A magyar témákkal gyakran foglalkozó szerző az Ukrajna Magyarországgal a magyarokról veszekszik című írásában emlékeztet: éppen nyolcvan éve annak, hogy 1938 októberében a müncheni egyezménnyel kapcsolatban Magyarország kinyilvánította területi igényét az akkori Csehszlovákia legkeletibb részére – Kárpátaljára.
A Kijev és Budapest között kirobbant mai vitában a jelenleg Ukrajna legnyugatibb részét képező terület ügyében (egyelőre) még nem a területről, csak a lakosairól van szó. Az ottani magyarokról, akiket Magyarország saját állampolgárainak nyilvánított
– mutat rá Lubos Palata.
Kiemeli, a magyar útlevelek osztogatása nem csak Magyarország és Ukrajna kapcsolatában váltott ki feszültséget. A kettős állampolgárságot például Szlovákia is tiltja, ahol félmillió magyar él. A magyar útlevelek törvénytelen tulajdonosait azonban ott szerinte nem büntetik.
A Právo című baloldali független lap Kijev és Budapest összekapott az állampolgárságon címmel egész oldalas összeállításban foglalkozik a témával.
A vita lényege és a tények ismertetése mellett rámutat: a magyar útlevelek jól jövedelmező biznisszé váltak Ukrajnában, mert tulajdonosaik problémák nélkül dolgozhatnak az Európai Unióban. A szerző, Alexandra Malachovská azt is megjegyzi, hogy a magyar hatóságok igyekeznek kiszűrni az álmagyarokat.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
