A szerző szerint “zavaró, hogy Magyarország új alkotmánytervezete – jelenlegi formájában – olyan előírásokat tartalmaz, amelyek több felhatalmazást adnának az államnak annál, mint ami alkalmas a gazdasági szabadság megvédésére, valamint gyenge intézményes garanciát nyújtanak az ilyen szabadság jövőbeli oltalmazására”.
“Olyan időben, amikor az európai nemzetgazdaságok sorra omlanak össze az évek során szabadjára engedett közköltekezés miatt, Budapest a helyes irányba mozdul” – írja a WSJE.
“Miközben a természetes jogok (így az élethez, szabadsághoz és tulajdonhoz való jog) esetében a kormányok azt teszik, hogy megakadályoznak másokat e jogok megsértésében, addig a pozitív jogok (így a lakhatáshoz, pihenéshez való jog) olyan jellegűek, amelyeket illetően azt várják a kormánytól, hogy azokat nyújtsa. A jogok természetének ilyen újrafogalmazása szükségszerűen és alapvetően megváltoztatja az egyén és az állam közötti viszonyt, és növeli az államhatalom terjedelmét. A javaknak az ilyen jogok biztosítása érdekében szükséges újraelosztása aláássa a magántulajdon védelmét” – vélekedik Marion Smith.
“A gazdasági szabadság olyan egészséges gondolkodású jogrendszert igényel, amely védi a magántulajdont és kikényszeríti a szerződések teljesítését anélkül, hogy túlterhelné a gazdaságot szükségtelen felhatalmazásokkal és túlzott mértékű adókkal. A Fidesz és a kereszténydemokraták a jelek szerint ezt legalábbis részben értik. Erre utal, hogy szabályozásuk átlátható állami költségvetést, beosztó közkiadásokat ír elő. De lehet, hogy elfeledkeznek arról, hogy Jefferson elvei az egyéni szabadságok védelmét is megkövetelik, mert anélkül értelmezhetetlen az egyéni felelősségvállalás” – írja az amerikai lap.
A szerző ezután kitér arra, hogy az alkotmánytervezet beavatkozási lehetőséget ad az államnak a magángazdaság működésébe, a rosszul definiált “közösségi célok” alapján. Idézi a tervezet azon szövegrészét, amely a munkáltatók és munkavállalók együttműködéséről szól a nemzetgazdaság érdekében, a munkahelyek biztosítása érdekében, illetve más közösségi célok érdekében. “Ilyen tágan megfogalmazott feltételek beemelése jogalapot ad arra, hogy jelentős mértékben behatoljanak a magánpiaci ügyletekbe” – vélekedik a WSJE cikkírója.
A szerző szerint e potenciális problémákat tetézi az, hogy gyengék és rosszul definiáltak a parlamenti törvényhozói hatalom, illetve a végrehajtó hatalom fékjei.
A WSJE szerzője szerint a teljes körű felülvizsgálati jogkörrel felruházott alkotmánybíróság valóban akadályozhatja a költségvetés alakítását, és a tervezet ezen akadály kiiktatására lehet alkalmas. “De ez a rövid távú politikai cél össze sem vethető annak a hosszú távú kockázatával, ha egyetlen kormányzati szerv kezében összpontosítják a jövőben a hatalmat” – írja.
“Magyarország azzal, ha megerősíti a tulajdonjogokat, megvédi a gazdasági szabadságot és biztosítja a független igazságszolgáltatást kiterjedt felülvizsgálati jogkörrel, végre befejezheti az 1989-es rendszerváltozást. Bármi ennél kevesebb elszalasztott lehetőség lenne” – zárja sorait az amerikai lap véleménycikkének írója.
