22:10 – A Krím-félsziget sorsa a kérdés
Az ukrajnai válság fő kérdése a Krímben nem Viktor Janukovics leváltott államfőről szól, hanem arról, hogy a félsziget Ukrajna része marad-e – mondta Nagyezsda Gladkih, a Krími Magyar Társaság tiszteletbeli elnöke csütörtök este telefonon Szimferopolból a HírTV-nek nyilatkozva.
Arra a kérdésre, hogy polgárháborús helyzet van-e a Krímben, Nagyezsda Gladkih úgy felelt: az oroszbarát lakosok az Ukrajnától való elszakadást követelik, az ukránok és a krími tatárok viszont az ország egységének megőrzését szorgalmazzák. Azzal kapcsolatban, hogy egy referendumon a lakosság hány százaléka támogatná az elszakadást Ukrajnától, azt mondta, várhatóan a szavazóknak csak a fele, azoknak is egy része alapvetően a gazdasági nehézségek – az alacsony nyugdíjak és fizetések – miatt.
Mi lesz Moszkva következő lépése?
A krími magyar vezető arról is beszélt, hogy a dél-ukrajnai félszigeten vannak, akik valószínűnek tartják az orosz beavatkozást, bár a budapesti memorandum értelmében Moszkvának erre nem lenne lehetősége. (A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.) Nagyezsda Gladkih véleménye szerint Oroszország bejelentései arra utalnak, hogy Moszkva békét akar. A terület esetleges elszakadása csak népszavazással valósulhat meg – tette hozzá.
22:02 A csehek sem ismerik el Janukovicsot
A Cseh Köztársaság nem ismeri el Viktor Janukovicsot Ukrajna törvényes elnökének – közölte Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter újságírókkal csütörtökön este a prágai kormány különgépének fedélzetén úton Kijev felé.
“Janukovicsot nem ismerjük el partnernek. Teljes mértékben megértjük az ukrán parlament döntését, amellyel menesztette őt tisztségéből” – jelentette ki Zaorálek. A cseh diplomácia vezetője és visegrádi partnerei pénteken Kijevben találkoznak az új ukrán vezetés képviselőivel, és várhatóan Donyeckbe vagy a Krím félszigetre is ellátogatnak.
20:56 – Az USA már nem tartja elnöknek Janukovicsot
“Lemondott tisztségéről és aláásta legitimitását”, amikor elmenekült Kijevből, miután megállapodást kötött az ellenzékkel – mondta Jay Carney, a washingtoni Fehér Ház szóvivője. A szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Janukovics csütörtökön kijelentette, továbbra Ukrajna államfőjének tartja magát.
Jay Carney kijelentette, hogy Janukovics maga mondott le a hatalomról. Janukovics hatalmi űrt hagyott maga után, amelyet az ukrán parlament megpróbál betölteni – tette hozzá. A szóvivő üdvözölte az ukrán parlamentnek az ország stabilizálására irányuló erőfeszítéseit, és azt mondta, azt várja Oroszországtól, hogy tartózkodik a provokatív lépésektől.
19:52 Rohamtempóban írnának új nyelvtörvényt
Olekszandr Turcsinov még csütörtökön utasítást adott egy új nyelvtörvény “sürgős kidolgozására” – mint mondta – “tekintettel azokra a spekulációkra, amelyek körbeveszik ezt a kérdést”. Az új jogszabály az előzővel szemben “teljesen kiegyensúlyozott lesz, tiszteletben fogják tartani mind Kelet-, mind Nyugat- Ukrajna, az összes etnikai csoport és nemzeti kisebbség érdekeit” – ígérte az ideiglenes elnök.
A munkacsoportban képviseltetni fogja magát az összes parlamenti frakció és képviselői csoport. A szöveg megfogalmazásához igénybe veszik nyelvészeknek, filológusoknak és társadalmi kérdések szakértőinek a segítségét is.
18:46 – Merkel és Cameron aggódik
Nagy-Britannia és Németország “különösen aggasztónak” tartja a Krímben kialakult helyzetet – mondta Angela Merkel német kancellárral tartott közös csütörtöki londoni sajtóértekezletén a brit kormányfő. David Cameron kijelentette: minden országnak tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Erre Oroszország is kötelezettséget vállalt, és fontos, hogy meg is tartsa szavát. Cameron hozzátette, hogy “a világ figyelni fogja” az orosz lépéseket.
