„Ez csúnya lesz” – végre igazán beindul a demokrata előválasztás

Eddig takaréklángon égett, de most magasabb fokozatba kapcsol az amerikai elnökválasztás folyamata, ahogy a demokrata elnökjelöltek először állnak össze egy élő televíziós vitára. A várakozások szerint amerikaiak tízmilliói fogják nézni, ahogy a jelöltek végre egymással szemben állva csapnak össze Miamiban, ahol első alkalommal mutathatják be magukat országos közönség előtt.

Az újraválasztási kampányát a napokban beindító Donald Trump legyőzésére készülő demokrata szavazók 23 jelölt közül választhatnak, de csak húszan fognak részt venni a vitán, amit a nagyszámú mezőny miatt két napon tartanak: június 26-án és június 27-én. Mindkét nap tíz-tíz jelölt áll majd színpadra, vegyesen az esélyesek, és azok, akik még az egy százalékot sem érik el közvélemény-kutatásokban.

Utóbbiaknak a mostani vita lesz a lehetőség, hogy kitűnjenek a nagy mezőnyből, és észrevetessék magukat a választókkal, miközben az ismertebbek az egész ország előtt támadhatnak rá a jelenleg legesélyesebbnek tartott jelöltre, Joe Bidenre, aki magabiztosan áll a közvélemény-kutatások első helyén, messze megelőzve mindenkit.

A legesélyesebbek

Barack Obama alelnöke már akkor a legnagyobb esélyesnek számított, amikor még be sem jelentette indulását az elnökjelölti pozícióért: január óta 30 százalék körüli eredménnyel vezette a felméréseket. Majd miután áprilisban bejelentette indulását, a politikai forradalomra váró baloldali aktivisták legnagyobb meglepetésére az idős, középutas politikát hirdető egykori szenátor csak növelte előnyét a felmérésekben: május közepén már 40 százalék körüli eredménnyel vezette a mezőnyt.

Trump izgulhat a demokraták legnépszerűbb jelöltje miatt

A liberális baloldal leírta Joe Bident. Most értetlenül nézik, hogy Barack Obama alelnöke maga mögé utasította az összes többi demokrata elnökjelöltet.

Ahogy várható volt, az azóta eltelt hetekben ez az előny valamennyire mérséklődött, de még mindig Biden áll az élen, ő az, akit le kell taszítania az élről annak, akik nyerni akar. Jelenleg úgy tűnik, erre a jelöltek kevesebb mint fele lehet képes.

• Elsőként ott van a Hillary Clintont 2016-ban majdnem megverő, szociáldemokrata vermonti szenátor, Bernie Sanders. A fiatal progresszív választók kedvence stabilan a második helyen áll a felmérésekben, és korábban amerikai mércével szélsőségesen baloldalinak számító programja mostanra már elfogadottá vált a Demokrata Pártban.
• Az utóbbi hetekben feljött rá a progresszív ikon, Elizabeth Warren. A részletesen kidolgozott programtervéről ismert massachusettsi szenátort korábban szintén túl radikálisnak írták le, de ez kezd megváltozni, és a párt mérsékelt szárnya is egyre bizakodóbban tekint rá.
• Őket követi a Demokrata Párt egyik legizgalmasabb fiatal politikusa, Pete Buttigieg, a túl tökéletes elnökjelölt . Az Indiana állambeli South Bend kisvárosi polgármestere a kampány eddig legnagyobb meglepetése, akinek pár jól sikerült televíziós szerepléssel sikerült nagy benyomást tennie a választókra, különösen a fiatalokra.
• Előkelő helyen áll a közvélemény-kutatásokban Kamala Harris szenátor, Kalifornia állam egykori főügyésze. Amikor januárban bejelentette indulását, Sanders és Biden mellett az ő támogatottsága volt egyedül 10 százalék felett, de az azóta eltelt hónapokban kissé visszaesett. A vita lehet számára a kiugrás, ami rendesen beindíthatja kampányát.
• Beto O’Rourke egykori texasi képviselő márciusban rocksztárként robbant be az előválasztási harcba. Azóta ugyan visszaesett, de tapasztalt szakemberek által irányított kampányát nem lehet még leírni.
• És akire még oda kell figyelni, az Cory Booker, New Jersey állam első afroamerikai szenátora. Az Oxfordon tanult, és a Yale-en jogászként végzett 49 éves politikus mérsékelt liberálisnak tartja magát, és a középutas politikát váró szavazók támogatásában bízhat.

Még közel sem dőlt el semmi

A közvélemény-kutatási adatokat nézve úgy tűnhet, biztos Joe Biden győzelme, de ezt túl korai lenne kijelenteni. A felmérések ilyen korán (még 8 hónap van hátra az első szavazásokig) híresen megbízhatatlanok, inkább mérik a jelöltek ismertségét, mint támogatottságát. Ahogy azt Jim Messina, a Barack Obama újraválasztását irányító kampányszakember a héten kijelentette a felmérésekről:

Az összes szemét.

