Az utóbbi időben kicsit felgyorsult a verseny, hogy ki fogja először elérni azt, hogy az Európai Unió végre vesse be az atombombának csúfolt 7-es cikkelyt. A két nagy versenyző természetesen Magyarország és Lengyelország.
Mi már ott meghúztuk az első mért szakaszt, amikor az Európai Parlament elfogadott egy kifejezetten durva javaslatot arról, hogy elkezdik előkészíteni ellenünk a 7-es cikkely elindítását.
De a lengyelek most hatalmas hajrával feljöhetnek az első helyre, miután Frans Trimmermans, az Európai Bizottság első elnökhelyettese azt mondta, már nagyon közel vannak ahhoz, hogy elindítsák az eljárást.
Mindeközben Varsóban emberek tízezrei vonultak az utcára, és más városokban is tüntetéseket tartottak a kormányzó Jog és Igazságosság ellen. A kormánypártot természetesen egyik kritika sem érdekli.
Az egész balhé alapja az, hogy Lengyelország épp fel kívánja adni az utolsó olyan ellensúlyt is, ami fékezheti a lengyel kormány gyakran illiberális döntéseit. A PiS (ez a Jog és Igazságosság rövidítése) ugyanis benyújtott, majd elfogadott egy olyan javaslatot,
Mind a 15 bírót nyugdíjaznák, az Igazságügyi Tanácsot pedig, amely a bírókat jelölte, feloszlatnák. Az Alkotmánybíróság maga nem szűnne meg, de innentől az igazságügyi miniszter jelölné, az elnök pedig kinevezné az alkotmánybírókat.
Nem nehéz belátni, hogy egy olyan országban, ahol – Magyarországhoz fájóan hasonló módon – egyre kevesebb olyan állami intézmény van, ami meg tudná állítani a kormányt bármilyen politikai ötlet megvalósításában, ez jó lépés lenne. Magyarországon az Alkotmánybíróság nagyrészt már nem ellensúly, Lengyelországban eddig nagyrészt az volt. Ennek most vége lehet.
Maga a parlamenti vita sem volt egyszerű, amin ezt a törvényt a kis többséggel rendelkező PiS áterőltette. A vita egy pontján annyit mondogatták az ellenzéki képviselők, hogy a jelenlegi lengyel politika atyaúristene, Jaroslaw Kaczynski testvére, a korábbi elnök Lech Kaczynski ezt soha nem tette volna meg, hogy Kaczynskiban elpattant valami és felment a pódiumra.
A pódiumon pedig őrjöngeni kezdett, hogy
ne töröljétek ki a seggeteket a bátyám nevével, ti pusztítottátok el, ti öltétek meg!
Lech Kaczynski 2010-ben halt meg egy repülőgép-katasztrófában, a lengyel kormány nagy részével együtt. A gép Szmolenszkben, Oroszországban zuhant le, miután a gépen lévő politikusok és katonai vezetők erőltették a leszállást a rendkívül rossz időjárás és a pilóta tiltakozása ellenére.
Jaroslaw Kaczynski viszont a lengyel rendszerváltást is hasonlóan rosszul dolgozta fel a bátyja halálához. Hiába 38 év az átlagéletkor a bírói karban, nem mondjuk 60, Kaczynski szerint még mindig a kommunisták és örököseik irányítják azt. A sértettség onnan ered, hogy 2005 és 2007 között, amikor szintén a PiS kormányzott, az alkotmánybíróság több tervüket is megvétózta.
A reformot pedig úgy képzelik el, hogy a teljes alkotmánybíróságot a végrehajtó hatalomnak rendelik alá. A demokráciákban pedig nem véletlenül van elkülönítve ez a két ág, mert ha a kormány uralkodik a bíróság felett, akkor a kormánynak semmilyen ellensúlya nincs.
A törvény márpedig át fog menni, mert a felsőházban is a PiS-nek van többsége, nem csak az alsóházban. Az egyetlen akadály Andrzej Duda elnök lehet, de őt is sikerült leküzdeni. Duda nagyrészt egyetértett a PiS terveivel, ahogy azzal is, hogy meg kell reformálni az alkotmánybíróságot.
De egy darabig legalább aggodalmát fejezte ki azért, hogy túl nagy hatalom összpontosulna egy kézben, ezért módosítást javasolt a törvényhez. Duda javaslata szerint csak háromötöddel lehetne elfogadni az alkotmánybírói kinevezéseket. Ez a Szejmben 276 szavazatot jelent, amennyi a PiS-nek nincs. De ez egy trükkös szám, mert a PiS-en kívüli függetlenekkel és az egyik populista párttal együtt pont 277 szavazatot lehet összedolgozni, így a valóságban nagyon kis alkukkal tudná kinevezni az alkotmánybírókat a párt.
A másik nagy párt, a Polgári Platform még így is jó iránynak nevezte Duda javaslatát. A törvényt viszont ettől függetlenül is alá fogja írni az elnök.
A PiS jelenleg 35 százalék környékén áll, a második legnagyobb párt, a Polgári Platform pedig bőven húsz százalék alatt. A Jog és Igazságosság támogatói bázisa a Fideszhez hasonlóan stabil, és jellemzően idős és vidéki lengyelek támogatják. A különbség annyi, hogy Lengyelországban elhanyagolható a baloldal, a Polgári Platform is konzervatív, jobboldali párt. Nagyrészt ők szavaztak át az Európai Néppártból – amelynek a Fidesz is tagja – amikor Magyarországot elítélték az Európai Parlamentben.
A külső kritikát pedig könnyű lerázni, mert az Európai Tanács elnöke jelenleg Donald Tusk, aki korábban a Polgári Platform színeiben volt Lengyelország miniszterelnöke. Így bármilyen kritika, ami az EU felől érkezik, a lengyel ellenzék kritikája lesz.