A brit kormányfő szerint “nem zéró összegű játszmáról” van szó, Ukrajnát nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszon Oroszország vagy Európa között. A sajtóértekezleten Angela Merkel kijelentette, hogy London és Berlin mindent megtesz az új ukrán vezetés támogatására, tekintettel “a rettenetesen nehéz” gazdasági helyzetre. A kancellár közölte: nagy reményeket fűz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségéhez, és reméli azt is, hogy Moszkva szintén támogatni fogja az IMF bekapcsolódását.
Angela Merkel szerint Ukrajna területi integritásának megőrzése “központi jelentőségű”. Hozzátette ugyanakkor, az orosz államfővel tartott megbeszélésein azt tapasztalta, hogy Oroszországnak is ez a véleménye.
18:12 – A nép dönt a Krími Köztársaság autonómiájáról
A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje május 25-re írt ki népszavazást a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről – közölte csütörtökön a parlamenti sajtószolgálat.
A képviselők abban egyeztek meg, hogy a szavazólapon mindössze egyetlen kérdés szerepel majd: “Támogatja-e Ön, hogy a Krími Köztársaság szuverén állammá váljon Ukrajnán belül?”.
A parlament ezzel párhuzamosan menesztette a Krími Autonóm Köztársaság kormányát.
17:36 Pénteken újra megszólal Janukovics
Viktor Janukovics, a kijevi parlament által leváltott ukrán államfő sajtótájékoztatót tart pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban – közölte a politikus környezetének egyik tagja az orosz sajtóval.
Korábban Janukovics “az ukrán néphez fordult” közleményben, amelyben kijelentette, hogy továbbra is Ukrajna törvényes államfőjének tekinti magát, valamint védelmet kért és kapott az orosz hatóságoktól. A politikus nem hivatalos sajtóértesülések szerint kedd éjjel érkezett Moszkvába, majd egy szanatóriumba távozott az orosz főváros közelében.
17:16 – Moszkvának nem tetszik, hogy a NATO foglalkozik Ukrajnával
Moszkva provokatívnak tartja a NATO főtitkárának kijelentéseit, és Ukrajna tömbön kívüli státusának tiszteletben tartására szólított fel – hangoztatta az orosz külügyminisztérium csütörtöki közleménye. A tárca szerint az már rossz jel, amikor a NATO foglalkozni kezd az ukrajnai helyzettel. Moszkvában felhívták a figyelmet arra, hogy Ukrajna semmilyen katonai szövetséghez nem tartozik, és ezt az ország bel- és külpolitikájának alapjait meghatározó törvény mondja ki.
Az orosz külügyminisztérium úgy értelmezte Anders Fogh Rasmussen kijelentését – miszerint Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem a “legsürgősebb prioritás” az ukrán vezetés számára -, hogy a szervezethez csatlakozást Brüsszelben és Kijevben egyaránt napirenden tartják.
17:08 – Hende: elhibázott és szerencsétlen döntés a nyelvtörvény eltörlése
“Ragaszkodunk ahhoz, hogy az európai normáknak megfelelő jogi szabályozás szülessen, és hatályba is lépjen” – jelentette ki a honvédelmi tárca vezetője. Hende Csaba elmondta, hogy tolmácsolta ukrán kollégájának a magyar kormány álláspontját, miszerint Ukrajna integrációs törekvéseinek a demokratikus értékeken, a kisebbségi és emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásán kell alapulnia.
Emellett tudatta azt is, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként szilárdan támogatja Ukrajna határainak sérthetetlenségét, szuverenitását és függetlenségét, és úgy vélekedett, hogy a kárpátaljai magyar közösség a jövőben is a híd szerepét tölti be a két ország és a két nép között.
17:02 – Svájc befagyasztja Janukovics számláit
A svájci kormány döntést hozott Viktor Janukovics volt ukrán elnök esetleges svájci bankbetétjeinek befagyasztásáról – közölte csütörtökön a berni külügyminisztérium.
A szövetségi tanács (kormány) szerdán hozta meg a döntést, a végrehajtásáról szóló rendelet pénteken jelenik meg – közölte az AFP francia hírügynökség érdeklődésére egy minisztériumi szóvivő.
