A biztosjelöltet a Norvég Alap alapítványai elleni támadásokról is kérdezték, amelyre válaszul Navracsics elmondta, hogy személy szerint mindig jó kapcsolatot ápolt a civil szervezetekkel, így a Norvég Alappal is. 2010-ben, 2011-ben tárgyalt az alap ügyében a norvég kormánnyal, és nem értesült olyanról, hogy őt vádolták volna civil szervezetek elleni fellépéssel.
Mi a helyzet a Mein Kampffal?
Felhördülést okozott, amikor arról kérdezték, hogy a Mein Kampf is tananyag lesz-e majd, hiszen olyan antiszemita írók, mint Wass Albert és Tormay Cecile bekerültek az oktatási rendszer követelményébe Magyarországon.
A magyar antiszemitizmus előretörése kapcsán feltett kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy ő mindig is zéró toleranciát hirdetett azzal szemben. Neki mindig is kiváló kapcsolata volt a magyar zsidósággal. Ráadásul pont ő volt az, aki hangsúlyozta a magyar kormány holokausztban játszott szerepét.
Fotó: MTI
A magyar médiatörvénnyel kapcsolatban is kérdezték, mint annak egyik elfogadóját, és a pluralizmus visszaszorítását kérték rajta számon. Navracsics ezzel szemben azt állította, hogy ő személyesen hisz a pluralizmusban.
Válaszában Navracsics emlékeztetett arra, hogy a magyar kormányzat részéről ő volt az, aki az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal tárgyalt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos vitás kérdésekről, és végül minden vitát rendeztek, Magyarország módosította a törvényt a szükséges pontokon.
Kínos döntéshelyzet elé állították a Navracsics Tibort, amikor Orbánt idézték, aki azt várta el magyar biztostól, hogy a magyar kormány érdekeit képviselje, miközben a biztosjelölt korábban is hangsúlyozta, hogy az unió szellemének megfelelően csak az EU érdekeit tarthatja szem előtt.
Most Orbán nem érti az Uniót, vagy Navracsics úr nem akarja majd betartani a biztosi kötelezettségeit – tették fel a kérdést, amelyre válaszul azt mondta magyar politikus, hogy azt kéri, hogy az ő szavait vegyék figyelembe, és független és az EU-hoz lojális biztos lesz, tudja a jogait, és kötelességeit.
Navracsics hat pontja
Hat, a munkája során követendő kiemelt célt nevezett meg a kijelölt biztos. Elsőként a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák gyújtópontjába helyezné az oktatást. Mint mondta, erre minden évben figyelmet fog fordítani, amikor az Európai Bizottság összeállítja a tagállamoknak címzett, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat. Ezzel nyomás helyeződik a tagállamok kormányaira, hogy invesztáljanak az oktatásba, képezzék a tanárokat, korszerűsítsenek – hangoztatta Navracsic Tibor.
Másodikként a magyar kijelölt biztos arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Mint mondta, egyetlen kereskedelmi tárgyalás sem áshatja alá a kultúra szerepét, s idézte Jean-Claude Juncker szavait is, melyek szerint Európa kulturális sokszínűsége nem feláldozható a kereskedelem oltárán.
Harmadikként Navracsics Tibor azt mondta, el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon, mert a társadalom tartóoszlopainak tekinti őket, s a rendszerváltás előtt Kelet-Európában a szabad gondolat bástyái voltak. Úgy fogalmazott, szeretné az üzleti szféra, a kutatási-tudományos szektor és a felsőoktatás alkotta tudásháromszöget valódi partnerséggé tenni.
Negyedikként a magyar kijelölt biztos ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében szorosan együtt fog működni Marianne Thyssen foglalkoztatási ügyekért felelős biztossal.
Ötödikként Navracsics Tibor arról beszélt, hogy be akarja vonni a fiatalokat a politikakészítésbe, és olyan platformot fog kidolgozni, amelynek segítségével a következő öt évben egymillió fiatalt lehet megszólítani.
Végül pedig a magyar kijelölt biztos szólt arról is, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben. Mint fogalmazott, azt akarja, hogy ez egy olyan intézmény legyen, amelyet az emberek megélnek és átélnek.
