Nagyvilág
In this picture taken on June 4, 2019, an Indian boatman walks amid boats on the dried bed of a lake at Nalsarovar Bird Sanctuary, on the eve of World Environment Day. - Because of less monsoon rains last year and current heatwave conditions, the Nalsarovar Bird Sanctuary, which attracts thousands of migratory birds every year, has dried up. (Photo by SAM PANTHAKY / AFP)

Az egészségünk is a klímaváltozás áldozatává válik

Korábban a témában:

Egymás után jönnek a különböző hírek a klímaváltozás várható drasztikus hatásairól, egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentésből pedig kiderül, hogy olyan fenyegetések is várnak ránk, amikkel korábban nem számoltunk.

Mik a klímaváltozás egészségügyi következményei Európában? – ezzel a címmel jelentetett meg tanulmányt az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testülete, az EASAC.

Mi az az EASAC?

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét az Európai Unió tagállamainak nemzeti tudományos akadémiái hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg szakértői javaslatokat a szakpolitikai döntéshozóknak. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja.

A jelentés apropóját az a már sokat ismételt tény adja, hogy amennyiben a üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a jelenlegi ütemben megy tovább, az évszázad végére az iparosodási előtti állapothoz képest több mint három fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet.

De mik is azok az egészségügyi kockázatok, amik a klímaváltozás hatására tovább súlyosbodhatnak? Egyrészt a jövőben gyakoribbá válnak majd a hőhullámok, több allergén anyag kerül majd a levegőbe, másrészt az élelmiszerellátás is bizonytalanabbá válik, hiszen a mezőgazdaság is a súlyosan érintett területek közé tartozik.

A hőmérséklet emelkedése pedig a teljes gazdaságra is hatással van, a leginkább érintett térségek Európában a mediterrán térségeken kívül Bulgária, Románia és Magyarország.

A dried corn field is pictured on August 6, 2018 in Mitschdorf, eastern France, as a heatwave sweeps across Europe. (Photo by PATRICK HERTZOG / AFP)
Fotó: Patrick Hertzog / AFP

Az emberi egészség ma jobb, mint bármikor korábban a történelem során, írják a jelentés készítői. Azonban az a paradox helyzet állt elő, hogy ez éppen akkor történik, amikor egyes jelentések már arról szólnak, hogy még ebben az évszázadban összeomolhat az emberi civilizáció.

Az egészségügyi kockázatok által leginkább fenyegetett csoportok a gyerekek, az idősek, a terhes nők, a kültéren dolgozók, illetve a beteg emberek. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és az úgynevezett hősziget-jelenség, ami városok lakosságának növekedésével erősödik.

Hőszigetjelenség

A hősziget a nagyvárosokban bekövetkező jelenség, melynek lényege, hogy a városi területen a hőmérséklet jóval magasabb, mint a várost környező külvárosi és vidéki területeken.

A hőhullámok főként az időseket, a betegeket, a gyerekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket és a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. Ráadásul a hőség az alvásra is negatív hatással van, egy tíz éven át készülő amerikai felmérésből kiderül, hogy van összefüggés az éjjeli hőmérséklet és az alvászavarok között, főként az idősek körében.

A gyilkos forróság kegyetlen hatásai jelenleg is érzékelhetőek, hiszen Indiában az elmúlt három hétben több tucat ember halt meg, miután a hőmérséklet tartósan 50 fok felé emelkedett. Az extrém időjárási helyzet a helyi szakértők szerint is a klímaváltozással hozható összefüggésbe, hiszen tudósok világszerte figyelmeztetnek, hogy brutális hőhullámokra kell felkészülnünk.

A hőség ezen kívül olyan, elsőre meglepőnek tűnő dolgokra is hatással van, mint a bűnözés. Egy szintén amerikai felmérés adataiból látható, hogy a hőmérséklet emelkedése korrelál a bűnügyi esetek számának emelkedésével, beleértve az erőszakos bűncselekményeket is.

