A kijevi közlemény szerint az Oroszország által támogatott szakadárok – tudva, hogy nincs a környéken katonai állás – a Donyeck közelében, a front ukrán oldalán lévő Avgyijivka település lakóházaira nyitottak tüzet nagy szórású Grad rakéta-sorozatvetőkkel. A környéken 120 milliméteres aknavetőkkel, harcjárművekkel, gránátvetőkkel és kézifegyverekkel hat ízben lőtték Opitne települést. Katonai állásokat támadtak Piszkinél és Krasznohorivkánál.
A frontvonal déli szakaszán, Mariupol térségében a néptelen Sirokinére nyitottak tüzet, valamint a minszki egyezmény által tiltott 122 milliméter kaliberű tüzérségi fegyverekkel támadták Novotrojicke települést.
Donyecktől északra, Artemivszk városánál páncéltörő rakétákkal és gránátvetővel lőtték a Luhanszke faluban állomásozó ukrán katonákat. Luhanszk városától északra, Sztanicja Luhanszka településnél is tűz alá vették a fegyveres erők védelmi vonalát. A parancsnoksági közlemény szerint a szakadárok kedden összesen 82-szer sértették meg a tűzszünetet.
A Luhanszk megyei kormányzói hivatal szerdán arról adott hírt, hogy megsebesült egy 50 éves férfi, amikor a megyeközpontba vezető lezárt ellenőrző pontnál egy szakadár fegyveres gránátvetővel tüzet nyitott. A megyei adminisztráció emlékeztetett arra, hogy az átkelőt a szakadár területre éppen a civilek elleni sorozatos támadások miatt záratta le.
Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt nap alatt egyetlen katona sem esett el a kelet-ukrajnai harcokban, három viszont megsebesült. Az azt megelőző 24 órában az elnöki hivatal adatai alapján egy katona vesztette életét, és egy sebesült meg, mindketten Donyeck környékén.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői missziója legfrissebb jelentésében megállapította, hogy a három civil halálos áldozatot és több sebesültet követelő vasárnap éjjeli támadást a Mariupol melletti Szartana falu ellen olyan tüzérségi fegyverrel hajtották végre, amelyet a februári minszki megállapodás szerint ki kellett volna vonni a frontvonal menti övezetből. Az aknatölcsérek vizsgálata alapján a megfigyelők megállapították, hogy “alapvetően keleti irányból”, azaz szakadár területről lőtték ki a 122, illetve 152 milliméteres tüzérségi lövedékeket.
Az EBESZ-küldöttek ugyanakkor jelentésükben azt is leírták, hogy a frontvonal déli szakasza mentén mindkét oldalon észlelték nehéztüzérségi fegyverek jelenlétét. A misszió drónokkal, azaz pilóta nélküli repülőgépekkel vizsgálta meg a térséget. A szakadárok oldalán 10 harckocsit és hét tüzérségi fegyvert fedeztek fel, míg a kormányerők oldalán egy harckocsit, öt önjáró tarackot és két tüzérségi fegyvert észleltek.
Vaszil Szervatyuk, az ukrán határőrszolgálat helyettes vezetője a szerdai kijevi kormányülésen arról számolt be, hogy az orosz határ mentén már 180 kilométer hosszan elkészültek a harckocsik elleni árkok, 546 kilométer határszakaszon akadályokkal megerősítették a védelmet, valamint 34 kilométeren szögesdrótot húztak ki. A határvédelem megerősítése idén és a jövő évben összesen 468 millió hrivnyába, azaz körülbelül 5,9 milliárd forintba kerül az államnak.
Sajtóhírek szerint Laurent Fabius francia külügyminiszter kedden bejelentette, hogy augusztus 24-én Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár Berlinben a kelet-ukrajnai helyzetről tárgyal. Az ismét kiéleződött fegyveres konfliktus miatt a tervek szerint még ebben a hónapban Brüsszelbe is elutazik Porosenko, hogy megbeszélést folytasson Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.