Őszig kell várni arra, hogy a közvélemény-kutatások valódi támogatottságot kezdjenek el mérni, de még azután is nagy meglepetések érhetik az felmérések élén álló jelölteket, amikor elkezdenek szavazni az emberek az első előválasztásokat tartó Iowa (2020. február 3.), New Hampshire (február 11.) és Dél-Karolina (február 29.) államokban.

Az elmúlt ötven évből ugyanis több példa is van arra, hogy egy biztosan vezető politikus a közvélemény-kutatások éléről a süllyesztőbe került.

2008-ban például John McCaint mindenki teljesen leírta fél évvel az első republikánus előválasztások előtt, kampánya kezdett kifogyni a pénzből, a szakemberek kezdték otthagyni, a felmérésekben pedig majdnem egy éven át magasan Rudy Giuliani, New York egykori polgármestere vezetett. Aztán elkezdtek szavazni az emberek, Giuliani pedig pár hét múlva kiesett, míg McCain elnökjelölt lett.

Ugyanabban az évben Hillary Clinton biztos befutónak tűnt a demokratáknál. Egyetlen valódi ellenfele egy ismeretlen fiatal szenátor, Barack Obama volt, aki egészen az iowai előválasztásig jóval a volt first lady mögött szerepelt a felmérésekben, és még a fekete szavazók körében sem állt jobban Clintonnál. Aztán Obama megnyerte Iowát, egy gyakorlatilag csak fehér szavazókból álló államot, és onnantól elkerülhetetlenné vált végső győzelme.

Biden aggódhat az 1972-es előválasztás példája miatt is. Akkor mindenki biztosra vette, hogy Maine állam egykori szenátora, Ed Muskie lesz az, aki demokrata elnökjelöltként megmérkőzhet a hivatalban lévő republikánus elnökkel, Richard Nixonnal. Az általánosan elfogadott vélemény szerint ő volt a legesélyesebb arra, hogy nyerjen, de a háborúellenes fiatalok segítségével végül George McGovern szenátor került ki győztesen az előválasztásból. Majd utána minden idők egyik legnagyobb vereségét szenvedte el Nixontól.

A 2004-es demokrata előválasztások kezdetekor pedig Howard Dean tűnt biztos befutónak. Egy hónappal az iowai előválasztás előtt kétszer akkora volt a támogatottsága, mint riválisának. Aztán John Kerry megnyerte az előválasztást Iowában, majd utána New Hamshire-ben is, és Dean kampányának ezzel vége volt. A választók a biztosat választották a rizikós populista helyett.

Tisztában vannak ezzel Biden kihívói is, akik a héten már ízelítőt is adtak abból, mennyire készen állnak a támadásra, és azonnal kihasználják a Biden-kampány legkisebb hibáját is.

Ez csúnya lesz

A Demokrata Pártban hatalomátvételre készülő progresszív szárny már a kezdetektől fogva utálkozva nézte Bident, aki szerintük a múltat és a maradiságot képviseli a jövővel és a haladással szemben. Ennek adott táptalajt egy adománygyűjtő rendezvényen, amikor nosztalgiával beszélt a múltról, amikor a kongresszusban még képesek voltak együttműködni egymással sok kérdésben egyet nem értő politikusok.

Pechjére pont két olyan szenátort sikerült felhoznia példaként, akik erősen szegregációpártiak voltak, és ezt a többi demokrata elnökjelölt azonnal kihasználta mint támadási felületet a fekete szavazók körében rendkívül népszerűnek számító Biden ellen.

• Cory Booker bocsánatkérésre szólította fel Bident, amiért „szegregációpárti politikusokat dicsért”.
• Elizabeth Warren kijelentette, nem oké a szegregáció támogatóit ünnepelni.
• Kamala Harris újságírók előtt közölte, „nagyon aggasztják” Biden szavai, hozzátéve: ha azokon a politikusokon múlt volna, akkor ő mint színes bőrű nemcsak szenátor nem lehetne, de „még ebben a liftben sem állhatnék most”.
• Bill de Blasio vegyes családjáról készült fotót tett közzé Twitter-oldalán, közölve, hogy ha a Biden által említett politikusokon múlt volna, illegális lenne házassága a fekete feleségével. New York polgármestere hozzátette, Biden ezzel újra bizonyította, mennyire távol áll a modern Demokrata Párt értékeitől.
• Bernie Sanders pedig közölte, hogy egyetért Bookerrel, Bidennek szerinte is bocsánatot kéne kérnie kijelentése miatt.

Biden azonban újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy nem hajlandó a bocsánatkérésre, és kikérte magának, hogy akár csak finom utalások szintjén is rasszistának állítják be kijelentése miatt. Egy kampányeseményen pedig, amikor a közönség egyik tagja arra biztatta, hogy kezdje el támadni ellenfeleit, Biden közölte, nem hajlandó beszállni egy ilyen csatába. Egyben megköszönte támogatóinak, hogy segítik, hogy részt vehessen az elnökválasztási versenyben, majd hozzátette:

Ez csúnya lesz.

Kiemelt kép: Jim Young/Bloomberg / Getty Images