Nagyvilág

Mi vár a magyarokra a különféle brexitek esetén?

Megállapodással vagy anélkül válik-e ki az EU-ból az Egyesült Királyság? Vagy marad a bizonytalanság és az időhúzás? Esetleg mégsem lépnek ki az Unióból a britek? Ezt a négy forgatókönyvet nézzük át az alábbiakban, s azt, hogy mi vár a magyarokra a különböző verziók esetén.

„Még reménykedünk, hátha lesz második népszavazás” – mondta a 24.hu-nak egy angliai magyar, akinek családja, sőt más rokonai és barátai is kint élnek. A második referendumtól természetesen azt várják, hogy megfordítsa az előző eredményét és Egyesült Királyság mégis bennmaradjon az Európai Unióban. Ennek a második voksolásnak azonban épp a napokban csökkent minimálisra az esélye. Az új népszavazást követelők is elismerték, hogy elsősorban a brit Munkáspárt – és annak vezére, Jeremy Corbyn – miatt egyelőre a képviselők többsége nem támogatja az ötletet.

A konzervatív kormányfő, Theresa May eleve elutasítja a népszavazást, Corbyn pedig inkább előre hozott választást akar. Mindketten tehát a saját hatalmi pozíciójukat akarják erősíteni, nem bíznák a népre a döntést, jóllehet képtelenek kompromisszumot találni a brexit ügyében évek óta.

„Kivárok, mint az összes itteni magyar ismerősöm” – folytatta interjúalanyunk, amikor azt kérdeztük tőle, mire készül. Amikor rokonairól, barátairól faggattuk, ezt mondta: „Ők mind csak várják, hogy mit kell majd tenni.” S hogy kapott-e bármilyen tájékoztatást a brit kormánytól, értesítették-e, hogy milyen eljárás után kaphat tartózkodási engedélyt? – minderre nemleges választ adott. „De azt olvastam, hogy nagyon egyszerű és automatizált folyamat lesz, állítólag appot is fejlesztenek hozzá, ami leolvassa az útleveled… Ha chipes” – tette hozzá. Egy tesztfázisról is tudni vélt az angliai magyar, és ezt a brit sajtó is megerősíti: állítólag jól haladnak a teszteléssel a hatóságok az igénylési szisztéma március 30-ai indítása előtt.

Fotó:Ben Stansall / AFP

A brit kormány ugyanis várhatóan a brexit bekövetkeztekor, március végén nyitja meg a lehetőséget arra, hogy az ott élő EU-állampolgárok „rendezett státuszért” folyamodjanak. Így a brexit után is biztosítják a szigetországban való tartózkodást, illetve az egészségügyi ellátást és az oktatást az ilyen státusszal rendelkezők számára. Állítólag ez tényleg leegyszerűsített folyamat lesz, tavaly ugyanis már kísérleteztek egy hasonló megoldással, de az gyakorlatilag káoszba fulladt már a tesztek során – túl bonyolult volt a kérelem kitöltése, túl sok igazoló dokumentumot kellett beszerezni és a hatóságok is nehezen birkóztak meg az adat- és iratkáosszal.

A magyar „minikolónia” tagja egyébként majdnem két évtizede él kint. Komoly szakértelmet kívánó, jól fizetett állása van, és csak most sajnálhatja, hogy majdnem egy évtizeddel ezelőtt félbehagyta az állampolgársági kérelmének az ügyintézését. „Belekezdtem olyan nyolc éve, de félbehagytam, mert túl macerás volt, és annyira nem tűnt fontosnak” – mondta, ma pedig fogalma sincs, mi történik majd március 29., a brexithatáridő lejárta után. Az biztos:

a kérelmeket nem azonnal kell március 29. után benyújtani, lesz átmeneti időszak még a „legkeményebb brexit” esetén is a kint élő magyaroknak.

Az utóbbi napokban némi változás is történt: May bejelentette a londoni parlamentben, hogy eltörlik a 65 fontos eljárási díjat a rendezett státuszért kérelmet benyújtóknak.

Alább áttekintjük, milyen lehetőségek várnak a magyarokra, elsősorban az Egyesült Királyságban élőkre, ha a különböző forgatókönyvek közül a négy legvalószínűbb következik be. Nemcsak a jogi, hanem a gazdasági és a mindennapi életet befolyásoló következményeket is igyekszünk figyelembe venni.