16:48 – A NATO-nak nincs vészterve
Az észak-atlanti szövetségnek és az Egyesült Államoknak nincsenek kidolgozott tervei arra az eshetőségre, hogy Oroszország katonailag beavatkozik az ukrajnai válságba – közölte csütörtökön a NATO európai főparancsnoka.
Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka azt mondta, hogy a NATO nem csoportosított át katonai eszközöket válaszul az ukrajnai feszültségre.
Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítja-e az orosz beavatkozás lehetősége, Breedlove úgy válaszolt, hogy “ez mindenkit nyugtalaníthat, de neki most nem ez az elsődleges aggodalma”.
“Pillanatnyilag nem tervezzük, hogyan válaszoljunk váratlan esetekre. Azt tesszük, hogy támogatjuk az ügy békés megoldását” – jelentette ki.
16:46 – Hende: kisebbségi nyelvtörvényre van szükség
Elhibázott és szerencsétlen döntésnek nevezte csütörtökön, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozása után Hende Csaba honvédelmi miniszter, hogy az ukrán parlament a napokban eltörölte a kisebbségek számára az anyanyelv használatának a jogát biztosító törvényt.
“Ragaszkodunk ahhoz, hogy az európai normáknak megfelelő jogi szabályozás szülessen, és hatályba is lépjen” – jelentette ki a honvédelmi tárca vezetője. A miniszter külön is tárgyalt Alekszander Olejnyikkal, az ukrán kormányt képviselő védelmiminiszter-helyettessel, aki Hende elmondása szerint ígéretet tett arra, hogy továbbítja a magyar részről megfogalmazott aggodalmakat az új ukrán kormánynak és a törvényhozásnak, amely biztosan nem fogja figyelmen kívül hagyni azokat, és a magyar szempontoknak megfelelő megoldást talál majd a problémára.
16:43 – Martonyi: van ok az aggodalomra
Azért utaznak a visegrádi országok (V4) külügyi vezetői Kijevbe, hogy támogassák Ukrajnát a válság leküzdésében, és segítsék az ukrajnai demokratizálódást – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön.
A külügyminiszter kiemelte: a visegrádi országoknak (Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának) különleges felelősségük van a jelenlegi helyzetben. Azért utaznak a külügyi vezetők Ukrajnába, hogy segítsék az ország demokratizálódását és a jelenlegi nehéz helyzet mielőbbi megoldását – hangsúlyozta. Hozzátette: a legfontosabb, hogy folytatódjanak a májusi előre hozott elnökválasztás előkészületei.
Martonyi János úgy látja, a látogatás alkalmat ad arra is, hogy a V4 országai kifejezzék aggodalmukat a krími események miatt. Lényeges, hogy ne történjen több erőszakos cselekmény a Krímben, és elkerülhetővé váljon, hogy további áldozatai legyenek a válságnak – magyarázta.
Mint mondta, fontos cél az is, hogy a krími feszültség ne terjedjen tovább, ne indokoljon olyan folyamatot, “amely aztán a keleti megyéknek az esetleges elkülönüléséhez vezet”. Vannak aggodalomra okot adó jelenségek – tette hozzá, ezek közé sorolva az oroszországi hadgyakorlatokat. Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben erre semmi szükség.
A külügyminiszter a kárpátaljai útjával kapcsolatban azt mondta, hogy ott a válság eszkalálódásakor valamivel jobb volt a helyzet, mint Ukrajna más részein. Kárpátalján a nyelvi, nemzeti közösségek nagyobb megértéssel, toleranciával viseltetnek egymás iránt, ugyanakkor ott is fennáll a veszélye a szélsőséges erők megjelenésének. Az a legfontosabb – emelte ki -, hogy Kárpátalján ne alakuljon ki feszültség, ne legyenek erőszakos cselekmények. A magyar közösség remélhetően egységes lesz ebben a helyzetben, és a közös érdekekre összpontosít – mondta Martonyi János.
16:32 – Cameron: “aggasztó a krími helyzet”
Nagy-Britannia és Németország “különösen aggasztónak” tartja a Krímben kialakult helyzetet – mondta Angela Merkel német kancellárral tartott közös csütörtöki londoni sajtóértekezletén a brit kormányfő.
