Kostunica óva intett a rossz döntésektől, amelyeknek „hosszú távú következményei” lehetnek a Balkánra és az egész világra nézve. Érvelése szerint Koszovó jogállásának igazságos megoldásától függ nemcsak Szerbia, hanem az egész térség, sőt Európa jövője is. Az olyan megoldás, amely elcsatolná Szerbia területének egy részét, nemcsak egy demokratikus állam, hanem a nemzetközi jog megsértését is jelentené – mondta. A határmódosítás, mint hangoztatta, súlyos következményekkel fenyegető veszélyes precedenst teremtene. Kostunica közvetlen tárgyalásokat szorgalmazott Belgrád és Pristina között a tervezett ingadiplomácia helyett.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta Kofi Annan ENSZ-főtitkár javaslatát, mely alapján megkezdődhetnek a nemzetközi tárgyalások Koszovó jövendő jogállásáról. A határozat kimondja, hogy a tanács megerősíti elkötelezettségét egy többnemzetiségű és demokratikus Koszovó létrehozása mellett, amelynek erősítenie kell a regionális stabilitás.
A testület döntésének alapját Kofi Annan ENSZ-főtitkár október 7-én kelt ajánlása képezi, amely a világszervezet koszovói különmegbízottjának, a norvég Kai Eide jelentésén alapul. A diplomata előzőleg négy hónapon át elemezte a demokrácia ismérveinek koszovói megvalósulását. Jóllehet néhány hiányosságot is rögzített, jelentésében mégis a tárgyalások megkezdése mellett foglalt állást.
A nemzetközi jog értelmében ma is Szerbiához tartozó Koszovót 1999 nyara óta az ENSZ által létrehozott közigazgatási testület (UNMIK) irányítja. A tartomány hovatartozása szempontjából éles ellentét feszül Belgrád és Pristina között. Míg a Koszovóban elsöprő többségben lévő albánok függetlenné kívánnak válni, a szerbek határozottan ellenzik a tartomány elszakadását.
