Nagyvilág

Életükért küzdenek a kelet-ukrajnaiak

ukrajna (ukrajna)
ukrajna (ukrajna)

A fegyveres konfliktus kirobbanása óta százezrek menekültek a harcok sújtotta területekről Oroszországba vagy éppen a kijevi hatalom által ellenőrzött területekre. Sokan nem akarják vagy nem tudják elhagyni otthonukat a folyamatos harcok, a gyakori ágyúzások, az akadozó energia- és élelmiszerellátás ellenére sem - állapította meg helyszíni riportjában a CNN amerikai hírtelevízió.

A legutóbbi kijevi jelentés szerint a kelet-ukrajnai harcokban 1200 civil és 5400 katona vesztette életét. Ez nagyjából tizede annak, amit a német hírszerzés közölt, a BND ugyanis ötvenezerre teszi a halottak számát. A rengeteg polgári áldozat között van a Sztepanivka településen élő, hatvanhét éves Jurij Poznyicsenko fia is, akit 2014 júliusában lőtt le az ukrán nemzeti gárda egy mesterlövésze, mert azt hitte, oroszbarát szakadár. Az ifjabb, 36 éves Poznyicsenkót akkor érte a halálos lövés, amikor a harcok közepette biztonságba akarta helyezni kocsiját. “Később bocsánatot kértek, és egy katona segített őt eltemetni” – mesélte az idős férfi.

Sztepanivka aprócska falu Donyeck megyében, 48 kilométerre a stratégiailag fontos tengerparti kikötővárostól, Mariupoltól. Egy hónappal Poznyicsenko fiának halála előtt a településen még zöldelltek a szántóföldek, és bár az ott élő emberek szegények voltak, mindig volt munkájuk és élelmük. Mára a település nagy része romokban. Egy lövegtorony nélküli harckocsi hever az út szélén, leszakadt villamosvezetékeket lenget a szél, és húsznál is több ház dőlt romba. Poznyicsenkóék otthona is elpusztult.

Mennének, de nincs hova  

Az idős földművelőnek és feleségének a rokonai már rég elhagyták a falut, családjukból csak ketten maradtak. Ők is mennének, mert nincs áramszolgáltatás, és kevés az élelem, de nem tudnak hova. Sztepanivka térségét jelenleg az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság ellenőrzi. Ígéretet tettek az áramszolgáltatás visszaállítására, s bár közelednek a fagyok, egyelőre nincs jele annak, hogy hozzáfogtak volna a munkához.

A január közepén kiújult és azóta tartó harcok Sztepanivkán kívül több más kelet-ukrajnai településre is pusztítást hoztak. Sok helyen ugyanaz a látvány tárul a CNN riportere elé: töltényhüvelyek csillannak a téli napfényben, elhagyott lövészárkokat vesznek körül a fedezéknek épített homokzsákok, és rozsdásodnak a hátrahagyott tankok, katonai járművek. Romba dőlt házak megégett téglákkal, betört ablakokkal, élelem után kutató kóbor kutyák.

A szeptemberben aláírt minszki tűzszüneti megállapodás csak lassítani tudta a harcokat Ukrajnában, és több helyen erre sem volt képes. A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság miatt megépített donyecki repülőteret a kialakult patthelyzetben több száz ágyúlövedék érte, teljesen tönkretéve a több millió euró értékű épületet. A repülőtér irányítótornyát olyan sok találat érte, hogy nem lehet helyreállítani – állapította meg az amerikai hírtévé haditudósítója.

Nem sok remény van a békére

A Donyeck és Luhanszk között félúton, a fontos utak kereszteződésében található Debalceve városnál nagyjából harminc, Kijevből érkezett ukrán önkéntes katona védi állását az ellenségtől. Sokan közülük már két hónapja ott vannak, és a csípős hideg elől egy földbe vájt búvóhelyre húzódnak be. Azt mondják, minden nap éri őket támadás, de egy komolyabb offenzívát nem tudnának visszaverni, ugyanis ehhez nincs megfelelő támogatásuk és eszközeik.

A béke reménye halvány, a tűzszünet nem szilárd és a felek retorikája egyre ellenségesebb. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy nem fognak közvetlenül tárgyalni a szakadárokkal, akiket Moszkva zsoldosainak tart. Petro Porosenko ukrán elnök elrendelte minden állami szolgáltatás megszüntetését a szakadárok ellenőrizte területeken, nincs nyugdíjfolyósítás és állami szociális támogatás, nem kapnak fizetést az orvosok és tanárok. Igor Plotnyickij, a luhanszki köztársaság miniszterelnöke pedig párbajra hívta ki Porosenkót, “régi szláv törzsfőnökök és dicső kozák atamánok példáját követve”.

Megvetik Kijevet

Miközben a harcoló felek vezetői egymást okolják a lakosság nehéz életkörülményeiért, az acélmágnás Rinat Ahmetov – Ukrajna egyik leggazdagabb embere, a Donyec-medence egykori legbefolyásosabb embere, aki nem támogatja a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok törekvéseit – rendszeres élelmiszer-támogatást küld a térségbe a Kijev által ellenőrzött országrészből. Minden második héten érkezik szállítmány, a segélyért sorban állók zöme idős ember.

A CNN azt írta, hogy a donyecki lakosok mélyen megvetik a kijevi vezetést. Az állami szolgáltatások megszüntetése a tél közepén rengeteg embert kilátástalanságba taszított. Az ukrán nemzeti gárda gyűlölt ellenség, amely a lakosság szerint találomra ágyúzza a várost. De nem csak a kijevi kormányt éri kritika. Sokan zsörtölődnek a szakadár vezetés tehetetlensége és szervezetlensége miatt is. A Donyecki Népköztársaság azt ígéri, hogy saját kifizetési rendszert hoz létre, ám vészesen kevés a közigazgatási tapasztalat a majd négy Pest megyényi terület irányítására. Szuvenírnak saját bögréket viszont már árulnak, és jelképesen bevezették a kijevitől eltérő moszkvai időzónát – jegyezte meg a CNN riportere.

A donyecki autóbusz-állomáson hosszú sorokban kígyóznak az emberek, hogy kijussanak a városból. Szinte minden bank zárva, és nem működnek a bankautomaták sem. Miután az ukrán kormány megszüntette az állami szolgáltatásokat, sokan a Kijev fennhatósága alatti településeken próbálják lakhelyüket bejelenteni, hogy megkaphassák nyugdíjukat, a számlájukon lévő pénzt. A kelet-ukrajnai helyzet eldurvulásával az emberek a túlélésért küzdenek, nincs módjuk az erőszak elkerülésére. “Nincs semmi pénzem, valószínűleg éhen fogok halni” – fakadt ki a CNN riporterének egy 83 éves, hajlott hátú néni az utolsó még működő ukrán bank előtt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik