A Modafinil a narkolepszia kezelésére használt vényköteles gyógyszer, mely a központi idegrenszer stimulálásával csökkenti a napközben jelentkező túlzott aluszékonyságot. Nem rendeltetésszerűen alkalmazva azonban smart (okos) drogként funkcionál és hatalmas népszerűségnek örvend a brit diákok körében, írja az angol The Guardian napilap.
“Mindenki szedi. Mindenki, akit csak ismerek. Teljesen mindennapos jelenség” – nyilatkozta egy diák a lapnak. “Nem leszel tőle intelligensebb, csupán segít a munkádban. Tovább tudsz tanulni. Nem kalandozol el. Boldogan ülsz be a könyvtárba és ebédszünetet sem akarsz tartani. Még este hétkor is úgy érzed, hogy szívesen maradnál akár egy órával tovább.”
A diákélet nagyon megváltozott az elmúlt években. Jack Rivin, a hallgatók számára készült Tab alapítója és szerkesztője szerint ez nyilvánvalóan leszűrhető a weboldal statisztikáiból. “Nyomon követhetjük a változást abban, hogy milyen témák érdeklik a diákokat. Manapság sokkal inkább az önéletrajzok, állások és fizetések vannak a központban. Azt látjuk, hogy a diákok jóval tudatosabban építik a karrierjüket, mint öt évvel ezelőtt, mint mikor én voltam hallgató. Egyértelműen versengő és karrierorientált légkör veszi őket körül, és ez egyre csak fokozódik.”
Fotó: Europress
A „smartdrog”
Az idén végző diákok nemcsak frissen szerzett diplomával, hanem a tanévek alatt felgyülemlett hatalmas adósággal együtt lépnek be a nagybetűs életbe egy olyan időszakban, amikor a diplomás munkanélküliekről és az ingyen dolgoztatott gyakornokokról szóló hírekkel van tele a média. Egy brit hallgatónak átlagban 44 ezer fontnyi tandíj törlesztését kell megkezdenie pár hónappal azután, hogy elvégezte a tanulmányait. Ilyen körülmények között, nehéz elutasítani egy olyan kis fehér pirulát, aminek segítségével jobban lehet teljesíteni, könnyebb fókuszálni, hosszabb időt képes az ember a könyvtárban tölteni és végül jobb jegyeket tud felmutatni. Ezeket nevezi a szakirodalom gyűjtőnéven „smartdrognak”.
Egy ilyen atmoszférának pedig sokkal inkább tünete, mintsem okozója a Modafinil. A brit egyetemeken elterjedt többi smartdroggal, a metilfenidát alapú Ritalinnal, a kevert amfetamin sókat tartalmazó Adderallal, a dextroamfetamin hatóanyagú Dexedrine-nel és a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) tüneteit enyhítő összes gyógyszerrel együtt.
Mindenki használni fogja
A drogok természetesen nem új keletűek. Minden generációnak megvolt a maga sajátos narkotikuma. A 60-as évek elméi az LSD-től szárnyaltak, az ecstasy megjelenésével a kései 80-as években újra virágzott a rave kultúra és a szerelem, de azért drogokat használni, hogy valaki keményebben tudjon dolgozni, versenyelőnyre tegyen szert, vagy többet termeljen, elég újszerű jelenség.
Anjan Chatterjee, a Pennsylvania Egyetem neurológus professzora sokat publikált a smartdrogok etikusságáról. “Az én időmben a fiatalok még azért szedtek drogokat, hogy kiüssék magukat. Manapság már azért használják őket, hogy jobban képben legyenek” – vicceli el a dolgot a professzor, aki tanúja volt annak, hogy az elmúlt 10 évben felnőtt az amerikai diákok egy olyan generációja, akik a versenyelőny reményében különböző gyógyszerekkel doppingolták magukat. “Már a középiskolákban is divat, főleg a tehetősebb környékeken. A diákok ‘tanulási segédletnek’ hívják, nem drogként gondolnak rájuk. Komplett fekete piacok működnek a kampuszokon, de a jelenlegi becslések alapján minden harmadik diáknak fel is írtak valamilyen gyógyszert, antidepresszánst, ADHD-gyógyszert, vagy szorongás elleni pirulákat, így nagyon könnyen hozzá tudnak jutni. Gyakran csak túladnak rajtuk a könyvtárban.”
A professzor úgy hiszi, hogy a kognitív teljesítményövlés – vagy az ő szavaival, a kozmetikai neurológia – idővel teljesen elfogadott lesz majd, az esztétikai sebészethez hasonlóan. Ha elérhetővé válik, az emberek élni fognak vele. Chatterjee úgy látja, hogy a droghasználat nem a versengés kiváltó oka, hanem abból fakadó jelenség. “Úgy tűnik, mindez a produktivitásra való szüntelen törekvésből és az anyagi javak termeléséből eredeztethető. A drogok csupán tünetei ennek a háttérben húzódó impulzusnak.”
Phoebe, egy brit történelem szakos hallgató arról számolt be a Guardiannak, hogy először az amerikai diákoktól hallott a pirulákról: “Ők mind be vannak gyógyszerezve, receptjeik is vannak és el is adják őket.”