A Krím-félsziget is Ukrajna – hirdeti egy tüntető Kijevben a Majdanon
Fotó: Europress / AFP
David Cameron kijelentette: minden országnak tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Erre Oroszország is kötelezettséget vállalt, és fontos, hogy meg is tartsa szavát. Cameron hozzátette, “a világ figyelni fogja” az orosz lépéseket.
Merkel szerint London és Berlin mindent megtesz az új ukrán vezetés támogatására, tekintettel “a rettenetesen nehéz gazdasági helyzetre”.
16:24 – Ukrajna 15 milliárdot akar
Az ukrán pénzügyminiszter csütörtökön felkérte a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) arra, hogy küldjön mihamarább szakértőket az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére. Az IMF vezetője máris pozitív választ adott.
A pénzügyminiszter kijelentette még, hogy az ukrán valuta, amelynek árfolyama rekordalacsony szintre, 11 hrivnya/dollárra gyengült csütörtökön, hamarosan 10 hrivnya körüli szintre erősödik vissza a dollárhoz képest.
Alig hangzott el Kijevben, hogy várják az IMF-szakértőket, Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője máris jelezte: napokon belül utaznak a pénzintézet szakértői. Lagarde rámutatott, hogy az IMF és nemzetközi partnerei jelenleg is egyeztetnek, hogy miként lehet segítséget nyújtani Ukrajnának.
16:00 – Megválasztották Ukrajna új miniszterelnökét és kormányát
Miniszterelnökké választotta az ukrán parlament csütörtökön Arszenyij Jacenyukot, a Julija Timosenko volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetőjét.
Az országának Európához való közeledését szorgalmazó Jacenyukot nagy többséggel választották meg: kormányfői kinevezését 371 képviselő támogatta a 450 tagú parlamentben.
Első miniszterelnök-helyettes lett Vitalij Jarema, a Haza párt parlamenti képviselője. Szintén helyettes kormányfői tisztet kapott Olekszandr Szics, a Szabadság (Szvoboda) párt parlamenti képviselője, Volodimir Hrojszman vinnicjai polgármester és Borisz Taraszjuk Haza párti képviselő, aki külügyminiszteri tisztet töltött be Viktor Juscsenko elnöksége alatt.
A belügyminisztérium élére a tárcát eddig ideiglenesen vezető Arszen Avakov került. Energetikai miniszternek Jurij Prodant választották, aki korábban Timosenko kormányában vezette ugyanezt a hivatalt.
A külügyi és a védelmi tárca élére ideiglenes vezetőt választott a parlament. Előbbit Andrij Descsica, utóbbit Ihor Tenjuh admirális vezeti majd.
A hatalomváltásért folytatott tüntetések aktív résztvevői közül is kerültek be a kormányba.
Dmitro Bulatov, a tüntetők autós szervezete, az Avtomajdan egyik vezetője az ifjúsági és sportminiszteri posztot kapta. Bulatov arról vált ismertté, hogy a tüntetések alatt elrabolták, megkínozták, levágták az egyik fülét.
15:30 – Tüntetők vizsgálták át Juscsenko dácsáját
Tüntetők vizsgálták át Viktor Juscsenko egykori ukrán államfőnek a Kárpátokban épült üdülőjét, de abban csak népművészeti tárgyakat és méhkaptárakat találtak.
Fotó: MTI / AP
Az aktivisták a kétszintes építmény helyiségeiben sok régiséget, fafaragványt, kovácsolt díszeket, népművészeti kerámiát és szőnyegeket, valamint hucul gúnyákat találtak, az udvaron pedig méhkaptárakat láttak.
Ukrajna harmadik elnökét, a népművészet és a méhek iránti rajongásáról elhíresült, a közemberek által csak “méhész”-ként emlegetett Juscsenkót elnöksége idején sok bírálat érte azért, mert a Kárpátok természetvédelmi körzetében építtetett magának üdülőt, amelyhez több hektárnyi terület is tartozik. A volt államfő ugyanakkor azt állítja, törvényes úton jutott a földhöz, azt a helyi lakosoktól vásárolta.
15:16 – Külügy: ne utazzon senki Krímbe
A Krími Autonóm Köztársaságban zajló erőszakos cselekmények, az állami és kormányhivatalok munkájának szüneteltetése, valamint az általános biztonsági helyzet romlása miatt a Külügyminisztérium konzuli szolgálata azt javasolja a magyaroknak, hogy halasszák el az oda tervezett utazásaikat.
