Európában sokakból szimpátiát váltott ki Fethullah Gülen mozgalma iránt az a boszorkányüldözés, amit a török kormány folytat. A mozgalmat Törökországban terrorszervezetként tartják számon, vezetőjét a puccskísérlet megszervezésével vádolják, másutt azonban a mérsékelt iszlám képviselőjeként tekintenek rá.
Szkepticizmus
Thorsten Gerald Schneiders iszlám-szakértő a Deutsche Wellének arról beszélt, hogy a Németországban élőknek valójában kevés tudása van Gülen mozgalmáról, és az befolyásolja nézetüket, hogy ha Erdogan a rossz, akkor a vele szemben álló hitszónok csak jó lehet. Emellett a radikális iszlámtól való félelemmel szemben az embereknek pozitív benyomásuk van Gülen követőiről, akik nyitottak a párbeszédre.
A szakértő viszont némi szkepticizmussal áll Gülenhez. Szerinte a mozgalom követőitől nem áll messze az a szándék, hogy fontos intézményekbe „beszivárogva” terjesszék ideológiájukat. Fethullah Gülen 1999-ben ment az Egyesült Államokba, amikor hazájában azzal vádolták, hogy meg akarta buktatni a szekuláris berendezkedést, és vallási alapokra helyezte volna az országot. Ő maga viszont azt állítja, egészségügyi okok miatt ment külföldre.
Sikeres emberek
Az 1960-as években indult mozgalom mára több mint száz országban van jelen. Vannak szakértők, akik egyenesen a szcientológiához hasonlítják, de Schneiders ezt nem osztja. Felmerül ugyanakkor a kérdés szerinte, mennyire illeszthető össze a demokratikus értékekkel egy olyan mozgalom, amelynek szervezeti és pénzügyi struktúrája homályos, és nem tűri tagjaitól a véleménykülönbséget.
A hitszónok követőinek legnagyobb része sikeres ember, jólétben él, magasan képzett, és mindezt muszlim identitásával kapcsolja össze. Ezért népszerűek a németországi törökök körében a mozgalomhoz tartozó iskolák is. A világszerte megtalálható iskolák egyébként Gülen mozgalmának fő pillérét alkotják. Az iszlám-szakértő szerint indokolt, hogy a hírszerzés is odafigyeljen ezekre az intézményekre, de mindenképpen diszkréten, bármiféle hisztérikusságot nélkülözve.
Senki nem kérdőjelezheti meg
A bécsi egyetem szakértője, Tomas Schmidinger, aki a politikai iszlámot tanulmányozza, úgy látja, Gülen egy konzervatív oktatásra épülő mozgalmat tart fenn. A muszlim társadalmak fontosnak tartják a saját jövőbeni elitjükbe való befektetést, amelynek hosszú távon politikai vonatkozása is lehet. „Legalábbis eddig a Gülen-mozgalom nem szállt szembe agresszívan a németországi politikával” – mutatott rá Scmidinger. A szervezet a muszlim közösségeken belül igyekszik megerősíteni befolyását.
Ugyanakkor a szakértő szerint a mozgalomnak van egy titokzatos, szektaszerű, antidemokratikus természete, amelyben Fethullah Gülent senki nem kritizálhatja vagy kérdőjelezheti meg.
A mozgalomnak jelentős gazdasági ereje is van világszerte. Aki a szervezet közbenjárásával kap állást, az első havi fizetését a mozgalomnak adja, de a tagok üzleti tevékenységéből is részesedik a szervezet. Van olyan szakértő, aki maffiához hasonlítja a mozgalmat, de Schmidinger ezzel nem ért egyet. Inkább egy piramisszerű szervezetről van szó, amelyben a támogatottak maguk is támogatnak másokat, ami kiterjedtté és erőssé teszi a hálózatot.
