A venezuelai választási bizottság jóváhagyta kedden, hogy a konzervatív ellenzék vezetői megkezdhessék az aláírásgyűjtést a Nicolás Maduro elnök visszahívását célzó népszavazási kezdeményezésükhöz.
A dél-amerikai országot sújtó három számjegyű infláció, a szovjet típusú áruhiány és a súlyosbodó gazdasági recesszió a lakosság széles körben megtépázta a szocialista államfő népszerűségét, és a konzervatív ellenzéki koalíció tavaly decemberben aratott fölényes választási győzelme óta mindent elkövet azért, hogy elérje a három éve hatalmon lévő Maduro államfői mandátumának lerövidítését vagy népszavazás útján való visszahívását.
Ellenzéki képviselők a múlt héten a választási bizottság hivatalához láncolták magukat, hogy így tiltakozzanak, amiért a testület nem adta ki számukra azokat az iratokat, amelyek birtokában megtehetnék az első lépéseket a referendum elindításához szükséges, csaknem 4 millió aláírás összegyűjtéséhez. Szerdára tervezett újabb tiltakozásuk okafogyottá vált, miután a bizottság engedett a nyomásnak.
Ma megtettük az első lépéseket Maduro visszahívása felé, írta Elias Matta ellenzéki képviselő. “…semmi sem állíthat meg minket.”
Az ellenzéknek most hivatalos kérelemmel kell a választási bizottsághoz fordulnia, hogy felügyelje az első, mintegy 200 ezer aláírás összegyűjtését, majd újabb jóváhagyást kell a kérnie a további aláírásgyűjtéshez.
A december óta ellenzéki többségű venezuelai parlament múlt szerdán első olvasásban jóváhagyta azt az alkotmányreform-tervezetet, amelynek értelmében hatról négy évre rövidítették volna az elnöki mandátum időtartamát. A legfelső bíróság azonban elutasította ezt, azzal érvelve, hogy semmilyen alkotmánymódosítás “nem bírhat visszamenőleges hatállyal”.
Baj van
Ha az ellenzéknek egy referendummal még idén, mandátuma félidejében sikerül visszahívnia a 2013-ban megválasztott Madurót, akkor új elnökválasztást kell tartani. Ha a visszahívás ügye 2017-re áthúzódik, az államfői poszt Maduro alelnökére, a szocialista párti Aristobulo Isturizra száll át.
A szocialista kormány közben kedden elrendelte, hogy az állami szektor dolgozói csak kétnapos munkahetet tartsanak, hogy ezzel is energiát takaríthassanak meg az egyre mélyebb válságba süllyedő dél-amerikai olajtermelő országban.
Előzőleg Nicolás Maduro áprilisra és májusra már szabad pénteket biztosított a 2,8 millió állami alkalmazott többségének, hogy csökkenthessék a villanyáram-fogyasztást a 29 millió lakosú Venezuelában.
“Úgy döntöttünk, hogy szerdát és csütörtököt is a munkaszüneti napokhoz csatoljuk az állami szektor számára”, jelentette be Aristobulo Isturiz az állami televízióban, a déli Guri vízi erőműben tett látogatása során. Isturiz hozzátette, hogy a dolgozók az otthon töltött napokra is megkapják a fizetésüket, tekintettel arra, hogy a kormány döntéséről van szó. A kétnapos munkahét mindazonáltal nem vonatkozik az olyan érzékeny szektorokra, mint az élelmiszerágazat. Az iskolák mostantól szintén zárva tartanak majd péntekenként.
Ellenzéki bírálatok szerint a szükségintézkedés csak tovább fogja csökkenteni a gazdaság termelékenységét, és aligha hoz megtakarítást, mivel párhuzamosan megnő majd az állami alkalmazottak családjainak otthoni áramfogyasztása.
A súlyos szárazság miatt idén jelentősen csökkent a vízszint az ország áramellátásának kétharmadát biztosító erőmű tározójában. Kormányzati tisztviselők az El Nino időjárási jelenséget okolják a történtekért. Az ellenzék ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a problémát az elégtelen mértékű állami beruházások, a korrupció és az alacsony hatékonyság okozza, valamint az, hogy a szocialista kormány nem gondoskodott az alternatív energiaforrások fejlesztéséről.
(Reuters, MTI)