A Krímen kívüli területekre, Kijevbe és más nagyvárosokba utazók figyelmét arra hívták fel, hogy saját biztonságuk érdekében továbbra is kerüljék a tömeges rendőri intézkedések, esetleges erőszakcselekmények és tüntetések helyszíneit.
A konzuli szolgálat az ukrajnai utazás esetén változatlanul ajánlja az előzetes, körültekintő tájékozódást.
15:07 – Budapest az események peremén
A konzervatív lengyel Rzeczpospolita csütörtöki kommentárja szerint a magyar külpolitika óvatosan kezeli az ukrajnai eseményeket, értékeli a politikai válság megoldását célzó lengyel erőfeszítéseket, de Varsótól eltérően Budapest az “események peremén” marad.
Magyarország fő gondja változatlanul a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelme – állapítja meg Jaroslaw Gizinski, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó külpolitikai szerkesztője. Való igaz, hogy ukrán nacionalista csoportok, mint a Szvoboda vagy a Karpacka Szics a kisebbségi jogok ellen foglalnak állást. Magyarellenes provokációkra is sor került, ukrán nacionalisták többször meggyaláztak magyar emlékműveket – írta.
A magyar kormány a válság kezdete óta visszafogottságot tanúsított a szomszéd országban zajló eseményekkel összefüggésben – áll a lapban.
A magyarokat különösen az nyugtalanítja, hogy az ukrán parlament a Janukovics elnök megdöntése utáni első órákban eltörölte a 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, amely bizonyos jogokat adott a kisebbségek anyanyelvhasználatában – írta a lengyel lap munkatársa.
Pro Russian protesters parade am enormous flag shouting ‘Russia, Russia’. 2,000 or so outside #crimea parl. #Ukraine pic.twitter.com/M3L7SVlpUU
— James Mates (@jamesmatesitv) February 27, 2014
14:55 – EP: Azonnali segítségre van szükség
Az Európai Parlament képviselői követelték, hogy induljon vizsgálat a leváltott Viktor Janukovics elnök családja és hívei ellen “állami pénzeszközök nagyarányú elköltése miatt”, és fagyasszák be összes nyugati bankbetéteiket, amíg nem tisztázzák ezeknek a pénzeknek a forrását.
“Ha bebizonyosodik, hogy lopások történtek, az EU tagállamainak kötelességük visszaadni ezeket a pénzeket” – áll a határozatban.
A képviselők azt is követelték, hogy Ukrajnában ne adjanak teret a bosszúnak és az önbíráskodásnak. Felszólították az ukrán hatóságokat, hogy állítsanak fel egy független bizottságot a tüntetések során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására, szoros együttműködésben az Európa Tanáccsal és EBESZ képviselőivel.
Fotó: MTI / AP
Síkraszálltak azért, hogy az EU sürgősen nyújtson pénzügyi segítséget Ukrajnának, és könnyítse meg a vízumkiadást állampolgárai számára. A pénzügyi segítség egy rövid lejáratú hitelből állna, melyet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal együttműködve adnának Ukrajnának, illetve egy hosszú lejáratú hitelcsomagból, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) nyújtana.
A képviselők követelték azt is, hogy szervezzenek egy adományozói konferenciát a lehető legrövidebb határidőn belül Ukrajna számára, amelynek sürgősen 35 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az államcsődöt.
14:48 – Valószínűtlen egy orosz katonai beavatkozás
Aggodalomra ad okot az orosz erők harckészültségi gyakorlata, de valószínűtlen, hogy Moszkva fegyveres beavatkozást hajt végre Ukrajnában – mondta csütörtökön a grúz védelmi miniszter, akinek hazája 2008-ban rövid háborúba keveredett Oroszországgal.
Irakli Alaszania a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: a 2008-as háború megmutatta, hogy Oroszország hadi képességei gyengébbek annál, mint azt korábban gondolták, ezért most Moszkva nem tudna “blöffölni”.
Alaszania ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Oroszország jelenleg Grúzia “területének közel 20 százalékát megszállva tartja, és 2008-ban megúszta, hogy katonai agressziót követett el”. Ezért mindenképpen aggasztó, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 150 ezer katonát küldött gyakorlatozni az ukrán határ közelébe, de ettől függetlenül is “rendkívül valószínűtlen forgatókönyv” egy ukrajnai beavatkozás – tette hozzá a miniszter.
