Alekszandr Grusko szerint „nincs olyan tiltás, hogy nem helyezhetünk el ott (a Krím félszigeten) bizonyos típusú fegyvereket”. Oroszország tavaly március végére egyoldalúan elcsatolta Ukrajnától a Krímet, miután orosz fegyveresek biztosítása mellett a területen népszavazást tartottak. A hivatalos adatok szerint a szavazók döntő többsége az Oroszországhoz való csatlakozásra voksolt.
Grusko azt mondta, Oroszország „részlegesen” fogja erősíteni katonai jelenlétét a Krímben abból kiindulva, hogy a NATO-tagállamok fokozzák tevékenységüket, és új erőket telepítenek az orosz határok közvetlen közelében. Hozzátette, hogy korszerűsíteni kell a Krím félszigetnél állomásozó orosz fekete-tengeri hadiflottát, minthogy azt korábban Ukrajna „minden módon akadályozta”.
Vlagyimir Putyin orosz államfő a Krím elcsatolásával kapcsolatosan adott több nyilatkozatában is elismerte, hogy Moszkva valóban tartott a NATO terjeszkedésétől, miután Kijevben hatalomváltás történt.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök januárban arról beszélt, hogy az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit.
Oroszország NATO-nagykövete az ukrajnai válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy az észak-atlanti szervezet azért állítja be Oroszországot a Donyec-medencei fegyveres összetűzésekben érintett félnek, hogy Moszkvát a minszki megállapodások végrehajtásának elodázásával vádolhassa.
Alekszandr Grusko arról is beszélt a Ria Novosztyinak: egyelőre nem látszik, hogy a NATO fel akarná újítani a közös projekteket Oroszországgal. Szerinte a szervezet „lábon lőtte magát” azzal, hogy megszakította az együttműködést Moszkvával.
