Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 47 millió választópolgár a parlament eddig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Egy hónappal Emmanuel Macron elnökké választása után a felmérések szerint az államfő centrumpártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat, ami elengedhetetlen reformprogramja, mindenekelőtt a munkajogi reform elindításához.
A fokozott terrorfenyegetettség miatt a választást rendkívüli biztonsági készültség mellett rendezik meg: a 67 ezer választókörzet körül 50 ezer járőröző csendőr és rendőr teljesít szolgálatot
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 7882-en mérettetik meg magukat. Átlagéletkoruk 48,5 év, 42 százalékuk nő.
Imádni fogják
A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.
A tengerentúli francia megyékben élő egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Vigyázat, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés következik! Ha tetszett önöknek az elnökválasztás, imádni fogják a parlamenti választásokat a lehetetlen választások szempontjából. Minden valószínűség szerint Emmanuel Macron hívei tömegesen bevonulnak a nemzetgyűlésbe
– írta hétvégi számában a Le Monde. A Libération megfogalmazása szerint pedig Macron-cunami várható.
Az Ipsos közvélemény-kutatóintézet utolsó, szombaton nyilvánosságra hozott felmérése szerint a köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma, az LREM 31,5 százalékkal végezhet az élen az első fordulóban, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 22 százalékra számíthatnak a 17 százalékkal harmadik helyre várt Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. A radikális baloldal 11,5, míg az eddig kormányzó szocialisták alig 8 százalékos támogatottsággal történelmi vereséget szenvedhetnek. Francois Hollande előző, szocialista államfő pártja 2012-ben 30 százalékkal nyerte meg az első fordulót.
Jelentős jobboldal
A jobboldali tábor továbbra is jelentős, de nagyon széttöredezett és megosztott, amióta ők adják a kormányfőt Édouard Philippe személyében. A Szocialista Párt tetszhalott állapotban van, az elnökválasztáson történelme legjobb eredményét elérő Nemzeti Front pedig várhatóan nem tudja megismételni a sikert.
Előrejelzések szerint az LREM és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a második fordulóban 397-427 mandátumot szerezhet, ami kétharmados győzelmet jelentene.
Elemzők a végeredményeket illetően ugyanakkor óvatosságra intenek, a franciaországi viszonylatban várhatóan alacsony részvételi arány miatt. A franciák fele két nappal az első forduló előtt még nem volt biztos abban, hogy elmegy szavazni.
Franciaországban 2002 óta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, s a képviselőket alig egy hónappal az államfő után választják meg. Jacques Chiracnak 2002-ben, Nicolas Sarkozynek 2007-ben és Francois Hollande-nak 2012-ben is abszolút többséget biztosítottak a franciák a nemzetgyűlésben a kormányzáshoz. A parlamenti választás gyakorlatilag az elnökválasztás megerősítésévé vált.
Más
Újdonság azonban, hogy a bal- és jobboldal között hatvan éve tartó politikai váltógazdaság érhet véget a nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában. A hagyományos jobb- és baloldali politikai megosztottságot Emmanuel Macron azzal már feloldotta, hogy az egy hónappal ezelőtt megalakult kormányába egyenlő arányban nevezett ki jobb- és baloldali politikusokat, illetve a civil társadalomból érkező személyiségeket.
Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselőknek több mint negyven százaléka nem jelölteti magát újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.
A kezdő politikusnak számító Emmanuel Macron elnökké választásával a franciák a politikai élet teljes megújításnak vágyát fejezték ki. Az új államfőnek azonban azzal a nehézséggel kell küzdenie, hogy a pártja képviselőjelöltjeinek többsége, mintegy 500-an a civil társadalomból érkeznek és politikailag tapasztalatlanok. Az LREM jelöltjei között csak 28 volt képviselő található, többségük korábban a szocialisták padsoraiban foglalt helyet.
A külföldön élő mintegy 1,3 millió francia választópolgár már a múlt hétvégén voksolhatott abban a 11 választókörzetben, ahonnan egy-egy képviselőt küldhetnek az 577 fős alsóházba. A külügyi tárca által közzétett eredmény szerint a 11 választókörzetből tízben az LREM jelöltje áll az élen. Több választókörzetben is az elnök pártjának jelöltje 50 százalék feletti támogatottsággal végzett az élen, de a nagyon alacsony, alig 19 százalékos részvétel miatt mindenhol második fordulót kell rendezni.
