Hét éve a Jobbik még keményen elítélte az örmények elleni népirtást, de az Azerbajdzsánnal és Törökországgal való barátkozás óta óvatosabbak – emlékeztet az Index. A Fidesz sem emelte fel a hangját a másfél millió örmény civil megsemmisítése kapcsán, míg az Európai Néppárt igen. Sőt, Magyarország nem lesz ott a jereváni megemlékezésen, még csak meg sem hívtak minket az azeri baltás gyilkos kiadatása kapcsán, ami után Örményország felfüggesztette velünk diplomáciai kapcsolatait.
Nem egyedül óvatoskodunk
A végnapjait élő Oszmán Birodalom száz évvel ezelőtt – becslések szerint – másfél millió örmény férfival, nővel, gyermekkel végzett. Ebből Törökország 300 ezer áldozatot ismer el és a történteket nem nevezi népirtásnak. A birodalom nacionalista törökök által vezetett kormánya az I. világháborús vereségekért az „áruló örményeket” hibáztatta, ami egészen a genocídiumig vezetett.
A népirtást az EU többsége hivatalosan is elismeri, Magyarországon kívül Észtország, Lettország, Finnország, Románia, Bulgária, Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Írország viszont nem foglalt hivatalosan állást, ahogy az Egyesült Államok sem, bár 43 tagállamban népirtásként tartják számon az örmények megsemmisítését.
Az Európai Parlament ugyanakkor amellett foglalt állást, hogy Törökországnak is genocídiumként kell elismernie a történteket és ezen az állásponton van az Európai Néppárt is, melynek a Fidesz is része.
„A vita a számírányokat illetően alakult ki”
A KDNP viszont – a nagyobbik kormánypárttal ellentétben – kiáll az örmények ellen. Harrach Péter közölte: a kereszténydemokraták számára az emberi élet szent és sérthetetlen, Ferenc pápa álláspontjával értenek egyet, mely szerint az örmények legyilkolása a XX. század olyan brutális cselekedetei között említhető, mint a holokauszt vagy a kommunizmus tombolása.
Az utóbbi időkben a Fideszhez hasonlóan a Jobbik is szorosra fűzte a kapcsolatát az örmények legfőbb ellenségével, Azerbajdzsánnal, emellett Törökországot tekintik legfőbb igazodási pontjuknak, holott 2008-ban fórumaikon még elítélték az örmény népirtást és azt hangsúlyozták azzal kapcsolatban, hogy nem csak a zsidó holokausztot kellene hangsúlyozni, mert a világban több más népirtás is történt. Pál Gábor, a párt szóvivője az Indexnek azt hangsúlyozta, hogy a párt minden népirtást elítél és az örmények vesztesége elvitathatatlan, de „a vita a számírányokat illetően alakult ki, nem kevés a különbség a veszteségek megítélése kapcsán a hivatalos örmény és török álláspont között”.
Eközben Schmitt Pál Törökországba tart
Törökország ugyanarra a napra tette saját megemlékezését a gallipoli ütközetre, amikor az örmények is megemlékeznek saját tragédiájukról, ezen Magyarország képviseltetni fogja magát: a volt államfőt, Schmitt Pált küldjük hivatalosan. Eközben a külügyminisztérium az egyértelmű állásfoglalást megúszó közleményt adott ki a népirtás évfordulóján, a török és örmény nép megbékélését sürgetik és kijelentették, hogy az események megítélése „a történészek feladata”.
Az Obama-kabinet is óvatoskodik, hogy ne fordítsa maga ellen a közel-keleti jelenlétben nélkülözhetetlen NATO-szövetséges Törökországot, az amerikai elnöknek viszont épp Vlagyimir Putyin mutat példát: az orosz államfő ott lesz a jereváni megemlékezésen, noha neki is egyensúlyoznia kell, miután Örményország Oroszország „előretolt helyőrsége” a Kaukázusban, Törökország viszont a legfontosabb eurázsiai partnere.