Eredetileg narkolepszia ellen
A Modafinil az Egyesült Királyságban és az USA-ban Provigil néven van jelen a piacon. A gyógyszert egy franciaországi laboratóriumban állították elő, és a britek 2002 óta alkalmazzák a narkolepszia tüneteinek enyhítésére. Amerikában a fokozott nappali aluszékonyság és a váltott műszakban végzett munka miatti alvási rendellenességek kezelésére is engedélyezték a használatát. Hasonló tulajdonságokkal bír, mint a klasszikus stimulánsok, mint például az amfetaminok, de nincsenek olyan mellékhatásai, mint az idegesség vagy szorongás. Nem tekinthető addiktívnek, bár, tanulmányok kimutatták, hogy megemeli a dopaminszintet az agy jutalmazó központjában, ami összefüggésbe hozható az addiktív viselkedéssel. Továbbá bár a Modafinil viszonylag kevés mellékhatással rendelkezik – legtöbbször fejfájás, gyomorpanaszok vagy nagyon ritkán súlyos bőrreakciók léptek fel néhány betegnél – a legnagyobb problémája, hogy még hosszabb távon egyáltalán nem vizsgálták a hatásait.
Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem klinikai neuropszichológia professzora, a smartdrogok hatásainak szakértője. Sahakian elsőként jött rá, hogy a laboratóriumában tanulmányozott, az Alzheimer- és a Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére, illetve a stroke-betegek kognitív funkcióinak javítására szolgáló gyógyszereket teljesen más célokra használják.
“Egyik alkalommal Floridába mentem, hogy előadást tartsak a kutatásomról és a nap végére ütemezték a beszédemet, ezért odafordultam az egyik kollégámhoz és azt mondtam: ‘Milyen szégyen, teljesen kába vagyok az időeltolódástól. Erre ő azt mondta: ‘Nem kérsz egy kis Modafinilt?’ Ezt a gyógyszert a laborban használtuk, és még soha nem gondoltam rá más kontextusban, ezért nagyon megdöbbentem. A szünetben megkérdeztem a többi kollégát, használja-e valamelyiket a gyógyszerek közül és az egyikük azt mondta: ‘Igen, én Aderallt.’ Egy másik Modafinilt, a harmadik pedig Ritalint szedett. Teljesen elámultam. Az asztalnál ülő emberek fele használta őket.”
Illusztráció: Thinkstock
Javítják a teljesítményt
A professzor úgy gondolja, hogy vannak olyan esetek, amikor ezek a gyógyszerek nagyon hasznosnak bizonyulnak. Például javítják a sebészek teljesítményét. “Ők alapvetően több műszakban dolgoznak. A késő esti munkához koffeint visznek be, de az súlyos remegést is előidézhet, ami nem éppen ideális az esetükben. Az már bizonyított, hogy ezek a gyógyszerek enyhítik a kialvatlanságból eredő impulzivitást és javítják a problémamegoldó képességet. Ha tényleg segítenek csökkenteni a munkahelyen előforduló baleseteket, vagy abban, hogy a buszsofőrök ne aludjanak el a volánnál, akkor egy jó dologgal állunk szemben.”
Sahakian legutóbbi munkái azt is bebizonyították, hogy a pirulák növelik a motivációt is. “Ösztönöznek, hogy megcsináld a kiosztott feladatokat, melyek sokkal élvezetesebbé is válnak. Az unalmas dolgokat érdekesebbé teszik.” De a professzor aggódik a hallgatók miatt, akik az előadásai után megkeresik őt. “Néhányan elég dühösek, nem szeretnék használni a gyógyszereket, de úgy érzik, akkor hátrányban lennének a többiekkel szemben.”
A pirulák hatását vizsgáló kutatások hiánya is aggodalomra ad okot. “Egyszerűen nincs egyetlen hosszú távú vizsgálatunk sem. Ezért nem igazán tanácsos őket addig használni, amíg nem sikerül meggyőznöm a kormányt, hogy a gyógyszeriparral elvégeztesse őket. Ha súlyos ADHD-d van, akkor szükséged van Ritalin-kezelésre, hogy megfelelően funkcionálj, de ha egy egészséges fiatal személy vagy, és az agyad felpörgetésére használod a gyógyszereket, akkor nem tudjuk biztosan, mit csinálnak veled.”
A nem hivatalos, pl. a Tab website diákjai által végzett felmérések azt mutatják, hogy Nagy-Britanniában leginkább az elit egyetemeken használnak smartdrogokat (az Oxford állt a lista élén) és főként a legnagyobb terhelésnek alávetett hallgatók nyúlnak a gyógyszeres segítséghez.
Mellékhatások, a probléma takargatása
Az egyetemek nem szívesen beszélnek erről a problémáról. Egyrészt mert van rá esély, hogy az ehhez hasonló cikkek a fenntartások ellenére is több embert ösztönöznének a pirulák kipróbálására. Másrészt pedig, még nem készült hivatalos felmérés arról, hogy pontosan hány hallgató szedi őket, habár sok a fogyasztásukra utaló incidens. Októberben sikerült az Egyesült Királyság Egészségügyi Termékeket Szabályozó Ügynökségének (Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency, MHRA) nagy mennyiségű, az interneten árult smartdrogot lefoglalnia.
