Javult a megítélése
A Le Monde című napilap és az Europe1 kereskedelmi rádió megbízásából az Ipsos közvélemény-kutatóintézet által január 21-22-én 1003 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák harmada egyetért azzal a kijelentéssel, hogy “jóllehet nem az a fő üzenete, de az iszlám magában hordozza az erőszak és az intolerancia csíráit”.
Két évvel ezelőtt még a franciák háromnegyede tartotta intoleránsak és a francia társadalom értékeivel összeegyeztethetetlen vallásnak az iszlámot, s csak 26 százalék gondolta ennek az ellentétét. A három nagy monoteista vallás közül a franciák nagy többsége továbbra is az iszlámot tartja a legkevésbé összeegyeztethetőnek a francia demokratikus társadalom értékeivel, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával.
A megkérdezettek 93 százaléka a katolicizmust, 81 százalék a zsidó vallást összeegyeztethetőnek tartja a francia értékekkel, a muzulmán vallásról csak a franciák 47 százaléka gondolja ezt. A franciák 66 százaléka ugyanakkor úgy véli, hogy “az iszlám ugyannyira pacifista vallás, mint a többi és a dzsihád (erőszak a szent háború nevében) a vallás perverzitása”.
A január 7. és 9. között elkövetett iszlamista támadásoknak 17 áldozatuk volt: tizenketten a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni merényletben vesztették életüket, Montrouge-ban egy rendőrnőt lőttek le, egy párizsi kóser boltban elkövetett túszejtés során pedig négy zsidó túszt végzett ki az egyik dzsihadista. Ezekben a napokban a politikusok és a vallási vezetők is az iszlám vallás és a szélsőségesek közti összemosás elkerülésére kérte a közvéleményt, valamint arra, hogy ne bélyegezze meg a muzulmánokat.
Mindezek ellenére a hivatalos adatok szerint csak januárban közel annyi iszlámellenes cselekmény (128) történt országszerte, mint tavaly egész évben (133).
A franciák 90 százaléka támogatja a szélsőséges iszlamista gondolatokkal szembeni büntetések szigorítását, s ugyanennyien megfosztanák francia állampolgárságuktól a Szíriába és Irakba iszlamista harci osztagokba jelentkezőket. A megkérdeztettek 89 százaléka pedig a dzsihadista gondolatok terjesztése esetén korlátozná a szólásszabadságot az interneten.
Fotó: Europress/Frack Pennant
Az osztrákok tartanak az iszlamizmustól
A helyi lakosság negyven százaléka szerint fenyegetést jelent Ausztriára az iszlamizmus – derül ki az osztrák Társadalomtudományi Kutatók Egyesületének (SWS) legfrissebb tanulmányából.
A felmérést közvetlenül a párizsi terrortámadás után, csaknem ezer megkérdezett részvételével végezték. Hogy ez az időzítés mennyiben befolyásolta a társadalmi megítélést, arról az SWS vezetője szerint csak találgatni lehet. “Várható, hogy egy hasonló eset után megnő a fenyegetettség érzése, aztán idővel alábbhagy” – mondta Marc Bittner, és hozzátette: ezt azonban csak egy másik kutatás tudná döntően bizonyítani.
A felmérés szerint az osztrákok 52 százaléka gondolja úgy, hogy csak részben működik a külföldi származásúak társadalmi integrációja, és csupán hat százalék véli úgy, hogy beilleszkedésük nagyon jól vagy jól valósul meg. Csaknem negyven százalék szerint pedig rossz az együttélés a bevándorlókkal.
Az integrációt nehezítő tényezők közül legtöbben (55 százalék) az öltözködést emelték ki, egyértelműen utalva a fejkendő viselésére. A bőrszínt és az iszlám vallást csak kevesen említették hátrányként. A megkérdezettek 30 százaléka véli úgy, hogy az iszlám inkább pozitív hatással van az osztrák társadalomra, míg 56 százalék gondolja az ellenkezőjét.
Egyértelműen hiányoznak a pozitív minták – összegezte a felmérést Kurt Scholz, az osztrák Zukunftsfonds jogvédő szervezet kuratóriumi elnöke. Ez volt ugyanakkor az első felmérés, amelyben a menekültek munkavállalási engedélyére is kitértek. A megkérdezettek hatvan százaléka támogatja, hogy a menekültek az elbírálás időszakában is dolgozhassanak, azonban a válaszadók csaknem negyede ezzel nem ért egyet. Ezt az eredményt Kurt Scholz meglepőnek nevezte, és a munkához való jogot a legfontosabb integrációs lehetőségnek nevezte.
Becslések szerint 1964-ben csaknem nyolcezer muszlim élt Ausztriában, 1971-ben 22 ezer, vagyis már a lakosság 0,3 százalékát tették ki. A kilencvenes évektől ez a szám ugrásszerűen növekedett: tavaly már mintegy 574 ezer muszlim élt Ausztriában, arányuk jelenleg a lakosság hét százalékát teszik ki. Közülük 203 ezer osztrák állampolgár. Az osztrák főváros lakosainak 12,5 százaléka muszlim, ez csaknem 216 ezer főt jelent.
Az Osztrák Tudományos Akadémia által végzett legutóbbi felmérés szerint a hetvenes években még a lakosok többsége katolikus volt (csaknem 80 százalék), mára azonban számuk megfeleződött (44 százalék). A valláshoz nem tartozók aránya tízről nagyjából harminc százalékra nőtt, a muszlimok száma fél százalékról mintegy 11 százalékra emelkedett 2014-ben.
