Peking határozottan tiltakozott amiatt, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök kabinetjének három minisztere felkereste a Jaszukuni-szentélyt, amiben több elítélt második világháborús főbűnösnek is emléket állítanak – közölte szombati nyilatkozatában a pekingi külügyminisztérium szóvivője. A japán kormány tagjai, továbbá 66 törvényhozó a 2. világháború végének, japán feltétel nélküli magadásának 70. évfordulóján emlékezett meg az elesettekről, az áldozatokról.
Hua Csun-jing szóvivő azt mondta, hogy a kínai kormány szerint a Jaszukuni a japán militaristák által indított megszálló háború jelképe, és a miniszterek által meglátogatott kegyhely “a 2. világháború A-osztályú elítélt bűnözőit dicsőíti”. Peking szerint ez annak a kifejeződése, hogy a japán fél hibásan közelíti meg a történelmi kérdéseket. Hua szerint Japán csak akkor szabadulhat meg történelmi terheitől és tekinthet a jövőbe, ha szembenéz a történelmével és elhatárolódik militarista múltjától.
Az évfordulón Arimura Haruko, nőügyekkel foglalkozó miniszter, Takaicsi Szanae belügyminiszter, valami Jamatani Eriko katasztrófaügyi miniszter látogatott a szentélybe. Abe a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetőjeként rituális felajánlásának kézbesítőjéül bizalmasát, Hagiuda Koicsi képviselőházi tagot, az LDP ifjúsági szervezetének vezetőjét kérte meg.
Tajvan sem örült
Tajvanon a külügyi tárca szintén sajnálatát fejezte ki, kijelentve: bízik abban, hogy a japán politikusok tanulnak a történelemből és figyelembe veszik azon országok lakosainak érzékenységét, amik szenvedtek Japán világháborús agressziójától. Dél-Korea is bírálta a kormánytagok lépését, illetve Abe magatartását. A szöuli külügyminisztérium azt hangsúlyozta, hogy Japán csak akkor nyerheti el szomszédai és a nemzetközi közösség bizalmát, ha a vezetés őszintén viszonyul háborús múltjához és megbánást tanúsít.
Abe egy nappal korábban az évfordulóhoz kapcsolódó nyilatkozatában kijelentette, érvényesnek tartja azokat a bocsánatkéréseket, amiket a korábbi japán kormányok tettek, de ő maga nem kért bocsánatot. Ugyanakkor beszélt a világháborús halottak miatt érzett “nagy szomorúságáról”, “örök együttérzéséről” és a hazája okozta “mérhetetlen károkról, szenvedésről”. Sajtóértekezletén azt is mondta: annak megítélését, hogy egy adott cselekmény agresszió-e vagy sem, szerinte a történészekre kellene hagyni.
Peking a bocsánatkérésre utaló szavakat nem tartotta őszintének, és ezt pénteken szóvivője útján, illetve miniszterhelyettesi szinten a japán nagykövettel is közölte.