1. A „kemény kilépés”

A hard brexit vagy no deal-brexit azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót. Ez hordozza magában a legnagyobb bizonytalanságot. A magyarok számára – akár itthon, akár az EU más országában, akár az Egyesült Királyságban élnek – mindenképpen a közlekedésben és a ki- és beutazásban okozhat majd ez problémát. A kikötőkben, a reptereken óriási tumultus várható, hiszen a határokon azonnal vámellenőrzés fog életbe lépni. A légi forgalom esetleges teljes lebénulásáról ellentmondásosak a hírek. A sorban álló kamionok pedig a közutakat fogják leblokkolni Dover környékén és a többi kikötőben.

Az Egyesült Királyságban élő magyaroknak a hard brexit esetén kevesebb idejük marad a rendezett státusz megszerzésére. 2020. december 31-éig be kell adniuk a papírokat (vagy elektronikusan be kell jelentkezniük) ahhoz, hogy szerezzenek olyan engedélyt, amivel továbbra is dolgozhatnak a szigetországban és hozzáférhetnek a jóléti ellátásokhoz. Ilyen rendezett státuszt általában az öt éve az országban élők kaphatnak. Ha a brexithatáridő után érkeznek a szigetországba a magyarok, akkor még nyilvánvalóan nem tölthettek ott öt évet, így csak egy úgynevezett „pre-settled status”-ért folyamodhatnak. Ha ezt megkapják, és elérik az ötéves ott-tartózkodást, akkor igényelhetik a rendezett státuszt.

Vannak olyanok – ilyen magyart is utolértünk Londonban – aki rendelkeznek jelenleg is állandó brit lakosnak minősítő „permanent resident” státusszal. Ám brexit esetén nekik is kell folyamodniuk a rendezett státuszért, bár az esetükben állítólag egyszerűsített lesz az eljárás, és nem kell annyi dokumentumot beszerezniük az Angliában maradáshoz.

A brit sajtó a korábbi tesztek és tényleges eljárások alapján fél attól, hogy még a hosszú ideje Angliában tartózkodó külföldiek is nehézkes és bürokratikus eljárásokra számíthatnak. Már korábban előfordult, hogy olyanok, akik azt hitték, minden papírjuk rendben van, nem kapták meg a státuszt, mert például egy korábbi munkáltatójuknál gond volt az egészség-, illetve társadalombiztosítási befizetések körül. Mások pedig hiába voltak mondjuk jóval többet, mint a megkövetelt öt év a szigetországban, pár hónapra megszakadt a munkaviszonyuk, és emiatt kerültek bajba.

A magyarországi és a brit vállalkozások még nagyobb problémákkal szembesülhetnek: vámok fognak életbe lépni, elvileg a WTO, azaz a Kereskedelmi Világszervezet általános szabályai szerint. Így az Egyesült Királyság hirtelen az EU belső piacából olyan országgá válik, amellyel semmilyen kereskedelmi megállapodása nincs az EU-nak. Ez abból a sajátos helyzetből fakad, hogy az EU a saját tagállamaival nem folytat(hat) kereskedelmi tárgyalásokat, hiszen egységes, vámmentes és szabad piacot jelent az Európai Unió.

A hard brexit további következménye beláthatatlan: a gazdaságról van szó. Az Egyesült Királyság távozása az EU-ból az egyik legőrültebb lépés. Ezt a jelzőt nem véletlenül írjuk le, hiszen már a világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója is ezt a szót használta a brit kilépéspártiakra az elmúlt napokban. Az EU-tagállamok vállalataiból összeállított Airbus konszern vezetője, Tom Enders ugyanis arról beszélt most egy videoüzenetben a briteknek, hogy ne figyeljenek a brexit-pártiak „őrültségére”, és ne higgyék azt, hogy az Airbus nem fogja elvinni Nagy-Britanniából a hatalmas gyárait, ha egy megállapodás nélküli kilépés következik be.

Tom Enders Fotó: Pascal Pavani / AFP

Az Airbus 14 ezer embert foglalkoztat a szigetországban, amelynek gazdasága már így is évek óta vergődik amiatt, hogy a londoni politikai elit képtelen egységes álláspontot elfoglalni a brexit ügyében. Ha a szigetországban elbocsátási hullám indul be, akkor a legsérülékenyebb csoport a bevándorlóké, illetve az EU-állampolgároké lesz, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ráadásul nem az Airbus az egyetlen cég, amely a kivonulást tervezi az Egyesült Királyságból egy szabályozatlan kilépés esetén. A holland kormány állítólag 250 brit vállalat áttelepedéséről tárgyal. Azaz ennyi vállalat települne át a csatorna brit oldaláról a holland partokra.

