Nagyvilág

Tabuk az uniós csúcson

Leginkább a költségvetési vita szempontjából kudarccal zárult luxemburgi csúcstalálkozón felgyülemlett feszültségek levezetésére szolgál az uniós országok vezetőinek csütörtöki, informális találkozója. A büdzsé ennek megfelelően tabu téma lesz, nem úgy, mint Tony Blair és Gyurcsány Ferenc szerdai négyszemközti megbeszélésén volt.

Blair–Gyurcsány négyszemközt

Mint az MTI megtudta, az EU-büdzsé témája hangsúlyosan szerepelt azon a megbeszélésen is, amelyet Gyurcsány Ferenc folytatott szerda este Tony Blairrel Londonban. A magyar miniszterelnök ugyanis ismertette a visegrádi négyek ezzel kapcsolatos, a keretköltségvetés ügyében minél gyorsabb megállapodást sürgető álláspontját a brit miniszterelnökkel. A megbeszélésen emellett a magyarországi reformok menetéről volt szó.

Megkezdődött az Európai Unió informális csúcsértekezlete Nagy-Britanniában, a London közelében lévő Hampton Court kastélyban. Az egynapos tanácskozást Tony Blair brit miniszterelnök, az EU soros elnöke hívta össze, hogy a 25 tagállam vezetői – magyar részről Gyurcsány Ferenc kormányfő – az unió előtt álló egyik legnagyobb kihívásról, a globalizáció témaköréről cseréljenek véleményt. Figyelmeztető jel, hogy – mint az Európai Bizottság által a csúcsra összeállított jelentés írja – miközben húsz évvel ezelőtt a világpiacra került feldolgozott termékeknek mindössze 10 százaléka érkezett a fejlődő országokból, 2020-ban csak Kína és India összesített részaránya elérheti az 50 százalékot.

A csúcsértekezletet ezúttal – formabontó módon – nem Brüsszelben, hanem az anglikán egyház megalapításáról (s mozgalmas, néha véres véget ért házasságairól) ismert VIII. Henrik angol király egykori palotájában tartják. A britek valószínűleg ezzel is jelezni akarták, hogy ez nem egy “megszokott” EU-találkozó lesz, hanem olyan tanácskozás, amelynek feladata, hogy Európának új lendületet, de legalábbis új prioritásokat adjon.

Ez azonban a tagállamok közötti alapvető nézetkülönbségek miatt valószínűleg túl ambiciózus célkitűzés – s így a megfigyelőket inkább az érdekli, hogy csillapodtak-e azok a feszültségek, amelyek a legutóbbi, idén júniusi EU-csúcsot jellemezték, mindenekelőtt a 2007–2013 közötti EU-keretköltségvetés elfogadásának kudarca miatt. Blair a mostani csúcsértekezleten ezt a témát napirendre sem vette, ugyanakkor szerdán, Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén megígérte: minden tőle telhetőt megtesz majd, hogy az egyezség megszülessen december végéig, a soros brit EU-elnökség befejeződéséig.

Szót ejtenek azonban elemzők szerint a rivális európai gazdasági és társadalmi modellekről. Tony Blair az angolszász modellt képviseli, a maga alacsony munkanélküliségével és gazdasági növekedésével, de számos társadalmi feszültségével, a másik oldalon pedig a kontinentális, gondoskodó állami modell áll, amely francia és német mintára védi a munkahelyeket, nagy teret ad a szakszervezeteknek, de nem igazán tud mit kezdeni a magas munkanélküliséggel. Mellettük azonban ott van még a skandináv típus, amelynek sikerült összeházasítania a rugalmas munkaerőpiacot – tehát a gyors elbocsátásokat – a gyors átképzéssel és munkahelyhez juttatással.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik