Nemrég egy férfi bajba került egy bécsi plázában, mert cápajelmezben flangált. Végül az őt reklámbábuként alkalmazó céget bírságolták meg azért, mert a nemrég hatályba lépett burkatilalom ellenére elfedte az arcát a cápajelmezzel. Az iszlám vallásos, szinte teljes fejet eltakaró öltözékét tiltó jogszabály e különös esettől függetlenül olyan attitűdöt jelez Ausztriában, ami hatással van a ma esedékes előre hozott parlamenti választásra.
Ausztriában (is) arról szól a választás, hogy az eddigi középpártok valahogy elszipkázzák a szavazókat a szélsőséges-populista erők elől. Ezúttal azonban a szélsőségesek akár a kormányba is bekerülhetnek.
Miért kell választás? Mi a tét?
Ausztriát több mint tíz éve kormányozza a nagykoalíció, amit az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) alkot, változó egyetértésben. Az utóbbi időkben megsokasodtak a felhők a koalíció körül, vezető politikusok távoztak a posztjukról. Ez lett a sorsa tavaly az Orbán Viktort súlyosan bíráló szocdem kancellárnak, Werner Faymannak is, akit az osztrák vasutak éléről hozott Christian Kernnel pótoltak (és aki szintén nem túl hízelgően beszélt a magyar kormányról).
A tét régóta nem volt ilyen nagy. Elsődlegesen az, mennyire tudják kordában tartani a szélsőjobbról érkező, populista Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), a nagykoalíciót alkotó pártok el tudják-e kerülni, hogy a szabadságpártiak királycsinálóként kormányra kerüljenek. Ráadásul az óriási elnökválasztási blama után – amikor a néppárt és a szocdemek jelöltje sem került a második fordulóba, szemben az FPÖ és a Zöldek jelöltjével (végül a megismételt választáson az utóbbi győzött) –, a két nagy párt megmutathatja, tudnak még szavazókat mozgósítani. Az új kormány feladata is nagy lesz, az osztrák gazdaság stagnál, fel kéne lendíteni.
Kik indulnak? Mik az esélyeik?
A három nagy párt közül a legnagyobb esélye a győzelemre az ÖVP-nek, azaz a jobbközép néppártnak van. Egy tíz nappal ezelőtti összesítés szerint 34 százalékon állnak, ami még mindig magasabb szám, mint a csúcsjelöltjük életkora. Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter ugyanis még csak 31 éves, így a hagyományosan idősebb és vidéki szavazókat vonzó konzervatív pártnak fiatalos lendületet és arculatot adott. A bécsi születésű, jogi tanulmányai felfüggesztő, windsurf és túrarajongó Kurz júliusban (miután az elődje, Reinhold Mitterlehner alkancellár lemondott) lett a néppárt elnöke amit nyomban neki is állt megreformálni. A hagyományos fekete pártszínt türkizre cserélte, a pártot pedig átnevezte Sebastian Kurz Listája-Új Néppártra, a plakátjain az áll:
Most vagy soha!
Úgy jött fel, mint a magasvíz: 2009-ben került a politikába, a bécsi közgyűlésbe került, 2013-ban már a szövetségi parlamentben ült. Kinevezésekor az Osztrák Köztársaság valaha volt legfiatalabb külügyminisztere lett 27 évesen, egyúttal akkor a világon se volt nála fiatalabb a poszton. Bécsben levezényelt egy tárgyalássorozatot az iráni atomprogramról (lett is megállapodás belőle), illetve egy asztalhoz ültette az ukrán és az orosz külügy vezetőit. Ő verte át a parlamenten az iszlámtörvényt, ami szigorúbb ellenőrzés alá helyezte például a mecseteket, majd keményen nekiment Recep Tayyip Erdogan elnyomó Törökországának.