A legmegdöbbentőbb bejelentést azonban a Dyson nevű cég tette. A porszívóiról, hajszárítóiról és más hasonló elektromos háztartási készülékek gyártásáról ismert cég vezetője, Sir James Dyson talán az egész brexit-vita legképmutatóbb figurájának bizonyult. Bár az EU-ból való kilépési kampány egyik fő támogatója volt, éppen ezen a héten jelentette be a cége, hogy átteszi a székhelyét Szingapúrba.

2. A megállapodásos brexit

Január 29-én újabb brit parlamenti szavazás következik, aminek kimenetelét már sejteni sem lehet, annyira kiszámíthatatlan a londoni politika. A nagy pártok nem tárgyalnak igazán egymással – Jeremy Corbyn például nem megy el általában a kormányfő által kezdeményezett egyeztetésekre. Corbyn szerint egyelőre amúgy sem látszik semmilyen érdemi változtatás May elképzeléseiben, már ami az EU-val korábban kialkudott, de Londonban leszavazott megállapodás-tervezetet és a január 29-ei szavazás előtti új kiválási elképzeléseket illeti. Márpedig May eredeti javaslatát óriási többséggel szavazták le az elmúlt hetekben.

A brit kormányfő talán az EU-ban bízik, hogy legalább a kontinens politikusai változtatnak álláspontjukon, és ha vannak is enyhülő hangok az EU részéről, akkor is ott vannak az írek, akik az egész kontinenst felsorakoztatják Londonnal szemben, és az észak-ír határkérdésben megmakacsolva magukat, a nyitott határok fenntartására próbálják – megállapodásos brexit esetén – rávenni a briteket.

Ha érvénybe lépne a brit parlament által mindeddig elutasított brexitmegállapodás, akkor 2019. március 29-én elvileg az Egyesült Királyság otthagyja az Uniót. Ez azonban egyelőre kisebb változást okozna, mint a hard brexit. Így a közlekedésben, a szállítmányozásban és az egyéni utazásokat tekintve sem lesz akkora káosz, és az angliai magyaroknak is több idő állna rendelkezésükre a rendezett státusz megszerzésére: 2021. június 30-án járna le a számukra ez esetben megszabott határidő.

A procedúra azonban aligha megy majd olyan simán, mint a tesztekben:

3,9 millió ember ügyét kell majd elintézni – ennyi EU-állampolgár tartózkodik becslések szerint a szigetországban jelenleg.

A brit sajtó azért aggódik, mert március 30. után várhatóan özönleni fognak a kérelmek a rendezett státuszért. Bár a jelenlegi tesztek alapján remélhető, hogy majd egy mobiltelefonnal el lehet intézni az ügyiratok beadását. Ám például az iPhone nem volt jó a korábbi tesztek idején ehhez, csak az androidos készülékek. Így lehet, hogy majd a barátokat kell megkérni, hogy segítsenek, vagy be kell adni a dokumentumokat a brit állami szervekhez, de így akár hosszú időre is útlevél nélkül maradhatnak az érintettek.

S ha a technikai nehézségeket le is győzi valaki, a hatósági akarattal szemben esélytelen: 2017-ben állítólag az EU-állampolgárok kérelmeinek 27 százalékát utasították el a brit kormányszervek a belügyminisztérium tájékoztatása szerint.

Fotó: Paul Ellis / AFP

3. Időhúzás: a brexit határidő kitolása

Nem teljesen kizárt, hogy miután a brit politika képtelen a belső konszenzus megteremtésére, a brexit határidőt kitolják. Ez mindenki számára hosszabb távon a legrosszabb megoldás, hiszen a bizonytalanság az üzleti világot érinti a legrosszabbul. Várhatóan tovább csökkennek a beruházások az Egyesült Királyságban, egyre több cég menekül majd el a szigetországból, egyre kevesebb munkalehetőség marad. Mindez hosszú távon a magyaroknak is rossz, ugyanakkor rövid távon a tartózkodási engedélyeiket így talán nem kell majd beszerezniük, és átmenetileg nem kell aggódniuk jelenlegi jogaik esetleges elvesztése miatt. S ekkor persze a közlekedésben sem állna be káosz.

4. Az Egyesült Királyság az EU tagja marad

Ez az eset az, amiben feltehetően a legtöbb angliai magyar bizakodik. Ez lenne ideális a magyarországi vállalkozások számára is, hiszen a vámmentes kereskedelem, az utazási szabadság megmaradna, és a kinti magyaroknak sem kellene aggódniuk, nem kellene hosszas ügyintézéssel fáradniuk, hogy megszerezzék a rendezett státuszt a szigetországban.

Kiemelt kék: Daniel Leal-Olivas/ AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.