Phenjan a közelmúltban jelezte, hogy visszatérne az atomprogramjáról folytatott hatoldalú tárgyalásokhoz, amelyekről korábban kivonult. A hatoldalú tárgyalásokon az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán és Dél-Korea arra igyekezett rávenni Észak-Koreát, hogy bizonyos segélyekért cserében tegyen le nukleáris ambícióiról.
A megbízottat a washingtoni kormányzat november végén azt követően küldte kelet-ázsiai körútra, hogy egy amerikai atomtudós arról számolt be: egy meghökkentően korszerű üzemben urándúsító centrifugák százait látta.
Ri Mjong Bak dél-koreai elnök hétfőn Szöulban a tömegtájékoztatási eszközökben sugárzott újévi üzenetében leszögezte, hogy Észak-Koreától függ, mennyire kész a komoly párbeszédre, amiért cserébe Szöul gazdasági segélyt ajánlhat fel.
A dél-koreai államfő szerint országának úgy kell kezelnie november 23-át – amikor az észak-koreai tüzérség ágyúzott egy dél-koreai szigetet, s az incidensben két dél-koreai tengerészgyalogos és két építőmunkás halt meg -, mint az Egyesült Államok kezelte a 2001. szeptember 11-i terrortámadást. “A békének ára van. Nem fogunk eltűrni semmiféle provokációt, amely veszélynek teszi ki életünket és tulajdonunkat – mondta Ri, aki szükségesnek ítélte az ország védelmének megerősítését.
November 23-án az észak-koreai tüzérség ágyúzott egy dél-koreai szigetet. Az incidensben két dél-koreai tengerészgyalogos és két építőmunkás halt meg. Phenjan magyarázata szerint a támadás válasz volt az egyre szaporább dél-koreai szárazföldi és tengeri hadgyakorlatokra, amelyekről az észak-koreai vezetésnek az a véleménye, hogy országuk biztonságára veszélyesek.
AJÁNLOTT LINKEK:
Kelet-Ázsia 2010: az észak-korei agresszió éve (Kitekintő.hu)
