Az orvosi-élettani díj lehetséges kitüntetettjei között emlegetik a japán Jamanaka Sinja és a brit John Gurdon nevét az õssejtkutatás területén elért eredményeikért. Tavaly Robert Geoffrey Edwards kapta az elismerést a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért.
A fizikai és a kémiai Nobel-díj kitüntetettjének nevét kedden, valamint szerdán közlik Stockholmban 11 óra 45 perckor.
Hagyományaihoz híven a Svéd Akadémia egyelõre nem jelölte meg, mely napon hirdeti ki az irodalmi kategória nyertesét – olvasható a díj hivatalos honlapján (www.nobelprize.org), de minden valószínûség szerint csütörtökön a déli órákban lehet számítani a bejelentésre.
A várományosok között emlegetik Nádas Péter magyar írót, Adonis szíriai költõt, a kanadari Margaret Atwoodot és Alice Munroe-t, de az amerikai Philip Roth, Joyce Carol Oates vagy Thomas Pynchon neve is elhangozhat.
Pénteken a norvég fõvárosban, Oslóban hozzák nyilvánosságra 11 órakor, ki kapja a Nobel-békedíjat. Ebben a kategóriában sokan az arab forradalmi tavasz fõszereplõi közül tartanak valakit esélyesnek. A közgazdasági emlékdíj díjazottjának kilétét október 10-én ismertetik.
A milliós telefonhívás Skandináviából
Tudósok, írók, a béke követei vagyis a Nobel-díj várományosai mától világszerte egy telefonhívásra várnak, mert az akár egész életüket megváltoztathatja. Az elsõ hívást egy bizonyos Goran Hansson bonyolítja majd le. “Néha azt hiszik, viccelek” – mondta Hansson, az orvosi-élettani Nobel-díjról döntõ bizottság titkára, aki 11 óra 30 perckor jelenti be, ki kapja a legrangosabb tudományos elismerést. “Rendszerint néhány percet beszélek velük. Mondok néhány mondatot a ceremóniáról, majd azt tanácsolom nekik, igyanak egy kávét, vegyenek nagy levegõt és készüljenek fel a sajtó rohamára” – ecsetelte Hansson.
Az egyes kategóriákban döntõ bizottságok a legtöbbször már október elõtt meghozzák döntésüket, amelyet azért formális szavazással megerõsítenek a bejelentések elõtt. A testületek csak ötven év múlva hozzák nyilvánosságra, kik szerepeltek a jelöltek listáján. Goran Hansson szerint a bejelentés pillanata az év fénypontja, de egyben idegõrlõ momentum is, mert az egész világsajtó elõtt kell megtennie a bejelentést és az indoklást a stockholmi Karolinska Intézetben.
“Öt nyelven kell felolvasnom, gyakorolnom kell elõtte egy kicsit. Nehezen jön a nyelvemre az orosz és a francia is nehéz lehet idõnként” – összegzett.
“Inventas vitam iuvat excoluisse per artes”
Szép dolog az életet találékony mûvészetekkel nemesíteni: ez a jelmondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A díj alapítója a kalandos életû svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel azon kevesek közé tartozik, akik még életükben olvashatták nekrológjukat. Több lap ugyanis 1889-ben bátyja halálakor õt búcsúztatta, igen kevésé hízelgõ szavakkal. Nobel átgondolta életét és úgy döntött, vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevõinek jutalmazására fordítja.
Nobel a közhiedelemmel ellentétben nem volt békeharcos, mint mondta: “dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák”.)
A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament képviselõibõl alakult öttagú bizottság ítéli oda (A díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott). Ezen intézményekhez február 1-jéig kell a jelöléseknek befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra.
A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A díj átvétele határidõhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A díj jelenleg tízmillió (adómentes) svéd korona, mintegy 300 millió forint.
