Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot.
Mivel a parlament maradáspárti, ezért ha ténylegesen szavazásra kerül sor,
A brit parlamentnek szavaznia kell arról, Nagy-Britannia elkezdheti-e az uniós kilépési folyamatot.
Ez azt jelenti, hogy a folyamat elindítását, vagyis a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását a brit parlamentnek meg kell szavaznia. A végzés ellen azonban a kormány a legfelsőbb bíróságnál fellebbezhet.
A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és ehhez a döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
Theresa May miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását.
A csütörtöki felsőbírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus – ha az aktiválásról szóló indítvány esetleg többször is megjárja a londoni parlament két házát – akár hónapokat is késhet.
A parlamentnek a népszavazás ellenére is joga van ahhoz, hogy elutasítsa a Brexitet, és ezt októberben ismerte el először a brit kormány is. Ez elég fontos hír, mert azt jelenti, hogy még messze nem végleges a kilépésről szóló döntés, hiszen a parlamentben többen vannak a maradás pártján.
A 50. cikkely szerint a briteknek két évük van a bejelentés után letárgyalni a kilépés menetét. Az EU korábban azt mondta, szeretnék, ha ez a 2019-es EP-választásra már rendben lenne.
(BBC)