14:11 – Ramsussen: Ukrajna nem kért konkrét segítséget
Ukrajna a csütörtöki NATO-Ukrajna Bizottság ülésén nem kért konkrét segítséget az észak-atlanti szövetségtől, a testület megerősítette azt a szándékot, hogy a NATO-nak és Kijevnek folytatnia kell az együttműködést – közölte a tanácskozást követően Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A politikus megerősítette, hogy Oroszország időben, megfelelően értesítette a NATO-t az ukrán határ közelében zajló csapatmozgásokról, gyakorlatról, emellett Moszkva azt is közölte, hogy a műveletek semmilyen összefüggésben nincsenek azzal, ami Ukrajnában történik.
10:52 – A NATO-főtitkár aggódik
Aggodalmát fejezte ki csütörtök délelőtt a Krím-félszigeten zajló események miatt Anders Fogh Ramsussen NATO-főtitkár. A politikus a Twitteren közzétett rövid üzenetében emellett azt írja: “felszólítom Oroszországot, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely növelheti a feszültséget, vagy félreértésre adhat okot”.
A NATO főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy Oroszország értesítette a NATO-t az ukrán határ közelében zajló csapatmozgásokról, gyakorlatról.
I’m concerned about developments in #Crimea. I urge #Russia not to take any action that can escalate tension or create misunderstanding
— AndersFogh Rasmussen (@AndersFoghR) February 27, 2014
10:40 – Páncélozott járműoszlop indult Szimferopol felé, de visszafordult
Páncélozott szállító járművek indultak a szevasztopoli orosz flottatámaszpont irányából az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság székhelye, Szimferopol felé, de időközben megálltak és visszafordultak – jelentette az Interfax-Ukraina csütörtök délelőtt, szemtanúkra hivatkozva.
Еще техника. pic.twitter.com/Sd9qCh89MN
— ЄВРОМАЙДАН (@euromaidan) 2014. február 27.
Az azonosító jelzések nélküli hét katonai járművet megállították egy rendőrségi ellenőrző pontnál, és a bennük ülők ott azt állították, hogy tervszerű gyakorlatot hajtanak végre. A rendőrökkel lezajlott tárgyalás után megfordultak, és elindultak visszafelé – közölték szemtanúk.
10:28 – Ukrajna nem enged
Ukrajna agressziónak tekintene minden olyan orosz csapatmozgást, amelyet az orosz haderők a Fekete-tengeri hadiflotta krími támaszpontjának területén kívül hajtanának végre – figyelmeztetett csütörtökön az ideiglenes ukrán államfő. Olekszandr Turcsinov egyúttal figyelmeztette az orosz flottát, hogy kerüljön minden katonai agressziót Ukrajna ellen.
10:10 – Lázár: messze még a konszolidáció
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint úgy tűnik, hogy az ukrajnai események konszolidációja még messze van. Ezért szerdai ülésén a magyar kormány több döntést is hozott ezzel kapcsolatosan: Orbán Viktor miniszterelnök kérésére Martonyi János külügyminiszter a V4-es külügyminiszterekkel közösen Kijevbe utazik, majd Kárpátalján tájékozódik a magyar közösség helyzetéről.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a zárt ülésre minisztériumok képviselőit, a titkosszolgálatok vezetőit és az országos rendőrfőkapitányt is meghívta.
Lázár János elmondta: a tanácskozáson részletes tájékoztatást adnak a kormány által létrehozott operatív törzsről, továbbá a kabinet ukrán belpolitikai válságot érintő információiról.
9:50 – Orosz vadászgépek az ukrán határnál
Harckészültségbe helyezték az orosz nyugati katonai körzet vadászgépeit a korábban elrendelt gyakorlat keretében Oroszország nyugati határain – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata.
A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők megerősített harci ügyeletet tartanak az említett térség légterében.
A vadászgépek folyamatos járőrözést folytatnak a levegőben a határ menti területen. A harckészültség ellenőrzése jegyében az elfogó vadászgépek pilótái azt gyakorolják, hogy miképpen vételezzenek üzemanyagot a levegőben folyamatosan tartózkodó Il-78-as üzemanyag-feltöltő gépekről – derült ki a csütörtöki közleményből.
