Szijjártó Péter úgy döntött, hogy bele fog szólni a világpolitikába.
A magyar külügyminiszter azon akadt ki, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kiakadt. Mármint hogy most kiakadt, korábban pedig nem.
Juncker elég hevesen kérte ki magának azt, hogy Törökország több vezetője is lenácizta. Erről részletesen is írtunk már, de gyorsan összefoglalom:
- Törökországban nemsokára arról szavaznak majd, legyen-e Erdogan elnöknek még nagyobb hatalma.
- A török külügyminiszter Hollandiában szeretett volna kampányolni, hogy megnyerje az ott élő majdnem félmillió törököt.
- Az újraválasztásért küzdő holland kormány ezt nem engedte meg.
- Majd egy másik török minisztert is visszakísértek Németországba, amikor hasonlót próbált meg.
- A törökök lenácizták Hollandiát, majd a németeket is, illetve kitiltották a holland nagykövetet, aki épp nem is volt az országban.
Juncker szerint aki összehasonlítja a náci Németországot és a mai európai kormányokat, az elszakad a valóságtól. Szijjártó Péter pedig azért akadt ki, mert Juncker most meg tudta védeni Hollandiát a nácivádtól, Magyarországot bezzeg nem, amikor a korábbi osztrák elnök a nácikhoz hasonlította Magyarország menekültekkel szembeni bánásmódját.
Kampány van
Juncker állításaira reagálva Mevlut Cavsoglu külügyminiszter még a biztonság kedvéért közölte, hogy nincs különbség Mark Rutte holland miniszterelnök és a szélsőjobboldali Geert Wilders között.
Törökországban kampány van, ezért érthető, hogy a törökök túlreagálják az ügyet. Ahogy Mark Rutténak, úgy Erdogannak is segíthet a holland kormány ellenségessége. Ami viszont ennél sokkal ijesztőbb, az az, hogy
A kontinensre nehezedő migrációs nyomás csillapodásában Törökországnak fontos szerepe volt. Az viszont, amikor Európa kiszervezte a határvédelmét egy olyan országnak, amely még a genfi egyezményt sem fogadta el, a kontinens modern történetének egyik sötét napja volt.
Vállalták
Törökország 2013-ban azt vállalta, hogy visszafogadja azokat a menekülteket, akik a görög szigeteken szálltak partra. Cserébe az Európai Uniónak be kell fogadnia fejenként egy másik menekültet, aki a szabályoknak megfelelően adta le a menedékkérelmét. Ezzel azt sikerült csak elérni, hogy lassabban jöjjenek a menekültek a kontinensre, és azt, hogy a menedékkérelmet beadók ne Leszboszon, hanem Törökországban várakozzanak.
Ezért cserébe az Európai Unió
- hárommilliárd eurónyi segélyt ígért Törökországnak.
- Újranyitják a csatlakozási tárgyalásokat,
- valamint engedik, hogy a törökök vízummentesen léphessenek be az Európai Unióba.
Ugyan még nem történt meg, de az utolsó pont volt Törökország számára a legfontosabb. A törökök európai gazdasági kapcsolatai nagyon fontosak, és rengeteg török üzletember utazik rendszeresen az EU-n belülre. Csakhogy a vízummentességgel szemben az uniónak egy csomó elvárása van. Körülbelül száz feltételnek kell megfelelnie egy országnak, hogy vízummentességet kaphasson. Törökország ennek a felét pipálta ki, és épp ki szeretne satírozni egy újabb pipát, amikor az országban a halálbüntetés visszaállításáról tartanak majd népszavazást.
Emellett viszont 2-3 millió menekült is van Törökországban, a török kormány pedig 2016-ban vállalta, hogy nem engedi át őket Európába. És ez jelenti Erdogan kezében az igazi erőt. Az Európai Unióba ugyanis a menekültválság kezdete óta körülbelül másfél-kétmillió menekült érkezett. És ettől a másfél-kétmillió embertől az EU máris elkezdett darabokra esni.
A török külügyminiszter most pontosan azzal fenyeget, hogy sem a 2013-as, sem a 2016-os megegyezést nem újítják meg.
Ez a fenyegetés nem új, Erdogan már tavaly is többször használta. Akkor épp azért, mert az EU kritizálni merte az iszonyatos bosszúhadjáratot, amit a sikertelen katonai puccs szervezői, és úgy általában az ellene fellépő értelmiség ellen hajtott végre.
Rémkép
A hárommillió menekült képe viszont annyira hatékonyan rémíti halálra az európai politikusokat, hogy Erdogan szinte bármit elérhet vele. Az EU, fintorogva ugyan, de félrenézett a leszámolások alatt, és félre fog nézni most is, ha újra megfenyegetik.
Egyrészt sokkal nehezebb bejutni most Európába, mint a menekültválság kezdetén. A határok nagy része lezárva, az ellenőrzés szigorúbb, a magyar határon fal áll, a tengeren többet járőröznek. Másrészt pedig, ha az a hárommillió ember el szeretett volna indulni Európába, akkor már megtették volna. Többnyire olyan menekültekről lehet szó, akik megvárják, hogy a szomszédos Szíriában véget érjen a háború, hogy visszatérhessenek oda. Erre most elég komoly esély is van.
Az igazi veszélyt nem a Törökországban lévő hárommillió menekült jelenti. Jordániában is több mint egymillióan vannak, mégsem indultak még el tömegben Európa felé. Az igazi veszélyt Moszul, és az Irak és Szíria határán fekvő szunnita területek visszafoglalása jelenti. Ha az iraki és a szír kormány vissza tudja ezeket a részeket foglalni, rengeteg szunnita muszlim indulhat el Európa felé a szektariánius megtorlásoktól tarva.