Vele jelezhető volt, hogy a néppárt képes 21. századi arcot ölteni, a fiataloknak is újat mutatni. Meg is lett az eredmény: érdemes a felméréseket összegző grafikont megnézni, amin az látszik, hogy az idén májusban, Kurz pártelnökké választásával hatalmasat erősödtek egy hónap alatt, míg a másik két nagy párt fokozatosan ugyan, de esett.
Miért szeretik Kurzot a választók? Mert ő is a balkáni útvonal lezárása és a migráció kordában tartása mellett kardoskodik évek óta (kritikusai szerint nincs is más témája), és már bizonyította, hogy keményebb eszközökkel is integrálná a muszlimokat.
Az FPÖ 27 százalékon áll a második helyen. A Szabadságpártnak tavasszal – Kurz felemelkedésével egy időben – volt egy nagy visszazuhanása, addig vezette a népszerűségi listákat. Így aztán mindenki azzal számol, hogy a fogtechnikus Heinz-Christian Strache pártját nem lehet majd kihagyni a kormányzásból. Ezt erősíti, hogy a balhéik miatt Kurzéknak tele van a hócipőjük a szocdemekkel, bevállalnák partnerként a populistákat is. Emlékezetes botrány volt pedig abból, amikor az ezredfordulón az akkor még Jörg Haider vezette FPÖ kormányra került: az Európai Unió szankciókkal sújtotta Ausztriát.
Most azonban más a helyzet, a Szabadságpárt eszméi átmentek a mainstreambe, hivatalos álláspont lett csomó régi javaslatuk. A menekültek miatt ugyanis az ország jó része az iszlamista radikalizmustól és persze a potenciális terrortámadásoktól tart. Ráadásul Magyar-, illetve Lengyelországban is ultrakonzervatív populisták vannak hatalmon, az EU lassan megszokja az ilyen erőket kormányon. Az FPÖ-ben pedig vannak olyan hangok, hogy Ausztriának csatlakoznia kellene a visegrádi országokhoz.
Miért szeretik Strachét a választók? Mert kiválóan ráérez az osztrákok félelmeire, meg tudja szólítani a munkanélküliségtől tartó fiatalokat, és simán kampányol egy pofa sörrel.
Az SPÖ 22 százalékon áll, de mérik őket 25 százalék körülire is, szóval fej fej mellett állnak a Szabadságpárttal. A szociáldemokraták renoméja erősen megkopott, először a menekültválság kezelésében, amikor Faymann kancellár a németek mintájára szívesen látta a Balkán felől érkező százezreket. Ez aztán a bukásához, Christian Kern felemelkedéséhez és a Szabadságpárt diadalmenetéhez vezetett.
Eközben a koalíciós társ néppárt üstököse, Kurz ránőtt Kern fejére, és a botrányok is megtépázták a baloldali pártot. Kernt az emeli ki amúgy az átlagpolitikusi sorból, hogy az üzleti világból érkezett, volt gazdasági újságíró, vezetett áramcéget és vasúti vállalatot is, emiatt sokszor kritizálta a politikai elitet. Kancellárként new dealt ígért a munkásoknak, de Ausztria gazdasági gondjait másfél év alatt nem tudta megoldani. Érdekesség, hogy a menekültválság csúcsán, amikor még az osztrák vasutat vezette, megszervezte a menekültek átvonatoztatását Ausztrián Németország felé.
Miért szeretik Kernt a választók? Hát ez rejtély. Talán a vonatok miatt.
Az 5 százalékos bejutási küszöb körül három párt billeg: a liberális NEOS, a Zöldek és a belőlük kivált Pilz Listája. Potenciális koalíciós partnerként senki sem számol velük.
- A NEOS Az Új Ausztria és a Liberálisok Fóruma rövidítése, Matthias Strolz vezeti, 2012-ben alakult, Vorarlbergben és Bécsben népszerű, jelenleg az osztrák parlament alsóházában 8, az Európai Parlamentben (EP) 1 képviselőjük van. A magyar pártok közül talán az Együttére és a Momentuméra hasonlít a legjobban a politikájuk.