#Ukraine :Tensions mounting in #Crimea . Russian fighter jets on alert after gunmen occupy Crimea parliament building pic.twitter.com/k1MED3dtpr
— Frank (@FrankAlserda) February 27, 2014
9:21 – Moszkva: Nincs alku az oroszok érdekeinek védelmében
Oroszország megalkuvás nélkül védi “az orosz honfitársak” érdekeit – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Az állásfoglalást néhány órával azután került fel az orosz külügy Twitter-oldalára, hogy hajnalban a Krím félszigeti Szimferopolban orosz fegyveresek elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének épületét.
Twitter-üzenetében Moszkva aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy” Ukrajnában nagymértékben megsértik az emberi jogokat”. A bejegyzés szerint “az orosz külügyminisztérium folytatja honfitársai érdekeinek védelmét a világban és keményen, megalkuvás nélkül fog reagálni azok megsértésére”.
8:52 – Teljes készültségben az ukrán rendőrség
Készültségbe helyezték az ukrán rendőrség teljes állományát, beleértve a különleges erőket is, azt követően, hogy orosz fegyveresek elfoglalták a Krímben a helyi parlament épületét – közölte Arszen Avakov ukrán ügyvezető belügyminiszter.
Az intézkedés, valamint az épület köré a rendfenntartók által vont kordon, célja, megakadályozni egy vérfürdőt a civil lakosság körében, továbbá azt, hogy az események fegyveres összecsapássá fajuljanak – jelezte a miniszter a Facebook közösségi portál oldalán. “A provokátorok akcióba léptek” – írta, hozzátéve, hogy higgadtan kell viszonyulni a történtekhez.
8:45 – Gépfegyveres támadás hajnalban
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentésében azt emelte ki, hogy a fegyveresek – akik azonosító jel nélküli egyenruhát és az orosz érdemrendeken használt, fekete-narancs színű úgynevezett György-szalagot viselnek – egyelőre nem terjesztettek elő semmilyen követelést. Az épület ablakára azt írták ki, hogy “a Krím-félsziget Oroszországé”. A rendőrség körbevette a terület minisztertanácsának is helyet adó épületet, és lezárta a környéket.
A podrobnosti.ua hírportál beszámolt arról, hogy helyi idő szerint hajnali 4 óra húsz perckor történt az épületfoglalás. A mintegy harminc támadó, gépfegyverekkel és más lőfegyverekkel lőni kezdték az épület bejáratait. Gyorsan behatolva lefegyverezték az épület őrségét, és kihajtották őket az épületből. Az elsődleges értesülések szerint senki sem sebesült meg.
Újságírók szemtanúktól, a parlamentnél egész éjszaka tüntető orosz-párti megmozdulás résztvevőitől úgy értesültek, hogy a teljes menetfelszerelésben érkező támadók előzőleg a földre parancsolták az épület előtti tüntetőket.
Egy szimferopoli szemtanú elmondta, az akció részvevőitől arra a kérdésre, hogy kicsodák, azt a választ kapta, hogy oroszok. Hozzátette, hogy a támadók jól fel voltak fegyverezve, mint a filmekben a tengerészgyalogosok.
7:51 – A Krím lett az események tűzfészke
Miközben Ukrajna fővárosában, Kijevben már túl vannak a hatalomváltáson, és a Janukovics-kormányzatot elűző ellenzéki tüntetők szerdán már az új kormány valószínű összetételét is meghirdették, úgy tűnik, hogy az események újabb tűzfészke az ország déli részén fekvő Krím lett.
Fotó: AFP / Europress
A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje szerdán rendkívüli ülést akart tartani a félszigeten kialakult helyzetről, de ez végül elmaradt. A törvényhozás épülete előtt szerdán két tábor tüntetett. Az egyik tábor Ukrajna területi egységének megőrzésért, jórészt muzulmán krími tatárok részvételével, míg a másik a Krím Ukrajnától való elszakadásáért, oroszbarát aktivistákkal.
A tüntetések csúcspontján mintegy tízezren voltak a parlament épülete előtt. A két tábor között összecsapások törtek ki, ami után mindkét oldal vezetői felszólították a demonstrálókat, hogy térjenek haza. A tüntetőknek csupán egynegyede tett ennek eleget.