Sahakian is felhívja rá a figyelmet, hogy egyre növekszik azoknak az egészséges embereknek a száma, akik rendszeresen használnak a kognitív teljesítményt növelő vagy smartdrogokat. A nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy kevesebb a diagnosztizált narkolepsziás beteg, mint a betegség kezelésére szánt eladott gyógyszerek száma (a Provigil gyártója a Cephalon 1,2 milliárd dolláros bevételre tett szert 2012-ben). Az ADHD-receptek száma is folyamatosan nő, a dexamfetamin a második legtöbbször felírt gyógyszer Nagy-Britanniában.
Mindezek mellett a smartdrogok jelenléte számos más problémát is generál. Az észak-karolinai Duke Egyetem módosította iskolai szabályzatát, és arra kötelezi a hallgatókat, hogy jelezzék, ha “jogosulatlanul vényköteles gyógyszert” használnak. Sue Wasiolek, az egyetem vezetője elmondta, hogy a módosítást maguk a diákok kérték. Ők akarták, hogy “a hallgatói közösség tudatosítsa, hogy drogokkal való tudományos teljesítménynövelés csalásnak minősül”. Nem sok hasznát vették azonban, mivel drogtesztek nélkül, nehéz rávenni valakit, hogy színt valljon a pirulákról.
Fotó: Thinkstock
Valóban nagyon bonyolult, erkölcsi kérdéseket is felvető helyzettel állunk szemben. A pirulák mellett ott vannak például a több száz éve használatban lévő szellemi teljesítménynövelő szerek, a koffein, és a nikotin, melyek fogyasztását senki sem tekintette még csalásnak. Anders Sandberg, az Oxford Egyetem számítógépes idegtudósa szerint a kognitív teljesítményfokozás – legyen szó gyógyszerekről, az agyon átvezetett elektromos áramról, vagy a számítógépek segítségével végzett agytornáról – teljességgel az emberiség jövőjének a része. A nehézség a kutatások lefolytatásában rejlik. “Az etikai bizottságok elhessegetik őket maguktól. Zavarba jönnek tőlük. A problémát részben maga a ‘pirula’ szó okozza. Ha azt mondanánk, hogy egy gyógynövény biztosít nekünk jobb memóriát, nem pedig a kis fehér tabletta, az emberek nem félnének tőle annyira.”
Sandberg optimista a pirulákban rejlő demokratizáló hatást illetően is. “Az egyetem maga is egy szellemi teljesítményfokozó, csak a drágábbik fajtából. A smartdrogok viszonylag olcsók, és ha segítik az embereket abban, hogy jobb lehetőségeket kaparinthassanak meg, akkor eredményesnek mondhatók. Az eszes emberek közt nagyobb lesz a verseny, de egy fokozott szellemi teljesítménnyel működő társadalom mindenki számára segítséggel van.”
“Olyan szereket is számba vehetnénk, melyek boldogabbá, vagy teljesebbé teszik az életünket” – tette hozzá Sandber. “Kérdeztünk embereket, hogy vajon használnának-e olyan anyagot, ami fejlesztené a veséjüket vagy az empátiájukat, és csak 9 százalékuk ment volna bele.”
Nem teszünk ellene semmit
Danny Lee-Forest az MHRA végrehajtási osztályának vezetője elmondta, hogy a smartdrogok csak egy részét teszik ki a gyógyszerekkel való online kereskedelemnek. Csapata a múlt évben 11 millió fontnyi gyógyszert foglalt le, “melyek nagy része onnan származik, hogy az emberek vagy nem akarnak orvoshoz fordulni a gondjaikkal, vagy ha el is mennek, és az orvos olyasmit mond nekik, amit nem akarnak hallani, például, hogy diétázzanak, tornázzanak. Ezek fogyókúrás, a merevedési zavarra való, vagy a hajhullást gátló tabletták.” Vagy nagy részben, a mindennapi élet zavaró tényezőit blokkoló pirulák.
Mike Power, a “Drogok 2.0: A webforradalom, ami megváltoztatja, hogyan tép be a világ” című könyv szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy az ADHD-gyógyszerek, vagy az Adderall és a Ritalin lényegében amfetaminok. Szerinte általánosságban véve a társadalom egyre több narkotikumot használ, csak éppen nem jutott még arra a politikai vagy szellemi érettségre, hogy ezt a jelenséget ésszerűen megvitassa. Az interneten keresztül számtalan mennyiségű droghoz lehet hozzáférni, de mégsem teszünk ellene semmit. És pont a fiatalokon csattan az ostor. “A fiatalok olyan generációja hagyja most el az egyetemeket, akik jelzálog méretű adóssággal rendelkeznek, és a vényköteles gyógyszerek egyre növekvő forgalma és teljesítményfokozó pirulák utáni étvágy ezt tökéletesen tükrözi.”
