Elsőre úgy tűnhet, Donald Trumpnak nincsen sok esélye arra, hogy újra megválasszák, hiszen egyike a valaha volt legnépszerűtlenebb amerikai elnököknek, munkájával csak az amerikaiak 41 százaléka elégedett, és közben egyre gyűlnek a bizonyítékok, hogy elnöki hatalmával visszaélve saját céljaira használta fel az Egyesült Államok külpolitikáját.
A Morning Consult közvélemény-kutató cég felmérése szerint a választók 56 százaléka számít arra, hogy Trumpot újraválasztják a 2020. november 3-ai választáson. A héten közzétett kutatási eredmények szerint a republikánusok 85 százaléka és a függetlenek 51 százaléka is Trump győzelmét tartja valószínűnek, de így van ezzel a demokrata szavazók 35 százaléka is.
Az biztosra vehető, hogy rengetegen fognak szavazni az elnökválasztáson. A Politico című lap számára készített felmérés szerint a választók 92 százaléka jelezte, hogy valószínűleg el fog menni szavazni, közülük 81 százalék „nagyon valószínűnek” tartja, hogy voksolni fog. E mellett a választók lelkesek is: több mint 80 százaléka közölte, hogy nagyon vagy valamennyire motivált a választáson való részvételre.
A demokrata verseny állása
Kevesebb, mint 90 nap van hátra az első demokrata előválasztásokig, de egyelőre lehetetlen megmondani, hogy ki lesz végül a Demokrata Párt elnökjelöltje, azaz Trump ellenfele. A pozícióért húsznál többen szálltak versenybe, és bár a mezőny azóta csak minimálisan csökkent, az év eleje óta tartó kampány megtette a hatását: a közvélemény-kutatások szerint már csak féltucatnyi jelöltnek van valódi esélye arra, hogy megmérkőzhessen Trumppal az elnöki címért.
A legfrissebb országos felmérések szerint hármas holtverseny alakult ki az élen. Joe Biden egykori alelnök hiába vezette egész évben magabiztosan a mezőnyt, előnye fokozatosan csökkent, és mostanra már fej fej mellett áll Elizabeth Warren szenátorral az első helyen. Szorosan mögöttük van Bernie Sanders, aki a második helyről csúszott vissza a harmadikra.
A Monmouth egyetem szerdán közzétett közvélemény-kutatási eredményei szerint Biden és Warren jelölését a választók 23 százaléka támogatja, míg Sandersre a választók 20 százaléka szavazna. Rajtuk kívül az összes többi jelölt tíz százalék alatt áll. A RealClearPolitics közvélemény-kutatási átlaga szerint Biden ugyan még 7,2 százalékkal áll az élen, de ez csalóka. Barack Obama egykori alelnöke ugyanis sokkal rosszabb pozícióban van, mint ahogy ezt az országos felmérések mutatják, és valójában most már inkább Warren számít a legesélyesebb demokrata elnökjelöltnek.
Hogy mennyire visszaesett Biden, azt jól mutatják az első előválasztásokat tartó Iowa és New Hampshire államokban végzett felmérések. Kevesebb, mint 90 nappal az iowai előválasztások előtt Warren vezeti a mezőnyt az államban, míg Biden a negyedik helyre szorult vissza: nem csak Sanders előzi meg, hanem nagy meglepetésre Pete Buttigieg polgármester is, aki a második helyen áll. Hasonló a helyzet New Hampshire-ben, ahol október óta Warren a legnépszerűbb, míg Biden és Sanders gyakorlatilag holtversenyben áll a második helyen.
Kezdődik a végjáték
Egyelőre úgy tűnik, hogy a Warren-Sanders-Biden hármast már csak nagyon kevesen tudják megszorítani, ahogy egymás után estek vissza a korábban még esélyesnek gondolt jelöltek. A már-már rocksztárként imádott egykori texasi képviselő, Beto O’Rourke az egyik nagy reménységnek számított, de rosszul szervezett kampánya teljesen összeomlott, és előző hét pénteken bejelentette, hogy kiszáll az elnökválasztási küzdelemből.
Szintén esélyesnek gondolták sokan Kamala Harris kaliforniai szenátort, aki tavasszal még Warrent megelőzve állt a harmadik helyen Biden és Sanders mögött. Azonban Kalifornia egykori főügyésze, akit a „női Obamaként” is emlegettek, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és szép lassan a jelentéktelenségbe süllyedt vissza, Jól mutatja, hogy milyen nagy bajban van, hogy kampánystábja az előző héten bejelentette, bezárják a New Hampshire-ben lévő irodáikat, elbocsájtják az ott dolgozó munkatársaikat, és mindent egy lapra tesznek fel Iowában. Ha ott nem ér el jó eredmény, ami valószínű, az a kampánya végét fogja jelenteni.