Az Európai Parlament október 22-én szavaz a teljes bizottságról, de addig az egyes jelölteket koordinátorok értékelik a bizottság előtt nyújtott teljesítményük alapján és döntenek, hogy szakmailag és politikailag támogatják-e. Ez a döntés Navracsics esetében csütörtökre várható.
Írásban is kaptak kérdéseket
A meghallgatás kezdetén a neki szánt terület főbb kérdéseit áttekintő bevezető nyilatkozatában Navracsics nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az ifjúság megfelelő oktatásban és képzésben részesüljön, ami méltó munkalehetőségekhez segítheti hozzá.
Az EU nagy előnye, hogy lehetőséget nyújt a nézetkülönbségek nyílt, demokratikus és békés megvitatására, a közös európai értékek jegyében – hangsúlyozta a meghallgatáson.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós állampolgársági ügyeket szánja a magyar jelöltnek, aki az előző Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, az idén tavasszal tartott választások után átalakított kabinetben pedig külgazdasági és külügyminiszter volt.
Navracsicsot az EP kulturális és oktatási bizottsága, valamint társmeghallgató bizottságként az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagjai faggatják szakmai elképzeléseiről, igyekeznek felmérni felkészültségét.
A biztosjelöltek már előzetesen, írásban is kaptak kérdéseket, amelyek egyfelől általános kompetenciájukra, európai elkötelezettségükre, illetve személyi függetlenségükre, másfelől a nekik szánt portfólióra, illetve a területtel kapcsolatos teendők ellátása során az Európai Parlamenttel való együttműködési szándékaikra vonatkoztak. A jelöltek még a meghallgatás előtt szintén elküldték írásban megfogalmazott válaszaikat.
Navracsics Tibor a kérdésekre adott válaszadás során egyebek közt kitért arra, hogy a Juncker-bizottságon belül a neki szánt tárca irányítójaként három bizottsági alelnök felügyeleti területét érintő célok megvalósításán tevékenykedne. E három alelnöki terület a következő: a munkahelyteremtés, növekedés, beruházások és versenyképesség területe (amelyre a jelölt a finn Jyrki Katainen), a digitalizált egységes piac területe (erre a jelölt az észt Andrus Ansip), valamint az euró és a szociális párbeszéd területe (amelyre a jelölt a lett Valdis Dombrovskis).
A magyar jelölt az írásbeli válaszában a kultúráról úgy vélekedett, hogy az lényegi eleme Európa identitásának és összetartozásának, és “arra emlékeztet bennünket, hogy az EU mindenekfölött mindig is értékközösség volt és marad”. Navracsics szerint ezért a kultúrát nem szabad feláldozni más politikai célok érdekében.
Javítani az EU megítélésén
Navracsics azt is hangsúlyozta írásbeli válaszaiban, hogy az oktatást meg kívánja tartani a 2020-ig szóló uniós stratégia középpontjában.
“A befogadó jellegű és fenntartható növekedés megköveteli, hogy korszerűsítsük oktatási és képzési rendszerünket” – állapította meg, és hozzátette: ehhez arra van szükség, hogy a tagországok a közpénzügyek megszilárdításának, vagyis a pénzügyi egyensúly helyreállításának az időszakában is okos beruházásokat eszközöljenek az oktatás területén.
Az ERASMUS+ nemzetközi oktatási-képzési csereprogram támogatásával kapcsolatban Navracsics Tibor válaszában kiemelte a nemzeteken átnyúló kihívások megválaszolásának, a bevált, jó gyakorlati eljárások cseréjének a fontosságát.
Ami az európai állampolgárság kérdéskörét illeti, a magyar biztosjelölt megállapította: az elmúlt években nagy mértékben romlott az EU-ról és az uniós intézményekről alkotott közvélekedés, ami “politikailag tarthatatlan”. Szerinte “a tagállamoknak van a legtermészetesebb és legközvetlenebb kapcsolatuk saját polgáraikkal, mindazonáltal javítanunk lehet és kell (a helyzeten) Brüsszelből”.
