Nem volt törvényszerű, hogy a 25 évvel ezelőtti kelet-közép-európai átalakulások sorában Nicolae Ceausescu diktatúrája is megdől – mondta Tőkés László református lelkész, a 25 évvel ezelőtti temesvári népfelkelés elindítója az MTI-nek adott interjúban. A kedvező környezet csupán elősegítette, hogy „spontán és öntörvényű” harca, melyben gyülekezetét is maga mellett tudhatta, sikeres lehessen.
Az azóta fideszes EP-képviselő Tőkés szerint csak az utókor számára tűnhet úgy, hogy a temesvári népfelkelés által egy kelet-közép-európai történelmi szükségszerűség teljesedett ki Romániában, arról pedig nem is álmodott, hogy éppen az ő ellenállása vezet majd el a Ceausescu-diktatúra megbukásához – mondta. „Még 1989. december 17-én, az elhurcolásom előtti utolsó órában sem gondoltam erre” – tette hozzá.
Tőkés nem tartja helyesnek, hogy a romániai forradalom szikrájaként szokták emlegetni. Hosszú érlelődési folyamat vezetett a temesvári ellenálláshoz – mondta. Felelevenítette, hogy diákkora óta részese volt annak a szervezkedésnek, mely a kommunista hatalom egyházakra és a magyarokra gyakorolt nyomásáról akarta lerántani a leplet. „Tiltakozó dokumentumokat, helyzetfelméréseket készítettem, szamizdat folyóiratot adtunk ki” – mondta a lelkész. A szervezkedésnek Ceausescu falurombolási terve adott erős lendületet.
Tőkés az istentiszteletek végén minden részletbe beavatta a gyülekezetet. „A Securitaténak nem is kellett nyomoznia, én magam tettem nyilvánossá mindent. Olyan nyilvánosság jött létre Temesváron, melyben a titkosszolgálat tehetetlennek bizonyult” – mondta.
A történtek azután váltak nemzetközivé, hogy 1989-ben a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, majd a Magyar Televízió Panoráma című műsorában is megszólalhatott.
„A magyarországi sajtó akkor már egyre többet engedett meg magának. Győri Béla rádiós szerkesztő és Chrudinák Alajos televíziós személyében két fontos médiatámogatóm akadt” – fejtette ki. Ők szereztek nyilvánosságot a temesvári ellenállásnak, ami aztán eljutott nyugat felé, az egyházi szervezetekig és a nemzetközi fórumokig.
Azt mondta, a húszezer oldalnyi vele kapcsolatos román titkosszolgálati akta áttanulmányozása sem késztette arra, hogy átértékelje a történteket. „Akiket harcostársnak hittem, de a dokumentumok szerint az ellenfél szolgálatában álltak, csak nehezítették a küzdelmünket, de nem akadályozhatták azt meg” – jelentette ki.
Tőkés szerint a kommunista hatalmi struktúrák továbbélésének köszönhető, hogy a személye körül 1989-ben kialakult példátlan román-magyar összefogás után mára magyar nacionalistaként, a románok ellenségeként tekint rá a román társadalom nagy része, a régi rendszer erőinek tudja be, hogy szociáldemokrata politikusok kezdeményezték az 1989-es szerepéért megítélt román állami kitüntetése megvonását. Mint mondta, jogerős ítélet erről Klaus Iohannis államelnöksége idején születik, az ő tevékenységének fokmérője lesz, hogy mi történik ebben az ügyben.