Az esélyesek között tartották számon még a mexikói ősökkel rendelkező Julian Castrót, Obama egykori lakásügyi és városfejlesztési miniszterét, valamint Cory Bookert, New Jersey állam első fekete szenátorát, de mostanra mindketten a teljesen esélytelen kategóriába kerültek. Ezzel szemben még versenyben van két jelölt, akik sansz nélkül indultak: Buttigieg és Andrew Yang. Igazi esélye valójában csak az előbbinek van.
„A túl tökéletes elnökjelölt.” Így jellemeztük április végén az Indiana állambeli South Bend kisváros polgármesterét, a 37 éves háborús veterán Pete Buttigieget, aki tapasztalt szenátorokat és kormányzókat maga mögött hagyva mostanra már valódi esélyesnek számít.
A homoszexualitását nyíltan vállaló és partnerével házasságban élő politikus jól szervezett, profi kampánnyal vette be Iowát, ahol az elmúlt hónapban megkétszerezte stábját, az államot járó buszturnéja lelkes tömegeket vonzott, miközben digitális hirdetései elárasztották az államot.
A tajvani bevándorló szülőktől származó jogász az automatizálás okozta munkahelyvesztés veszélyét helyezte kampánya középpontjába, és a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése a fő kampányígérete, e szerint minden állampolgár havi ezer dollárt kapna. A kampányolást láthatóan örömmel végző Yang lelkes, és főleg fiatalokból álló támogatói segítségével tudott versenyben maradni, akik az elmúlt három hónapban 10 millió dollárt gyűjtöttek össze kampányára, megelőzve ezzel több ismert szenátort és kormányzót.
Ez lehetőséget adott neki, hogy tapasztalt és elismert kampányszakembereket vegyen fel a csapatába, akik segítségével még profibbá tette amúgy is kifinomult kampányát. Támogatói ráadásul széles ideológiai réteget fognak át: vannak közöttük jobboldali konzervatívok, liberálisok, progresszív baloldaliak és Trump-szavazók is. Azonban ettől még mindig nagy meglepetés lenne, ha fél év múlva is versenyben lenne.
Durvulnak a támadások
A demokrata elnökjelöltek egészen mostanáig meglepően visszafogottan támadták egymást, de ahogy közelednek az első előválasztások, és az élmezőnyben kezd szorossá válni a küzdelem, számítani lehet rá, hogy bekeményítenek a jelöltek. A fő célpont pedig jelenleg a mezőnyt valójában vezető Elizabeth Warren.
A progresszív ikont, akinek kampányszlogenje szerint „mindenre van egy terve”, már eddig is támadták általános társadalombiztosítási reformelképzelései miatt, megkérdőjelezve, hogy az megoldható-e komolyabb adóemelés nélkül, de azok az amerikai politikában megszokotthoz képes kifejezetten finomak voltak.
Az egykori alelnök állítása szerint csak az ellene tett beszólásokra reagált, miután Warren azzal vádolta, hogy republikánus érveket hangoztat, és a gyógyszergyárak érdekeit védi, amikor támadja a társadalombiztosítási tervét. Biden ezután „elitistának” kezdte el beállítani a politikai szerepvállalása előtt harvardi professzorként dolgozó Warrent, aki Biden szerint „lenézi” az átlagembereket, és akik nem értenek vele egyet, azok Warren szerint „nem olyan okosak, mint ő”, és „nem demokraták”.
Ahogy egy, a Biden-kampányhoz közel álló forrás elmagyarázta az új megközelítést a CNN-nek:
Warren egy okostojás, aki szerint egy idióta vagy, ha nem értesz vele egyet.
A Biden-kampány reményei szerint az ütések meg fogják gyengíteni Warrent és Buttigieget, akik magyarázatuk szerint úgy lehetnek az élen, hogy még nem vettek részt igazán komoly adok-kapokban. Miközben Bident a kampány kezdete óta támadják, és ennek ellenére még mindig talpon van. Ahogy azt a volt alelnököt támogató egykori iowai kormányzó, Tom Vilsack a Politicónak elmondta:
A kérdés, hogy a többiek is talpon maradnak-e, miután bekaptak pár ütést. Majd kiderül.