Budapest, 2018. július 30.
Egy férfi vizet iszik a hõség miatt elrendelt vízosztáson a Déli pályaudvaron 2018. július 30-án. A rendkívüli és tartós hõség miatt országosan életbe lépett a hõségriadó, a vörös kód. A napi középhõmérséklet helyenként a 27 Celsius-fokot is meghaladhatja, a legmagasabb hõmérséklet 35 Celsius-fok is lehet.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Aggasztónak tűnik ezen kívül az is, hogy amíg az emberiség közel egyharmada már ma is olyan helyen él, ahol növeli a halálozási rátát a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség, addig 2100-ra ez az arány 48 százalékra nőhet, ha nem csökken drasztikus mértékben az üvegházgáz-kibocsátás.

A század végére még ennél is rosszabb lesz a helyzet, akkor már az emberiség háromnegyede ilyen vidéken él majd, amennyiben nem történik drasztikus változás. Nem meglepő tehát, hogy a kutatók szerint a legfontosabb a klíma stabilizálásán túl az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása.

Hogy léteznek-e megoldások? A válasz igen, a kutatók szerint ráadásul ezek elérhetőek is számunkra, azonban mindehhez politikai akaratra is szükség van.

A klímaváltozás következtében az élelmiszer-ellátás is bizonytalanabbá válik, azonban a jelentés szakértői is kiemelik, hogy az EU valószínűleg ezentúl is tudná fedezni a tagállamok igényeit, csakhogy már importból. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy például takarmány importálása esetében az exportőr államokat arra sarkalljuk, hogy vágják ki a fákat, az erdők szántófölddé alakítása érdekében.

A jelentésben kiemelik, hogy az uniós zöldségszektorban a tavalyi szárazság az elmúlt negyven év legsúlyosabb problémáját okozta, a leginkább érintett országok között pedig Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett Magyarország is szerepel.

A melegedő klíma miatt a különböző fertőző betegségek terjedését is eredményezi, következtében ugyanis új betegséghordozók jelennek meg Európában, például az ázsiai tigrisszúnyog, ami az agyvelőgyulladás, a nyugat-nílusi láz és a Zika-vírus hordozója is.

Szingapúr, 2016. szeptember 1.
A zikavírust terjesztõ egyiptomi csípõszúnyog (Aedes aegypti) ellen használt vegyszerrel permetez egy szúnyogirtást végzõ férfi Szingapúr Bedok North nevû negyedében 2016. szeptember 1-jén. Szingapúrban augusztus 27-én regisztrálták az elsõ, nem külföldrõl behurcolt zikavírusos esetet, és azóta 115-re emelkedett a jelentett megbetegedések száma a városállamban. (MTI/EPA/Wallace Woon)
A zikavírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog ellen használt vegyszerrel permetez egy szúnyogirtást végző férfi Szingapúr Bedok North nevû negyedében 2016 szeptemberében. Fotó: Wallace Woon / EPA / MTI

A tigrisszúnyog a következő évtizedben már Nyugat-Európa nagy részén is előfordul majd, a nyugat-nílusi láz pedig már tavaly is több halálos áldozatot szedett Magyarországon.

Az érintett területek sora még mindig nem ért véget, hiszen a klímaváltozás az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is növeli, ugyanis az ezeket okozó baktérium az áradások következtében nagyobb valószínűséggel szennyezi majd az ivóvízbázisokat. A magasabb hőmérséklet ezen kívül a szalmonellabaktérium szaporodását is elősegíti.

A jelentést készítő testület szakértői szerint az uniós intézményeknek kötelessége többet tenni azért, hogy az egészségügyi szempontok is helyet kapjanak a klímavédelmi intézkedések között.

Az EASAC fő üzenetei így a következők:

  • a klímaváltozás globális szinten történik és az emberi tevékenységnek tulajdonítható,
  • a klímaváltozás hátrányos hatással van az emberek egészségére, az egészségügyi kockázatok pedig az idő előrehaladtával egyre csak nőnek,
  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az átlaghőmérséklet emelkedésének két fok alatt tartása nagymértékben csökkentenék az egészségügyi kockázatokat,
  • a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásai az EU-n belül is érzékelhetőek lesznek,
  • a tudományos világ szereplőinek fontos szerepe van a tudásunk bővítésében, illetve feladatuk, hogy fellépjenek a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen.

A jelentés szerzői úgy vélik,

az Európai Unió ugyan eltökélt amellett, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatását elhanyagolja az EU-s szakpolitika. Ezen változtatni kell.

Kiemelt kép: SAM PANTHAKY / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.