- A Zöldeket (Die Grünen) Werner Kogler vezeti, 1986-ban alakult, az alsóházban 21, a felsőházban 4, az EP-ben 4 képviselőjük van. Hasonlóan a hazai LMP-hez, inkább a városokban népszerű. Alexander Van der Bellen szövetségi elnökké választása a párt történelmi sikere, ezt azonban nem sikerült meglovagolniuk.
- A Pilz Listája is egy zöld párt, amit a szakadár Peter Pilz indított három hónapja. Azért vált ki a Zöldekből, mert nem kapott előkelő helyet a választási listán. Pilz mellé beálltak többen is, így jelenleg 4 képviselője ül az alsóházban. Ha már magyar párhuzam, ők lehetnek az LMP-ből kivált egykori PM, ma már Párbeszéd.
Van botrány, ugye?
Fent említettük, hogy a szocdem-néppárti nagykoalíció már minden eresztékében ropogott, és mielőtt összedőlt volna, megkezdték a bontását, ezért a választás. Azonban miközben a két párt még mindig együtt kormányoz, gőzerővel fúrják egymást a kampányban. És ez olyan bornírtnak tűnő helyzeteket eredményezett, amit a Politico (így osztrákosan) Haus of Cardsként írt le a sorozat után szabadon.
A legnagyobb, zsidózós-sorosozós botrányt a Focus magazin robbantotta: kiderült, hogy az SPÖ felbérelte Tal Silberstein izraeli kampánytanácsadót, és ő létrehozott Facebook-oldalakat. Volt, amelyik Kurz nevében állított kőkemény dolgokat a menekültekről, akadt amelyik pedig Soros-barátsággal (Kurz eszerint Soros György bábja, meg akarja nyitni a határokat a menekültek előtt) és zsidó gyökerekkel vádolta az esélyes párt jelöltjét. Az SPÖ sietve kitette a szerződéseket az oldalára, hogy nekik aztán nincs semmi takargatnivalójuk.
Most ott tartunk, hogy mindkét párt feljelentésekkel árasztotta el az ügyészségeket és ujjal mutogat a másikra, rasszizmust és kémkedést kiáltva. A szocdemek amúgy állítják, már a Facebook-oldalak létrehozása előtt megszakíttották a kapcsolatot Silbersteinnel, akit Izraelben pénzmosással gyanúsítottak meg. Mindenesetre Georg Niedermühlbichler pártfőtitkár vállalta a felelősséget és lemondott. A botrány tovább pörög: az SPÖ kampányát segítő Peter Puller azt állította, hogy Kurz szóvivője, Gerald Fleischmann 100 ezer euróért megpróbálta a néppárti kampányba átcsábítani őt. A szóvivő szerint pedig csak meg akarta tudni, ki áll Kurz lejáratása mögött, pénz nem cserélt gazdát egyik találkozójukon sem.
Az FPÖ is kapott azért botrányt, egyik tagja náci módra szalutált, fel is függesztették a törvények szerint névtelennek megmaradó stájer politikust. Az egykori SS-tiszt Anton Reinthaller alapította FPÖ menetrend szerint ilyenkor közli, mélységesen elítéli a hasonló tetteket, és mindent megtesz ezek kiirtására. Mellesleg a náci-fasiszta rendszerek dicsőítése bűncselekmény Ausztriában, akár egy karlendítéssel is.
És a végén, kieresztésként következzenek a nagyobb pártok kampányvideói
Íme az ÖVP és a hegyet mászó, maszlagot szövegelő Kurz:
Az SPÖ-s Kern kancellár a bécsi múltjára emlékszik vissza dekázva, kocogva, vonatozva.
A prímet viszont az FPÖ viszi: a fickó bemegy a tetoválószalonba, Kurz képét akarja magára varratni, aztán jön a sokk, megkapja az egész Néppártot a hátára:
