai Bizottság elnöki posztjáért vívott küzdelemben.
Kérdés persze, hogy ezt a taktikai előnyt, hogyan tudnák kihasználni az ellenzéki magyar pártok. A Fidesz rengeteget veszít azzal, hogy már nem fér hozzá az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládjának infrastruktúrájához, de azzal is, hogy Orbán Viktort a jövőben személyesen sem fogják megvédeni a párttársai, hiszen már nem lesznek a párttársai. Egyelőre Orbán Viktor számára is embert próbáló feladatnak tűnik, hogy olyan pártcsaládot találjon, ahova a kormánypárti képviselők be tudnak majd ülni, mert ilyenből nem sok akad Brüsszelben.
Ráadásul az elmúlt évek kitartó munkájának köszönhetően Orbán végre az Európai Tanácsot is magára haragította. Ezt persze még változhat, hiszen a januártól esedékes horvát, majd az év második felétől induló német soros elnökség sok mindent felülírhat, de sokak szerint Kovács Zoltán legutóbbi akciója tényleg felháborította a tanács tagjait.
Nagy változások
Mindez pont abban az időszakban történik, amikor a legnagyobb változásokon megy keresztül Európa. Az év első fele várhatóan két témáról szól majd. Az egyik, hogy az Európai Zöld Megegyezés keretében megkötendő 49 konkrét szabályozási javaslatot miként fogják elfogadni, és mennyi pénzt lehet majd ezzel legombolni az Európai Unió gazdagabb tagállamairól.
Az már most látszik, hogy az új Európai Bizottság és a tanács új vezetése nem követelik meg a teljes egyetértést a nekik fontosnak tűnő ügyekben. A legutolsó tanácsülésen például valójában nem született megegyezés a klímacélokról, hiszen Lengyelország nem írta alá a határozatot, Ursula von der Leyen és Charles Michel mégis úgy jelentették be, mintha megegyezés született volna.
A nagy klímamegállapodás legtöbb részének elfogadásához nem lesz szükség minden tagállam szavazatára, ezt az EU új vezetői is tudják. Így pedig sokkal kevesebb lehetőség lesz arra, hogy néhány tagállam egyedül megakadályozhassa az EU átalakítását.
A másik meghatározó téma természetesen a brexit lesz. Boris Johnson nagyarányú győzelme ugyanis csak arra ad lehetőséget, hogy a britek kilépjenek az Európai Unióból, ám ezután következik az igazán nehéz része az ügynek.
Politikai termékek
Körülbelül egy év lesz ugyanis arra, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió megkössenek egy olyan kereskedelmi megállapodást, amilyenen általában évtizedeket szokás dolgozni. Valószínűleg ez nem is születhet meg 2020 végéig, így arra számíthatunk, hogy a gyakorlatban jövőre még nem változik semmi az EU és Nagy-Britannia között. Kivéve talán azt, hogy Skóciában és Észak-Írországban újabb lökést kaptak a függetlenségi törekvések.
2020 előzetesen politikailag kevéssé izgalmas évnek tűnik Magyarország számára. Ez viszont azt valószínűsíti, hogy a Fidesz végre kilábal abból a politikai apátiából, amelybe az októberi önkormányzati választás eredményeként süllyedt. Szinte biztos, hogy valamilyen új politikai kommunikációs termék kidolgozása zajlik, amelynek valószínűleg eleme lesz az Európai Unió is.
Azt még feltételezni is túlzás lenne, hogy a Fidesz ki akarná vezetni az országot az EU-ból. Ehhez az unió túl jó üzletet jelent a Fidesz körüli gazdasági köröknek, ráadásul még mindig túl népszerű Magyarországon ahhoz, hogy ezt a bizonytalan szavazók vagy akár a fideszesek egy része megengednék. Ezzel együtt tény, hogy az EU tökéletes ellenségképként funkcionál Orbán számára. Persze nem azért, mert egy olyan szervezetről van szó, amelyik irgalmatlan mennyiségű pénzzel támogat minket, hanem azért, mert rendszeresen teszi szóvá a kilengéseinket.
Az év első felében irányító horvát elnökség valószínűleg nem lesz komoly ellenfele Magyarországnak, a júliustól következő Németországról viszont ezt egyelőre nem tudni. A németek mindig hangosabb támogatói voltak a jogállami követelményekkel szembeni elvárásoknak, a gyakorlatban viszont gyakran sorolták be saját országuk külpolitikáját a német cégek érdekei mögé. 2020 második fele arról szól majd, hogy kiderüljön, ezúttal melyik lesz a fontosabb. A Fidesz számára ekkor dől majd el, mennyire lesz nehéz év a következő.
Kiemelt kép: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
